Államelnöki kifogások

Megalapozatlan az ... alap

82

Sokat dédelgetett álma látszott teljesülni a jelenlegi kormánykoalíciónak június 7-én, amikor is a parlamentben elfogadásra került a Szuverén Fejlesztési és Befektetési Alap Rt. (FSDI) létrehozásáról szóló törvény. Az a kormányprogramban is szerepelt, s szándékaik szerint még a tavaly el kellett volna fogadni. Időközben kiderült, hogy egy igen bonyolult dologról van szó, s egy ilyen alap, illetve rt. létrehozása akár uniós normákat is sérthet. Végül a törvényt elfogadták, s azt kihirdetés végett június 16-án megküldték az államelnöki hivatalhoz a kihirdetési dekrétum meghozatala végett. Dekrétumot nem írt alá Johannis, de egy igen terjedelmes beadványt igen, amelyet június 4-én küldött meg az alkotmánybíróság elnökének, Valer Dorneanunak. Az igen terjedelmes beadványában valósággal ízekre tépi ezt a törvényt, amelyhez egyébként igen nagy reményeket fűzött az elmúlt hetek-hónapok során is a kormánypárt. Az államelnök a törvény tizenkét olyan szakaszát azonosította be, amelyek alkotmányossági aggályokra adnak okot, azaz sértik az Alkotmány egyik vagy másik cikkelyét. Átiratát azzal zárta, hogy az általa felsorolt érvek fényében a törvény összességében alkotmányellenes. Lehet, hogy hetekbe, hónapokba is beletelik, míg megszületik a taláros testület döntése. Ettől függetlenül a törvényben vannak „meghökkentő” előírások. Így például az annak szerves részét képező mellékletben az is szerepel, hogy a FSDI alapító okiratát utólag módosíthatja a részvényesek közgyűlése. Ez badarság, mert azt jelentené, hogy a részvényesek törvényhozási jogkörrel ruházódnak fel. Finoman fogalmazva, az sem tűnik normálisnak, hogy a részvényesek között vannak olyan állami cégek is, amelyek az elmúlt évek során hatalmas adósságokat halmoztak fel.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.