Alig egy-két százalékos részarány…

65

Gyakran és sokat hallani arról, hogy a hazai turizmus igen tág lehetőségekkel rendelkezik, s mint gazdasági ágazatnak fontos szerepet kell betöltenie az ország előrehaladásában, a természeti erőforrások magasabb szintű és hatékonyabb hasznosításában. Ez utóbbi tekintetében mindenekelőtt a földrajzi adottságokra és a gyógykezelési lehetőségekre gondolunk. Kedvező tendenciákról is sokszor hallani, ilyen-olyan számadatok is napvilágot látnak, de túlzott megelégedésre távolról sem lehet ok. Például azért nem, mert az 1990-es esztendőt követően a hazai elszállásolási helyek száma erőteljesen csökkent, nevezetesen 353 236-ról 311 288-ra.

Új turisztikai létesítmények. Vendégcsalogató parajdi új strand
Új turisztikai létesítmények. Vendégcsalogató parajdi új strand

Az igaz viszont, hogy amikor a turisztikáról beszélünk, nem csupán a szál­lodaiparra vagy a vendéglátó­iparra kell gondolnunk, hanem együttesen mindarra, amely tágabb értelemben is belefoglalható a turizmus fogalmába. De lássunk néhány számadatot. Az elmúlt esztendő végén az úgynevezett HORECA szektorban 32 500 céget tartottak nyilván, s azok együttes üzleti forgalma 11,8 milliárd lej volt (a HORECA az angol Hotels, Restaurants, Café gyűjtőfogalom rövidítése, de az nem foglalja magában az éjszakai zenés, táncos szórakozóhelyeket). Ezen belül a szállodaipari cégek üzleti forgalma 3,5 milliárd lej volt. Ebből a két számadatból az is kiderül, hogy a turisztikai szektorban a fő bevételi forrást gyakorlatilag a tulajdonképpeni vendéglátóipari cégek, egységek jelentik. De maradjunk a már említett 32 500 cégnél: azok a Romániában bejegyzett cégeknek valamivel több mint öt százalékát jelentik, ám az üzleti forgalom tekintetében a részesedésük csak egy százalék körül van. A dolgok ilyenszerű alakulásából azt a következtetést lehet levonni, hogy a helyi turizmus továbbra is alacsony fejlettségű szinten „leledzik”. Az üzleti forgalom tekintetében igen ellentmondásos a kép, mármint területi megoszlásban, mint ahogy a számadatokból az is kiolvasható, hogy a vállalkozások száma, az azok által foglalkoztatott alkalmazottak száma, valamint a gazdasági eredmények (bruttó árbevétel, profit) között nincs meg a kellő összhang. Vannak például olyan megyék, ahol jelentős számú cég tartozik ebbe a szektorba, de azok részesedése a megye gazdaságában úgymond jelentéktelen. Egyes piaci elemzők szerint ennek hátterében az is állhat, hogy a vidéki turizmus esetében az adóelkerülés viszonylag gyakori, sőt a számlaadás már-már fehérholló-számba megy. Továbbá annak ellenére, hogy a külföldi vendégek száma az utóbbi évek során növekedett, e tekintetben sincs túlzott ok a megelégedésre. 2014-ben például közel kétmillió turista látogatott el országunkba, ez első látásra soknak tűnik, de ha szem előtt tartjuk, hogy Csehország fővárosát évente mintegy hétmillió külföldi turista keresi fel, akkor számot adhatunk a hazai valós helyzetről, illetve a kiaknázatlan lehetőségekről. Közvetve idetartozik az is, hogy Romániát egyes külföldi szakértők továbbra is az európai turizmus Hamupipőkéjének tartják, s ezt többek között azzal magyarázzák, hogy az infrastruktúra még mindig az elvárások szintje alatt van, hiányzik a megfelelő reklám és propaganda, egy adott régión belül is nagy színvonalbeli különbségek mutatkoznak. Az árak tekintetében viszont megmutatkozik egy „felzárkózási” tendencia, mármint a jobb turisztikai infrastruktúrával rendelkező országokban honos szintekhez. A minap magunk is azzal szembesültünk, hogy egyes székhelyföldi vendéglátóipari létesítmények szilveszteri árajánlatai „lekörözik” magyarországi közismert és népszerű üdülőhelyek (Hajdúszoboszló, Gyula stb.) ünnepi kínálatait.

Meglepő számadatok
Ha a HORECA szektornak egy adott megye üzleti forgalmában való részesedését szemrevételezzük, meglepetéssel tapasztaljuk, hogy a ranglista első helyét a múlt esztendőben Vrancea megye foglalta el, amely esetében a szóban forgó részesedési arány elérte a 3,5 százalékot. Akár úgy is fogalmazhatnák, hogy ez az eredmény a maga nemében kiugró, mert a második helyet elfoglaló Konstanca megyében (amelyet egyébként egyesek a hazai turizmus fellegvárának tartanak) ez a részarány csak kétszázalékos. E két megyét követi hét olyan megye, amelyek esetében a HORECA részesedése az üzleti forgalomban 1,5–2 százalék között mozog, s ezek között van megyénk is, akárcsak a szomszédos Kovászna megye. De ugyanakkor az ország 13 megyéjében ez a részesedés még az egy százalékot sem éri el. Nézzük meg azt is, hogy a vállalkozások összlétszámában milyen arányt képviselnek a HORECA szektorban tevékenykedőek. 27 megyében ez a részarány meghaladja az öt százalékot, az első helyet e tekintetben is Vrancea megye foglalja el 8,3 százalékos részesedéssel. Továbbá van hat olyan megye, ahol még a négy százalékot sem éri el a szóban forgó részesedés.

Megyénk a középmezőnyben
Már utaltunk arra, hogy megyénkben a HORECA szektorban tevékenykedő cégek részesedése az üzleti forgalomban más megyékhez viszonyítva jónak mondható azzal a bizonyos 1,7 százalékos részesedéssel. Nézzünk meg másabb számadatokat is: a megyénkben bejegyzett kereskedelmi társaságok közül 714 „szakosodott” turizmusra, azaz az összes cégnek a 8,4 százaléka (azokról a kereskedelmi társaságokról van szó, amelyek a 2014-es esztendőre vonatkozóan benyújtották az éves pénzügyi jelentésüket). Ez a részarány országos viszonylatban is jelentősként értékelhető, Hargita megye azon 27 megye között lévén, amelyek esetében a szóban forgó részesedés meghaladta az öt százalékot. Ugyanakkor a szóban forgó szektorban foglalkoztatott alkalmazottak száma 2408 volt, azaz a privát szektor összlétszámának 4,8 százaléka. Ugyanakkor azonban a megyei szintű üzleti forgalomban a turizmus részesedése alig 1,7 százalékos volt, annak 2014-es esztendei értéke abszolút számban kifejezve alig haladta meg a 147 millió lejt. A nettó nyereség esetében ugyancsak kedvezőtlen a helyzet, mármint a tekintetben, hogy a megyei szinten realizáltnak alig 1,4 százaléka ered a turisztikából. És még egy érdekes számadat: míg a megye gazdaságának a szintjén az egy alkalmazottra jutó nettó profit értéke 6000 lej körül volt, a turisztikában az alig haladta meg az 1700 lejt. Ezek a számadatok magukért beszélnek…
Végezetül, de nem utolsósorban, egy nemrégiben készült tanulmány szerint hazai viszonylatban a turisztikai szektor erőteljesebb fejlesztésében nagyobb szerepe lehet a gyógyturizmusnak, valamint a vidéki turizmusnak, amennyiben sikerül a helyi sajátosságokra alapuló, de egyben vonzó és kedvező árfekvésű ajánlatokkal kirukkolni.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.