Akadozik a „regadó”-visszatérítés

Eltörölt hozzájárulási kötelezettség, lecsökkentett áfa

39

A kormány május 14-i ülésén fogadták el ama sürgősségi kormányrendeletet, amely Dãncilã kormányfő szerint lehetővé fogja tenni a lakosság számára az egészséges, magas minőségű termékekhez való előnyösebb hozzáférést, amelyek iránt amúgy egyre nagyobb a kereslet. Ezt olyképpen, hogy az ilyen élelmiszer-kategóriák esetében 9%-ról 5%-ra csökken majd az áfa. Utalt arra is, hogy ugyanennek a jogszabálynak a révén mindazon személyek, akik a 2015–2017-es időszakban a garantált minimálbérnél kisebb havi jövedelmet realizáltak vagy éves viszonylatban a minimálbér tizenkétszeresénél kevesebbet, mentesülnek a társadalombiztosítási hozzájárulás alól, illetve az opcionális lehet.

A Hivatalos Közlöny május 23-i számában jelent meg, és elméletileg még aznap hatályba is lépett a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet, a 2019/31-es. Annak értelmében az Adótörvénykönyv, a 2015/227-es törvény újólagos módosítására és kiegészítésére került sor olyan értelemben, hogy fiskális kedvezményekre nyílt lehetőség, illetve ilyen jellegű előírások ékelődtek be a jogszabály szövegébe. Maradjunk egyelőre az egészségbiztosítási hozzájárulások kérdéskörénél, amely egyébként az utóbbi esztendők során a jogalkotás és a jogalkalmazás szempontjából egyaránt amolyan gordiuszi csomóvá vált. Egyes szakelemzők szerint annak idején, amikor az egészségbiztosítási hozzájárulások ügykezelése átkerült az egészségbiztosítási pénztáraktól az adóhatóságokhoz, az átadás-átvétel nem minden megyében bizonyult zökkenőmentesnek, illetve problémamentesnek, s akkor jelentkeztek az első gondok és támadtak bonyodalmak. Mindezt tetőzte, hogy 2013-tól talán nem volt egyetlen olyan esztendő sem, amikor valamilyen okból kifolyólag, valamilyen ismérvek mentén, illetve visszásságok okán ne módosították volna vagy egészítették ki az Adótörvénykönyvnek a vonatkozó előírásait. Ilyen összefüggésben arra is lehetne utalni, hogy a jelenlegi Adótörvénykönyv a 2016-tól hatályos 2015/227-es törvény vonatkozó előírásai sem bizonyultak egyértelműnek, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy 2016-ra vonatkozóan egyféleképpen rendelkeztek, majd utólag másféleképpen. A gyakran változó jogszabályok sűrűjében pedig „a szakavatottaknak” is nehéz volt eligazodniuk, s ennek okán történhettek és történtek is tévedések, hibák a fizetendő hozzájárulás kiszámítása tekintetében, illetve a fizetésköteles adófizetők „bejelölése” tekintetében. Az ellentmondásos jogszabályok és az esetenkénti tévedések, valamint félreértelmezések okán méltánytalan és igazságtalan helyzetek is bekövetkeztek. A minap megjelent sürgősségi kormányrendelet egyes előírásai végeredményben „amnesztiát hirdetnek” meg, mármint a már megállapított hozzájárulások befizetése tekintetében. Állítólag országos viszonylatban mintegy 600 000 személyt érinthet a szóban forgó amnesztia. A felvezetőben már utaltunk arra, hogy kik is lehetnek azok a jövedelmet realizáló személyek, akik mentesülnek az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetése alól, ilyenképpen pedig számukra az opcionálissá válik. (Amúgy a már említett jövedelmi szinteket realizáló személyek 2018. január 1-től az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásai módosítása nyomán mentesítődtek az egészségbiztosítási hozzájárulási fizetés kötelezettség alól.)
A mostani kormányrendelet értelmében a 2014–2017-es időszakra vonatkozóan 2019. március 15. és 2019. május 23. között kibocsátott azon adókivetéseknek, amelyek az egészségbiztosítási egyéni hozzájárulásokra vonatkoznak, a befizetési határideje 120 nap a jogszabály hatályba lépését követően. Ezek szerint ez a határidő szeptember 20. Amennyiben a mostani sürgősségi kormányrendelet hatályba lépésétől számított 60 napon belül befizetésre kerül a hozzájárulás, akkor 10%-os kedvezmény nyújtandó annak összegéből. Amennyiben az adókivetésre a sürgősségi kormányrendelet hatályba lépése után kerül sor, a 2014–2017-es időszakra a befizetési határidő az adókivetés kiközlésének időpontjától számított 120 nap. Ez esetben is a 60 napon belüli befizetés esetén 10%-os kedvezmény nyújtandó.
Említettük, hogy elméletileg lépett hatályba a most megjelent jogszabály, ugyanis a fentebb említett előírások alkalmazásának az eljárását pénzügyminiszteri rendelettel kell jóváhagyni június 22-ig. Most pedig a tulajdonképpeni amnesztiáról: mindazon adófizető magánszemélyek, akik esetében az egészségbiztosítási hozzájárulás kiszámítási alapját „felkerekítették” az országos bruttó minimális bér szintjére, vagy esetenként annak a tizenkétszeresére a 2015. június 1. és 2017. december 31. közti időszakra vonatkozóan (összhangban az utólag módosított és kiegészített 2003/571-es törvénnyel, illetve az utólag módosított és kiegészített 2015/227-es törvénnyel), eltörlődik az egészségbiztosítási hozzájárulás, valamint az azokhoz tartozó járulékos fiskális kötelezettség. Továbbá: amennyiben az adóhatóság nem bocsátott ki a már említett időszakra vonatkozóan adókivetési végzést, arra már nem is kerülhet sor. (A szóban forgó két előírás azon magánszemély adófizetőket érinti, akik a 2015. július 1. és 2017. december 31. közti időszakban nem realizáltak jövedelmeket és, akik esetében az egészségbiztosítási hozzájárulás kiszámítási alapjaként az országos garantált minimális bruttó bért tartották szem előtt. Kivételt képeznek azonban azok a személyek, akik a hozzájárulás-fizetést önként vállalták, összhangban a 2016/112-es törvénnyel jóváhagyott 2015/41-es sürgősségi kormányrendelet előírásaival.)
A fizetési kötelezettség eltörlésére hivatalból kerül sor, s arra vonatkozóan végzést bocsát ki az illetékes adóhatóság. Ugyanakkor amennyiben a kormányrendelet hatályba lépése előtt az illetékes adóhatóság nem közölte ki az adókivetési végzést, arra már nem kerülhet sor, és a fizetési kötelezettséget törölni kell az analitikus nyilvántartásból. A fentebb említett esetek tekintetében is pénzügyminiszteri rendelettel kell jóváhagyni az alkalmazási eljárást ugyancsak június 22-ig.

Pótlólagos pénzkiutalás
A jelek szerint gond lehet az egykoron „regadó címen” befizetett összegek visszatérítésével, úgy ahogy azt előírja a 2018/258-as törvénnyel jóváhagyott 2017/57-es sürgősségi kormányrendelet. Ezt okkal és joggal feltételezzük, ugyanis a most hatályba léptetett jogszabály kitér erre az ügyre is. Annak 5-ös szakasza értelmében a visszatérítés megkövetelte pénzösszegek biztosítása végett a Környezetvédelmi Alap kipótolható az állami költségvetésből a környezetvédelmi minisztérium költségvetése révén. Ennek érdekében a 2019-es esztendőben kivételes módon kormányhatározat révén a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból pénz utalható ki a környezetvédelmi minisztériumnak. Egyébként a kormány május 2-i ülésén sebtében el is fogadták a szóban forgó kormányhatározatot, a 2019/298-ast. Annak értelmében 700 millió lejt utaltak ki a környezetalap bevételeinek a kiegészítésére. Közvetve idetartozik az is, hogy a szóban forgó visszatérítés május végéig történő eszközlését nem is olyan régén Eugen Teodorovici pénzügyminiszter „parancsba adta” az Országos Adóügynökségnek (ANAF). Most úgy tűnik, nem is annyira parancsra volt szükség, mint inkább pénzre. Olyan körülmények között, hogy időközben a kifizetés utolsó határidejeként június végét emlegette a minap a környezetvédelmi tárcavezető, Teodorovici parancsa pusztába kiáltott szónak bizonyulva.

Csökkentett áfakulcs
Június 1-jétől egyes élelmiszerek kikerülnek a 9%-os áfakulcs hatósugarából, és bekerülnek az 5%-os áfakulcsos élelmiszerek közé. Egy új szövegrész értelmében „a magas minőségi értékű” élelmiszerekről van szó, nevezetesen az úgynevezett hegyvidéki termékekről, valamint az eco és a hagyományos termékekről, amelyeket engedélyezett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium. Ezen élelmiszerek csak akkor forgalmazhatók, ha azok kísérő aktái között ott van azon elismerési/atesztálási/igazolási bizonylat, amelyet az illetékes hatóság bocsátott ki!
Elméletileg a kiskereskedelmi árnak is csökkennie kellene a szóban forgó termékek esetében. A dolog azonban nem is olyan egyszerű, mint ahogy az tűnik. Egyrészt annak okán, hogy az ügyben kizárólagosan illetékes hatóság, a szaktárca, mármint a bizonylatkibocsátás tekintetében, és jó tudni, hogy országos viszonylatban nem kevés azon hagyományos vagy hegyvidéki vagy éppenséggel eco termék, amelyet a köztudat annak tart, annak ismer el, de hiányzik a minisztériumi „dokumentum”. (Például Hargita megyében igen kevés a szaktárca által atesztált hagyományos termék.)
Fenntartásokat fogalmazott meg egyébként a Romániai Tejipari Patronátusok Egyesületének (APRIL) elnöke is, Dorin Cojocaru, aki szerint a hagyományos termékek kézműves termékek, s azokat rendszerint kisebb mennyiségben állítják elő, az esetek többségében az őstermelők, illetve az engedélyezett magánszemélyek, a családi vállalatok és az egyéni vállalatok. Ezeknek viszont a túlnyomó többsége nem tartozik az áfafizetők, illetve az áfarendszer körébe. Úgyszintén ezen termékek forgalmazása tekintetében a mérvadó az Országos Állategészségügyi Szakhatóság (ANSVSA) utólag módosított és kiegészített 2018/111-es rendelete.
Ami pedig a kormányfőnek ama állítását illeti, hogy a sürgősségi kormányrendelet nyomán „növekszik” a szóban forgó termékek hozzáférhetősége, jobbára felesleges szócséplésnek bizonyulhat, többek között a fentiek okán.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek