Amikor semmi sem számít…

23

A múlt hétfőn hivatalosan is átnyergelt a Victor Ponta egykori kormányfő nevével fémjelzett Pro Románia két markáns tagja a liberális pártba, ahol azon nyomban tagjaivá váltak a kormánypárt központi vezetésének is. Daniel Constantin és Sorin Câmpeanu urakról van szó, akik az elmúlt évek során több pártban is megfordultak (Daniel Constantin számára a PNL az ötödik, Sorin Câmpeanu pedig 2015-ben rövid ideig az ideiglenes kormányfői tisztséget is betöltötte a PSD színeiben). Velük együtt távoztak és léptek be a liberális pártba a Pro Romániából Mircea Banias, Damian Florea és Liviu Balint képviselők is. Ami most történt, az egyrészt hű tükörképe a Pro Románia párt utóbbi időben bekövetkezett imbolygásának, amolyan kóválygó helyzetének, mert pillanatnyilag azt sem lehet állítani, hogy a szociáldemokraták oldalán állna, de azt sem, hogy a liberális párt, illetve a kormány oldalán. Ennek megvannak talán a maga okai, de ez esetben nem azokat kívánnánk betájolni, boncolgatni, hanem a liberálisok „befogadókészségét”. Kezdenénk azzal, hogy a Pro Romániából távozók többségének feneke már megszokta az átnyergelést, jobbára olyan személyekről van szó, akik bizonyos érdekek mentén vagy hiúsági okokból mellőzve mindennemű ideológiát és erkölcsi tartást, könnyűszerrel hajlamosnak bizonyultak a pálfordulásra. Legyen ez az ő dolguk, pontosabban az ő szégyenük, de ugyanakkor szégyenteljesnek minősíthető a liberális párt csúcsvezetőinek a viszonyulása a parlamenti többség megszerzése érdekében. Nem éppen erkölcsös dolog a tévelygők, a megbízhatatlanok, mi több, a gerinctelenek befogadása vagy éppenséggel átcsalogatása bizonyos ígéretek mentén, például vezető tisztségek biztosítása révén. De hát a politikában ugyan lehet az erkölcsről beszélni, de az erkölcsi magatartás igen gyakran „hiánycikk”. Ezek szerint pillanatnyilag a liberális pártnál is. Arról nem is beszélve, hogy egyet mondanak, és merőben másként cselekszenek. Íme: Rareș Bogdan, a párt első alelnöke, európai parlamenti képviselője, ugyanakkor pártjának hangadója (állítólagos szókimondó embere) a múlt esztendő nyarán és őszén többször is a legkeményebben elítélte a pálfordulókat (traseist), azt hangoztatva, hogy ezzel ő nem ért egyet, és „nagy cirkuszt fogok csinálni minden ilyen esetben,élni fogok vétójogommal és nyilvánosan kiállok”. Ilyesmiket az ősszel hangoztatott, mert a múlt héten pártja végrehajtó bürója, amelynek ő is tagja, egyhangúan jóváhagyta az említett öt személy befogadását a liberális pártba, kettőjüket annak csúcsvezetésébe. Kénytelen-kelletlen meg kellett szólalnia a liberális párt szellemi atyjának, Klaus Johannis államelnöknek is, aki elismerte: pálfordulásról van szó: – Én többet nem mondhatok, mert ami történt, abba nem voltan beavatva. Hiszi a piszi…
A liberális kormány támadásba lendült a szolgálati, illetve az úgynevezett különleges nyugdíjakkal szemben. Pontosan nem tudni, hogy mi is a tulajdonképpeni szándék, mert hol azok megnyirbálásáról, hol ezen sajátos rendszerek megreformálásáról, valamint a szóban forgó nyugdíjak kivezetéséről beszélnek. (Amúgy a nemrégiben elfogadott, de érdemben még hatályba sem lépett új köznyugdíjtörvényt, a 2019/127-es törvényt is állítólag megreformálnák.) Egyelőre ez lekerült a napirendről, s úgy tudni, hogy a parlamentben majd februárban fogják napirendre tűzni a szolgálati, valamint az úgynevezett különleges nyugdíjak helyzetének rendezését. A mostani „élharcos” esetében azért vissza kellene menni az időben, el egészen 2010-ig. Annak az esztendőnek a nyarán a Boc-kormánynak szándékában állt a nyugdíjtörvény módosítása olyan értelemben, hogy a nyugdíjak kvantumát 15 százalékkal lehessen csökkenteni, ugyanakkor szűnjön meg a bírák, a honatyák különleges nyugdíja. Mindez a költségvetési egyensúly helyreállítása megkövetelte egyes intézkedésekre vonatkozó törvényben szerepel, amelyet 2010. június 16-án az Alkotmánybíróságnál alkotmányossági aggályok okán megtámadott a Nemzeti Liberális Párt is. A beadványt aláírók között volt többek között a jelenlegi kormányfő, Orban Ludovic, a jelenlegi sport- és ifjúságügyi miniszter, Ionuț Stroe, a jelenlegi liberális szenátor, Alina Gorghiu, valamint Victor Paul Dobre képviselő. Az Alkotmánybíróság annak idején a 2010/1237-es döntésével helyet adott ennek a beadványnak és alkotmányellenesnek nyilvánította az említett törvénynek ama előírását, amely révén 15 százalékkal csökkentek volna a nyugdíjak kvantumai, de hatályon kívül helyezte a különleges nyugdíjak kivezetésére vonatkozó rendelkezéseit is. Igaz, azóta közel 10 év telt el, s most már „érettebb” politikusokká váltak és kormányon is vannak azok a liberálisok, akik annak idején indokolatlannak tartották a különleges nyugdíjak (legalábbis azok egy részét) eltörlését. Most viszont, amikor másabb szelek fújnak, látásmódjuk is megváltozott, élesebbé vált.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek