2021, március 6, szombat.
Hirdetéscustom_html_banner1

„Ahány család, annyi történet”

A Máltai Szeretetszolgálat szat­mári szervezetének kilenc főből álló csapata a múlt vasárnap érkezett Csíkszeredába, hogy segítséget nyújtsanak a csíksom­lyói Somlyó utcában kitört tűzvész károsultjainak ellátásában, és az események feldolgozásában. A csapat koordinátorával, a szeretetszolgálat szatmári vezetőjével, Hegedűs Gergővel beszélgettünk a mögöttük álló hét tapasztalatairól.

– Hogyan határozták el, hogy részt vesznek a csíksomlyói tűzeset károsultjaival kapcsolatos tevékenységekben?

– A Romániai Máltai Szeretetszolgálat országszerte egy jól működő civil szervezet. Sok szakemberünk van, akik elhivatottak a munkájuk iránt és lehet rájuk számítani az ilyen hirtelen helyzetekben is. Igazából, amikor a tragédia megtörtént, már tudtuk, hogy szeretnénk valamilyen módon segíteni. Először csak adományküldésben gondolkodtunk, de aztán kaptuk a felkérést arra vonatkozóan, hogy a konkrét munkában/ feladatokban is vegyük ki a részünket, másnap pedig el is indultunk.

 – Hányan érkeztek és miben veszik ki a részüket az Erőss Zsolt Aréna mindennapi életében?

– A szatmárnémeti fiókszervezettől egy 9 tagú csoporttal érkeztünk, amely önkéntesekből és szakemberekből áll. Átvettük a stafétát a sepsiszentgyörgyi máltai csapattól, akiket mi váltottunk. Nagy vonalakban csoportos foglalkozásokat szervezünk a tragédiakárosult közösség számára, úgy, hogy igyekszünk minden korosztályt lefedni. A legkisebbeknek az önkéntes pedagógusaink segítségével fejlesztő programokat szerveztünk, az iskolásoknak pedig különböző csoportos foglalkozások keretén belül krízisfeldolgozási technikákat alkalmaztunk. Ugyanakkor tanácsadást szerveztünk a felnőtteknek és higiéniai foglalkozásokat a csecsemők és az édesanyák számára. A mi feladatunk tulajdonképpen a humanitárius segítségnyújtás volt úgy, hogy mindig szakmai szempontokat tartottunk szem előtt.

– Pontosan milyen társadalmi folyamatokban gyökerezhet a Somlyó utca 33 és a hozzá hasonló telepek problémája?

Ha azt mondom, hogy egy komplex folyamat révén alakult ki semmi újat nem mondok. A mélyszegénység elsősorban egy gazdasági probléma. Azok az emberek, családok, akik egy ilyen környezetbe kényszerülnek, megtanulnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, bármennyire nehéz körülmények között is éljenek. Éppen ezért  a gyerekek, a következő generáció beleszületik ebbe és teljesen természetes lesz számára az adott életforma- ez tulajdonképpen a szegények kultúrája. Mindehhez hozzájárul még a társadalmi támogatói (szociális) háló hiánya, amely egyre inkább elősegíti a szegregált közösségek kialakulását.

– Milyen megoldások jöhetnek szóba egy ilyen eset kapcsán?

– Elsősorban együttműködésre van szükség, több szempontból is. Civil szervezetek, állami intézmények, különböző szolgáltatások szakmai összehangolására. Azt gondolom, hogy másképp erről nem is lehet érdemben beszélni. Fontos, hogy az igényfelmérés valóban pontos legyen, mert akkor tudunk hatékonyan segíteni, ha pontosan tudjuk, hogy milyen problémával nézünk szembe.

– Megosztana velünk egy külön­leges esetet, tapasztalatot, történetet a csíkszeredai napjaikból?

– Rengeteg eset van, amiről érdemes lenne beszélni. Ahány család, ahány ember, annyi történet, annyi sors. Kettőt szeretnék kiemelni: a baba-mama foglalkozásokat és a tiniknek szóló csoportos tevékenységeket. A babás higiéniás foglalkozások rendkívüli sikernek örvendtek. Jó volt látni, hogy a kismamák milyen odafigyeléssel foglalkoztak a csecsemőikkel. A tinikkel való foglalkozás sosem könnyű feladat, főleg nem egy ilyen helyzetben és környezetben. Ennek ellenére sikerült mindent a terv szerint végezni, a közös szabályok felállításán túl a bizalmi kapcsolat is viszonylag hamar kialakult, így mélyebb témákat is érinthettünk. Örömmel vontuk le a kollégáimmal azt a következtetést, hogy van remény és szándék a változásra/ változtatásra a tinik körében. Most már csak egy támogatói rendszerre van szükség.

Kapcsolódó cikkek:

Hetvenéves korukig is dolgozhatnának az alkalmazottak – véli a miniszter

Minden alkalmazott akár 70 éves koráig is dolgozhat, ha akar – jelentette be pénteken Botoşani-ban a munkaügyi miniszter. Raluca Turcan azt mondta: a kormány kidolgoz...

Romániában is kimutatták a dél-afrikai vírusmutációt

Romániában is kimutatták a koronavírus dél-afrikai mutációját, az év eleje óta jelen lévő brit vírusvariánsnak pedig meghatározó szerepe lehet abban, hogy újra erőre kapott...

Legfrissebb