Árpád-házi Szent Erzsébet

74

November 19-e Árpád-házi Szent Erzsébet liturgikus ünnepe. A középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentjét évszázadok óta nagy tisztelet övezi. Szent Erzsébet 1207-ben született Pozsonyban (más forrás szerint Sárospatakon) II. András magyar király és Merániai Gertrúd harmadik gyermekeként. 1211-től Wartburg várában nevelkedett Hermann türingiai tartományi gróf Lajos fiának menyasszonyaként, akihez 1221-ben ment feleségül. Nagy hatással voltak Erzsébetre a német földön Assisi Szent Ferenc tanait terjesztő ferencesek, ami után a szegények és betegek ápolásának szentelte magát. A szegényeket és betegeket támogató Erzsébetről számos legenda maradt fenn: egy alkalommal, egy ünnepség előtt elajándékozta köpenyét és egy angyal hozott neki helyette mennyei köntöst. Ismert ugyanakkor az 1226-ban kitört nagy éhínség idején tanúsított magatartása, amikor a hercegi palota összes élelemkészletét szétosztotta az éhezők között. Erzsébet fölnyitotta a kamrákat és hombárokat az éhezők számára, és csodálatos módon megsokszorozódott a kenyér és a sör, amit kiosztott a rászorulóknak. A kenyeret, amit titokban vitt el a szegényeinek, rózsákká változott, amikor férje felelősségre vonta. Egy másik legenda szerint Lajos távollétében befogadott egy, a várban segítséget kérő leprás beteget és a hitvesi ágyba fektetve ápolta. Mikor a férj hazatért, a várnép sopánkodva adta elő, milyen veszélyes őrültséget követett el az asszony. A herceg feldúlva rohant az ágyhoz, felrántotta a takarót, ám alatta magát a megfeszített Krisztust találta. Lajos térdre borulva imádkozott a csoda hatására, és többé nem kérdőjelezte meg hitvese kiválasztottságát. Számos Szent Erzsébetet ábrázoló képen maga Krisztus lép Erzsébet betegei vagy szegényei helyébe.
Erzsébet férje, Lajos 1227-ben csatlakozott II. Frigyes keresztes hadjáratához, de még ugyanabban az évben Brindisiben meghalt. Férje halálának tudomásulvételét a Szent Erzsébet életét ábrázoló ciklusokon gyakran úgy jelenítik meg, amint egy követ meghozza neki a jegygyűrűjét és férje földi maradványait.
Özvegysége idején Marburgban élt, a legenda szerint sógora három gyermekével együtt elűzte Wartburg várából, egy koldusasszony is kigúnyolta, akit korábban megajándékozott. Marburgban belépett a ferences harmadrendbe, javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról, kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket. 1231-ben, huszonnégy éves korában halt meg, a kórház kápolnájában temették el. Sírja azonnal vonzani kezdte a zarándokokat, akik a csodás gyógyulások hírére egyre többen jöttek Marburgba. Szent Erzsébet gyóntatóatyja, Marburgi Konrád nagyobb kápolnát építtetett. 1234-ben a német lovagrend vette át a templomot és az ispotályt. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Amikor 1236-ban áthelyezték a hamvait, Frigyes császár saját kezűleg koronázta meg szent rokonát. 1250 körül elkészült a pompás Szent Erzsébet-ereklyetartó, ami jelenleg is a Szent Erzsébet sekrestyéjében áll, tetejét a szent életéből vett jelenetek díszítik. A jelenetek fölött őt magát Mária, Szent Ferencet pedig Krisztus koronázza meg. Az ereklyetartón és az 1240 körül készült szentélyablakon a cselekvő felebaráti szeretet példáit ábrázolták, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlóját.
Szent Erzsébet tisztelete halálától nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, -templomok, -kápolnák és -kolostorok. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére.
Szent Erzsébet legendájának részletes ábrázolása látható a tiszteletére épített gótikus kassai dóm főoltárán, ahol a kinyitott szárnyasoltáron Árpád-házi Szent Erzsébet élete elevenedik meg 12 táblán. A kassai dóm Szent Erzsébet-főoltárának egyik képén egy kórház belseje látható, amint Erzsébet egy leprás beteget fürdet.
Ez a jelenet köszön vissza a 13-14. század táján épült, majd a 14. század második felében, sokszögzáródású, támpillérsoros, bordás keresztboltozatú szentéllyel bővült nagygalambfalvi református templom északi hajófalán, ahol három, igen jó állapotban lévő, színpompás, finoman kidolgozott és a magyar festészetben ritka témaválasztású, a XIV. század vége felé készült, változatos és látványos mintájú keretbe foglalt freskót figyelhetünk meg. Bal oldalt a betegeket ápoló Árpád-házi Szent Erzsébet látható, amint egy sebhelyekkel borított beteget mosdat. A sugaras és aranyló glóriájú királyleány társadalmi rangját jelző szimbólum a vöröslő, fehér hermelinprémmel szegélyezett, a nyaknál díszes csattal összefogott pazar palást látható. Alatta az önként vállalt szegénységre utaló egyszerű, szürke koldusruhát visel, ez a nyilvánvaló ellentét kiválóan alkalmas Erzsébet társadalmi helyzetével ellentétes szolgálatának hangsúlyozására. Bár elismert szent volt akkoriban, mégis csak elvétve szerepelt freskón, ami még becsesebbé teszi ezt a példát.
Szent Erzsébet kultusza a 19. században (a 20. század elején) újjáéledt, erre jó példa vidékünkön a
csíksomlyói kegytemplom, ahol
a déli oldalon az első mellékoltárt az ő tiszteletére emelték 1938-ban. A díszes felépítménybe foglalt oltárképen Szent Erzsébet életéből azt a jelenetet láthatjuk, amint gyermekeivel menekülni kénytelen férje várából. Ez a jelenet látható a medgyesi egykori ferences templom Szent Erzsébet tiszteletére emelt mellékoltárán. A székelyudvarhelyi ferences templom is híven őrzi Szent Erzsébet emlékezetét. A Rózsafüzér társulat adományából 1901-ben készült el az első keleti oldalkápolna Szent Erzsébetet ábrázoló vitrója, melyen királynői öltözetben, kezében kenyérrel, ölében illatos rózsákkal láthatjuk.

Kovács Árpád

Szent Erzsebetet abrazolo vitro az udvarhelyi ferences   templomban. Foto Kovacs Arpad

Források:
Jutta Seibert (szerk.): A keresztény művészet lexikona. Budapest, 2002, Corvina Könyvkiadó.
Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981, Kriterion Könyvkiadó.
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3% A1d-h%C3%A1zi_Szent_Erzs%C3%A9bet
http://www.magyarkurir.hu/hirek/arpad-hazi-szent-erzsebet-1234

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.