Andelic Jonathán: Merjünk a szívünkkel gondolkodni…

89

Véget ért a 39. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó: a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye legnagyobb ifjúsági rendezvényén több mint ezer fiatal vett részt.

koncert_CSIT

[dropcap]A[/dropcap] Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CsIT) – amelynek idén is a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csíksomlyói Szent István Kollégiuma és a hozzá tartozó Mária-kert adott otthont – a 14 és 30 év közötti fiatalokat hívta közösségbe. A szervezők közlése szerint maguk és a résztvevők is mindent megtettek azért, hogy a rendezvény választott mottója – „Erősítsétek meg szíveteket” – maradéktalanul megvalósulhasson.
A CsIT záróprogramja Nagy­boldogasszony ünnepéhez kötődött. Az ünnepi szentmisét István szálvátoriánus szerzetes a rendezvényen részt vevő paptársaival mutatta be. Balla Barnabás pálos szerzetes útravalóként bízta a fiatalokra, hogy a rengeteg információ gondolkodás nélküli raktározása helyett inkább kapcsolataikra figyeljenek. Legnagyobb siker az életben Isten befogadása – erre buzdították őket ezekben a napokban, és feladatuk lesz ezt továbbadni. A szervezők szerint aki a most szerzett élményeket még nagyobb közösségben is szeretné megtapasztalni, az jelentkezhet a 2016-ban Lengyelországban, Krak­kóban szervezett Ifjúsági Vi­lágtalálkozóra, és részt vehet a jövő évi CsIT-en, amely Erdélyi Krakkó címmel a világrendezvény erdélyi folytatásának tekinthető.
Korábban az egyik szervező úgy jellemezte a CsIT-et, mint aminek az egyik célja, hogy „leépítse a tévhitet, mely szerint kereszténynek lenni unalmas. A változatos programok tekintetében ennek igyekeztek is megfelelni: a tanítások, kiscsoportos tevékenységek, műhelymunkák és szentmisék között számos, zenére, táncra alapozó szórakozási lehetőséget is felkínáltak. Ezek egyike volt a Made by God elnevezésű tehetségkutató – az előadások záróakkordjaként a ferencesek idén is sziporkázó meglepetéssel rukkoltak elő: traktorral vonultak be, majd játékos táncra hívták közönségüket. Szintén színes epizódot jelentettek a koncertek, mint Csiszér László és a CsIT-band produkciója, vagy a magyarországi X-Faktor tehetségkutatón ismertté vált Andelic Jonathán énekes-dalszerző és zenekarának fellépése. Ő 2014-ben szerepelt az X-Faktorban, akkor bejutott a legjobb tizenkettő közé, azóta rendszeresen koncertezik szólistaként és saját zenekarával soul, gospel és contemporary gospel stílusban. Az alábbiakban a vele készült beszélgetést közöljük.

– Mit szólt a talán nem szokványos felkéréshez? És milyen élménnyel maradt a koncert után?

– Azonnal igent mondtam. Tetszik Csíkszereda, felkavarta az egész csapatot, hogy idejöttünk egy másik országba, és egy kis Magyarországot találtunk. A magyaroknak megtanítanám azt a szeretetet, ami itt van. Meglep, hogy annyian felismernek, jól éreztük magunkat itt.

– Hogy pontos beszélni a zenei stílusáról?

– Ezt nehezen tudom meghatározni, az az igazság, hogy nagyon szeretem a gospel zenét, az amerikai néger zene a kedvencem, ez persze hatással van a dalaimra. Vokálcentrikus, de fusionnak mondanám, mert mindenféle stílus keveredik benne. A zene mellett odafigyelünk a mondanivalóra is, hogy a szöveg legyen irodalmilag és tartalmilag is értékes. Leginkább az a célom, hogy elgondolkodjanak, akik hallgatják a zenémet, a legutóbbi dalom például arról az érzésről szól, amikor az ember az utolsó erejéig harcol, nem adja fel.

– Önmagát is ilyen embernek tartja?

– Hát szeretném így jellemezni magam, elég kitartó típus vagyok, az biztos, hogy eddig még semmit nem adtam fel végleg.

– Mivel maradt az X-Fak­torból?

– Alapvetően az egy nagyon professzionális közeg, élveztem azt a pörgést, munkát, és hogy kihoztak belőlem olyan dolgokat, amelyekről nem is gondoltam, hogy vannak. Tehát inspirált a szakmai professzionalizmus, ami ott körülvett. Igazából ezt emelném ki, meg azt, hogy mindezzel párhuzamosan nagyon emberséges volt a kapcsolat a szerkesztők és a versenyzők között.

– A műsor ismertté tette…

– A műsorban is a legnagyobb ellenfelem önmagam volt, én magammal versenyeztem, a saját kor­lá­taimmal. Emiatt nagyon sokat fejlődtem, leginkább az önbizalmam, az önbecsülésem változott. Ebben sokat segített, mert egy objektív közeg. Másban nem.

– Ki az, akire feltekint?

– Konkrét példaképem nincs, de több ember van, akinek a munkásságára felnézek, ilyen például Presser Gábor. Általában az olyan emberek, akiknek elképesztő tehetségük van, s mindemellett megmaradtak embernek, megmaradt a szívük.

– Hisz a zene karakterformáló szerepében?

– Szeretném, ha az emberek sokkal őszintébbek lennének, elsősorban önmagukkal szemben. Nézzenek szembe a hibáikkal, illetve merjenek a szívükkel gondolkodni.

Györffy Ibolya

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek