Állandó probléma az iskolaelhagyás

97

Stagnálni látszik, de állandó gond az iskolaelhagyás. Romániában a fiatalok mintegy egyötöde marad nyolc osztállyal. Hargita megyében az elmúlt években kétszázötven körül mozgott az oktatási rendszert idő előtt otthagyó fiatalok száma.

Hazafelé tartó diákok. Sokan hagyják el véglegesen az iskolát Illusztráció: László F. Csaba

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentésére hivatkozva azt írta nemrég a Tribuna Învățământului című újság, hogy Románia a harmadik helyet foglalja el az oktatási rendszerből idő előtt kilépő fiatalok számát illetően. A cikk szerint a 18 és 24 év közötti fiatalok 18,9 százaléka nem tanul már, ezt csak Spanyolország és Málta előzi meg 20 százalékot éppen meghaladó aránnyal. A lap szerint ugyanakkor a romániai diákok egyötöde marad nyolcosztályos végzettséggel, a roma gyermekeknek pedig 75 százaléka az általános iskola felső tagozatát sem végzi el.

Nyolcadik után sokan kimaradnak
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség a tizedik osztály végéig, illetve 18 éves korig terjedő kötelező oktatásban részt vevő diákok körében követi az iskolaelhagyás jelenségét.
Adataik szerint 2016-ban 270 gyermek lépett ki idő előtt az oktatási rendszerből, 2017-ben 258-an hagyták ott az iskolát, tavaly pedig 237 a lemorzsolódottak száma. A tendencia csökkenő, tekintve azonban, hogy a diáklétszám is évről évre apad, az iskolaelhagyás jelensége inkább stagnálónak minősíthető.
Viszonyítási alapként szolgálhat, hogy tavaly a megyében összesen 38 759 gyermek járt óvodába és az iskolák alsó, illetve felső tagozatára. Görbe Péter főtanfelügyelő azt mondta, az iskolaelhagyás jelensége főként a nehéz anyagi körülmények között élő és a roma közösségekben jellemző. Az elemiben még ritkább, hogy kimaradjanak a gyermekek az iskolából, de ahogy haladunk felfelé, úgy nő a lemorzsolódók száma is, a diákok zöme pedig nyolcadik után hagyja ott az oktatást. Középiskolában kilencedik, illetve tizedik osztály után jellemző, hogy a diákok abbahagyják a tanulást – ismertette a főtanfelügyelő.
Görbe Péter elmondta továbbá: a tanügyi törvény szerint az önkormányzatok bírságot is kiszabhatnak a szülőkre, ha nem járatják iskolába a gyermekeket, a jogszabály azonban nem írja elő a büntetés mértékét, és nem is tud olyan esetről, hogy ilyen büntetést alkalmaztak volna.

Gyerekszülés, külföldi munka
A tanfelügyelőség kimutatása szerint néhány általános iskola mellett a vidéki középiskolákban fordul elő gyakrabban az, hogy nem fejezik be tanulmányaikat a diákok.
A székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskolában tavaly 23-an hagyták el a tanintézetet a tizedik osztály befejezése előtt. Baciu Gyöngyvér igazgató szerint elsősorban a gyermekek származása, társadalmi háttere ebben a meghatározó. Többnyire roma gyermekekről van szó, illetve saját gazdasággal nem rendelkező szegény családok gyermekeiről. Van, aki férjhez megy, gyermeket szül vagy külföldre megy a szülőkkel dolgozni – sorolta a tanintézet vezetője. Mint elmondta, a lányokra jellemzőbb, hogy nem fejezik be tanulmányaikat. Minden esetben próbálják meggyőzni a diákokat, hogy végezzék el az iskolát, és bár ez gyakran nem jár sikerrel, az is előfordult, hogy gyermeke születése után visszatért az iskolába a fiatal lány – mesélte az igazgató.

Nem növekszik a lemorzsolódás
A csíkszeredai Xántus János Általános Iskolából tavaly 14 gyermek maradt ki. Tekintve, hogy a tanintézethez nyolc alegység tartozik, ez a szám nem jelentős – mutatott rá Kovásznai Ágnes, az iskola igazgatója. A csíksomlyói, csobotfalvi, erdőalji, hargitafürdői, taplocai és zsögödi óvodákat és iskolákat magában foglaló tanintézet vezetője úgy látja, főként 5–8. osztályban és inkább a roma gyermekek körében jellemző az iskolaelhagyás. Az igazgató kiemelte, a jelenség nem növekszik, és figyelembe véve, hogy diákjaik egy része milyen körülmények között él, rendszeresen járnak iskolába, nem sokan maradnak ki.

R. Kiss Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.