Alig 12 évesen kezdenek cigarettázni a székelyföldi fiatalok

Kóros élvezetekről Székelyudvarhelyen

250

Dohányzik a hetedikes-nyolcadikos diákok öt százaléka, a cigarettázás a későbbi kábítószer-fogyasztás előszobája is lehet. Erre hívta fel a figyelmet dr. Albert-Lőrincz Enikő pszichológus a PSZINKRON 6 utolsó előadásán. A szakember a megelőzés kulcsát – többek között – a hatékony egészségkultúra kialakításában látja.

Albert-Lőrincz Enikő és Dósa Zoltán. Ne bagatellizáljuk a jelenséget, mondják a pszichológusok

Idén is telt házas előadásokat hozott a PSZINKRON tudománynépszerűsítő rendezvény, amely minden évben a magyar tudomány napja – november 3. – köré szerveződik Székelyudvarhelyen, célja, hogy a pszichológia, illetve a határtudományok jeles képviselői élő beszélgetés formájában számoljanak be arról, melyek a szakma legújabb és legizgalmasabb eredményei. Kezdeményezője és moderátora, dr. Dósa Zoltán pszichológus hétfő délután a művelődési ház koncerttermében dr. Albert-Lőrincz Enikő pszichológussal, egyetemi oktatóval (BBTE) beszélgetett, az esemény a Korok és szerek, kóros élvezetek címet kapta. A pszichológus – aki a 18. vendége volt a PSZINKRON hatéves történetének – évtizedek óta kutatja az erdélyi fiatalok szerfogyasztó szokásait, általában véve a pszichoaktív szerekhez való hozzászokás, a prevenció és a kezelés kérdéseit.

Kiből lesz függő?
Vidékünkön a legismertebb drog az alkohol – hangzott el a találkozón, ahol tág értelemben beszéltek a szakemberek a függőségről. Azaz nemcsak a közbeszédben drognak nevezett pszichoaktív szerekkel való visszaélésről ejtettek szót, hanem az alkoholfogyasztásról, a dohányzásról is. Albert-Lőrincz Enikő azt mondta, még mindig nem bizonyított, hogy egyenes összefüggés lenne a személyiségstruktúra és a függővé válás között, de bizonyos vonások előrevetíthetik, hogy valakiből szerfogyasztó lesz-e vagy sem. Ilyenek például a fokozott érzékenység, a teljesítménykényszer, és nem szabad elfelejteni a genetikai és szociális örökséget sem. Vagy ott van például a magas kognitív intelligencia, ami például gyakran együtt jár a beilleszkedési zavarokkal, később – talán éppen ezért – akár függőséghez is vezethet. Több tényező együttes jelenléte, összefonódása vezet a függővé váláshoz, a szakember szerint a kulcsszó az, ha a problémák kezelésére kezdik el használni a pszichoaktív szereket.

Mi védhet meg a függőségtől?
Önmagában a függőség nem rossz dolog, csak nem mindegy, hogy mitől válunk függővé – emelte ki a pszichológus. Tény, hogy a pszichoaktív szerek fogyasztása nem tartozik alapvető szükségleteink közé, de ez a tudás még nem véd meg a függőség kialakulásától. Viszont, ha az egyénnek jó a problémamegoldó képessége, vannak hatékony megküzdési stratégiái, önbizalma, stabil önértékelése, biztos identitása, döntőképessége, akkor valószínűleg nem tartozik a veszélyeztetettek közé. Éppen ezért a prevenciónak is a felsorolt vonások, képességek fejlesztésére, erősítésére kell fókuszálnia, a tiltás ugyanis nem vezet sehová – jelentette ki a szakember. Továbbá a mifelénk nem annyira „divatos” egészségkultúra kialakítása is nagyon fontos, hogy legyen mély meggyőződés a „vigyázok magamra” hozzáállás. Természetesen, ismerni kellene a pszichoaktív szerek hatásmechanizmusát, a függőség kialakulásának folyamatát, beszélni kell erről a fiatalokkal, emellett a serdülőket éppen abban kell megerősíteni, ami számukra nehéz (önelfogadás, megküzdési módok), mert éppen ezek lehetnek azok a „forró pontok”, amelyek szerfogyasztáshoz vezethetnek.

A cigi mint kapudrog?
A szerfogyasztás terén ugyanaz folyik nálunk is, mint máshol, de az arányok másak, és ahogy haladunk kelet felé, annál jobb a helyzet. Felmerült a beszélgetésben a nehéz gazdasági helyzet mint védőfaktor-jelenség is, amikor a pénztelenség „tart vissza” a szerhasználattól. Érdekesség, hogy általában a legszegényebb és a leggazdagabb körökben a legmagasabb a szerfogyasztók aránya, mindössze a használt anyagok változnak. Erdély valamivel jobban áll ebben a tekintetben, mint például Budapest, Udvarhelyen is jobb a helyzet, mint Kolozsváron. Albert-Lőrincz Enikő szerint a legvédettebbek a közepes méretű városok, ahol még működőképesek a kis közösségek. A pszichológus megemlített egy, a három székelyföldi megye (Maros, Hargita és Kovászna) fiataljaira kiterjedő kutatást is, eszerint átlagosan 11,9 év a dohányzás kezdetének időpontja, a hetedikes-nyolcadikos tanulók 5 százaléka rendszeresen cigarettázik! Ez az adat azért is figyelemfelkeltő, mert – a pszichológus elmondása szerint – a cigaretta egyfajta kapudrognak számít az egyéb kábítószerek kipróbálása felé vezető úton. A felmérés szerint a székelyföldi fiatalok mintegy 3 százaléka használ alkalmanként valamiféle kábítószert.

Homokba dugjuk a fejünket?
Albert-Lőrincz Enikő elárulta, hogy Udvarhelyszéken is volt olyan iskola, ahonnan kitiltották az említett kutatást, mondván, náluk ilyen gondok nincsenek, és nehogy már a kutatók hívják fel a figyelmet ezekre a káros dolgokra. A pszichológus határozottan kijelentette: el kell fogadni, hogy nem vagyunk mentesek ezektől a szerektől, és igenis, tudatosítani kell pedagógusban, szülőben, a gyerekekben a jelenséget. Baj esetén pedig az lenne az igazi, ha a szülő megszólítható lenne, de mindenképpen segítséget kell kérni.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.