péntek, november 27, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Ágas-bogas jogszabályozás

Minden jel arra mutat, hogy a közszférai bérezés ügye „örökzöld” témának bizonyul mind a kormány, mind pedig az érintett intézményrendszerek, valamint azok személyzete számára. Ez az állítás támasztható alá többek között azokkal a sürgősségi kormányrendeletekkel, kormányrendeletekkel és kormányhatározatokkal (sőt, esetenként törvényekkel is), amelyeket az utóbbi hat-hét esztendő során fogadtak el. E tekintetben ugyancsak mozgalmasnak bizonyult a múlt esztendőben a Cioloş-kormány ténykedése, de még mozgalmasabbnak ígérkezik a 2017-es év, s mondjuk ezt a már meghozott jogszabályok, valamint a kilátásba helyezettek okán.

Kiinduló pontnak kell tekintenünk azt, hogy immár közel tíz esztendeje, hogy létezik a közpénzekből fizetett személyzet egységes bérezésére vonatkozóan egy jogszabály, nevezetesen a 2010/284-es kerettörvény. Annak minden egyes előírása gyakorlatba ültetésére viszont nem került sor, s akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy az elmúlt esztendők során ez a kerettörvény csak „vegetált”, illetve arra való hivatkozással a mindenkori kormányok egy adott évre vonatkozóan sürgősségi kormányrendeletek révén próbálták így-úgy kipofozni a közszférai bérezési rendszert. Ne menjünk vissza egészen a 2011-es esztendőig, de vessünk egy pillantást a közelmúltra. A közpénzekből 2016-ban fizetett személyzet bérezésére vonatkozóan 2015 decemberében jelent meg a 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet. Ez a jogszabály már a Cioloș-kormány által lett kidolgozva, s már akkor kilátásba helyezték egy új közszférai bérezési rendszer törvénytervezeté-
nek a kidolgozását. Ez utóbbi végül is „füstbe ment tervnek” bizonyult… Év közben egyes közszférai intézményekben, mint ismeretes, tiltakozó akciókra került sor, s azok kapcsán, illetve okán rákényszerült a Cioloș-kormány módosító és kiegészítő jellegű jogszabályok elfogadására. Nevezetesen a júniusban megjelent 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet révén, majd az augusztus végén megjelent 2016/43-as révén. (Amúgy ezek kapcsán sor került kormányhatározatok és miniszteri rendeletek meghozatalára is.) A Cioloș-kormány „elbúcsúzása” előtt néhány nappal, pontosabban december 15-én elfogadott egy újabb sürgősségi kormányrendeletet, a 2016/99-est, amely révén bizonyos intézkedéseket foganatosított a közpénzekből fizetett személyzet bérezésére, egyes határidők elnapolására, valamint egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozóan. Lényegében arról volt, van szó, hogy a 2017. január 1.–február 28. közti időszakban a közpénzből fizetett személyzet besorolási alapbére a 2016 decemberi szinten maradt. Továbbá a tanügyi személyzet esetében ugyanebben az időszakban érvényben maradnak az utólag módosított és kiegészített, egyébként már említett 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet 33-as szakaszának az előírásai. Ezt annak idején az akkori közpénzügyi miniszter, Anca Dragu többek között azzal indokolta meg, hogy a majdani kormányra hárul a 2017-es esztendei közszférai bérezésre vonatkozó jogszabály kidolgozása és elfogadása.

Béremeléssel kezdtek
A Grindeanu-kormány egyik legelső intézkedése valóban a közszférai bérezéssel volt kapcsolatos, pontosabban annak egyes szegmenseivel. A január 6-án elfogadott és megjelent 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet értelmében, amint már arról beszámoltunk, a 2016/99-es sürgősségi kormányrendelet előírásaitól eltérő, illetve kivételes módon a helyi közigazgatási hatóságok és intézmények keretében foglalkoztatott személyzet fizetése a januárihoz viszonyítva 20 százalékkal növekszik, s ugyanettől az időponttól az előadóművészeti és zenei közintézmények beosztott alkalmazottainak az alapbére a januárihoz képest 50 százalékkal. Továbbá a 2017/1-es kormányhatározat révén 1450 lejre emelkedett február 1-től az országos garantált minimál bruttó bért.

Valami nem stimmel…
A kormány január 25-i üléséről kiadott hivatalos sajtóközleményben az szerepel, hogy elfogadásra került a közpénzekből fizetett személyek 2017-es esztendei bérezésére, egyes határidők elnapolására, valamint egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet. Az mindmáig nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, tehát azt sem tudni, hogy valóban elfogadták-e vagy sem. Időközben viszont megjelent egy másik hivatalos közlemény is, nevezetesen a január 27-i kormányülésről, s abban az szerepel, hogy elfogadtak egy sürgősségi kormányrendeletet a 2016-os évben közpénzekből fizetett személyzet bérezésére vonatkozó 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet kiegészítésével és módosításával kapcsolatosan, valamint egyes határidők elnapolásával és egyes fiskális költségvetési intézkedésekkel kapcsolatosan. Két hasonló megnevezésű sürgősségi kormányrendelet két napon belüli elfogadása nehezen hihető, illetve gyanúsnak tűnhet. S ezt az érzést fokozza annak a jogszabálynak az olvasata, amely a Hivatalos Közlöny tegnapelőtti, azaz január 30-i számában jelent meg, s amely keltezésének időpontjaként január 27-e van megjelölve. A 2017-es esztendei egyes költségvetési intézkedésekre, egyes határidők elnapolására, valamint egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2017/9-es sürgősségi kormányrendeletről van szó. Ennek címében ugyan nincs utalás (vagy inkább abból kikerült?) a közszférai bérezésre, de szövegében jócskán. Ilyenképpen pedig joggal feltételezhetjük, hogy arról a sürgősségi kormányrendeletről van szó, amelyben utalás volt a január 27-i hivatalos sajtóközleményben. De akkor hova lett el az a hasonló témakörű sürgősségi kormányrendelet, amelyet egy másik közlemény szerint január 25-én fogadtak el. Azt is joggal meg lehetne kérdezni, hogy a most megjelent kormányrendelet megnevezésében miért nem szerepel a közszférai bérezés tematikája, de ugyanakkor abban bőven van utalás arra, mármint a közszférai bérezésre. Ilyenképpen egyelőre nem tudni, hogy lesz-e egy olyan jogszabály, amely átfogóan és összességében szabályozza az idei közszférai bérezés igen szerteágazó kérdéskörét. Egyelőre egy dolog biztos, nevezetesen az, hogy továbbra is hatályos, legalábbis részben a már említett 2016/99-es, a 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet, s holnaptól a minap megjelent 2017/9-es sürgősségi kormányrendelet.

Sok mindenről szól
Ez utóbbi kormányrendelet megindokolási szövegrésze igen „bőbeszédű”, s talán nem véletlenül, mert annak révén 22 jogszabályt módosítottak és egészítettek ki, illetve helyezték hatályon kívül azok egyike-másika egyes előírásait. Többek között utalás van arra is, ami kimaradt a kormányrendelet megnevezéséből, nevezetesen a közszférai szektor személyzete 2017-es esztendei bérezésének a szabályozására. Ilyen összefüggésben megemlítendő, hogy amennyiben nem lépnének hatályba az abban előirányzott intézkedések, akkor alkalmazni kellene a 2010/284-es kerettörvény olyan előírásait, amelyek nyomán egyes közszférai személyzeti kategóriák bérei csökkennének. Továbbá utalás van arra is, hogy a 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazása terén el kell kerülni a különböző értelmezéseket, illetve annak esetleg nem egységes gyakorlatba ültetési módját. Továbbá a szóban forgó kormányrendelet jó néhány technikai jellegű előírást is tartalmaz egyes közpénzügyi jellegű jogszabályok vonatkozásában.
Nem térnénk ki a viszonylag terjedelmes sürgősségi kormányrendelet előírásainak részletes ismertetésére, annál is inkább, mert azok közül jó néhány nem is tarthat igényt közérdeklődésre. A közszférai bérezés kapcsán viszont érdemes, ha vázlatosan is, utalni egy-két rendelkezésre. Az egyes szakasz értelmében például a 2017. március 1.–december 31. közti időszakban a februári alap bruttóbér-szintek maradnak továbbra is érvényben, beleértve az esetenkénti pótlékokat, illetményeket, kompenzációkat, valamint a bérezési rendszer másabb elemeit is. Mindez olyan körülmények között, hogy az a személy ugyanolyan feltételek között fejtse ki tevékenységét, mint februárban. A fentiektől eltérő módon augusztustól kezdődően a katonai személyzet, a rendőrök és a börtönadminisztráció különleges jogállású köztisztviselői bérjogosultságába belefoglaltatik a 2009-es esztendei érdembér 50 százalékának megfelelő kompenzálási összeg. (Erről a bérkiigazításról egyébként annak idején rendelkezett az utólag módosított és kiegészített 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet, amelyre egyébként már fentebb utaltunk.) A most hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet kiterjeszti december 31-ig azoknak a korlátozó intézkedéseknek a döntő hányadát, amelyekről már rendelkezett a 2016/99-es sürgősségi kormányrendelet. Így például a túlóra anyagi juttatással nem kompenzálható, csak kizárólag szabadnap nyújtásával, a közszférai intézményrendszerben nem kerülhet sor premizálásra, ételjegynyújtásra (kivételt képezve a teljes egészében önfinanszírozó intézmények), sem pedig üdülési prémium vagy csekk nyújtására. Ez utóbbi esetében van egy sokat sejtető előírás: a tiltás a március 1.–június 30-a közti időszakra vonatkozik. Azért használtuk a sokat sejtető szintagmát, mert a múlt héten Bogdan Hossu, a Cartel Alfa szakszervezeti tömörülés elnöke, azt nyilatkozta, hogy elvi megegyezésre jutottak a kormányzati illetékesekkel a tekintetben, hogy július 1-jét követően a közszférai intézményrendszerben lehetővé váljon az 1450 lej névleges értékű utazási utalvány nyújtása. Meg kell említenünk azt is, hogy továbbra is érvényben marad a 2016/99-es kormányrendeletnek ama előírása, amely értelmében nem emelkedik az idei esztendőben azon jogosultságok, illetmények értékszintje, amelyek különböző különleges jogszabályok (az 1990/118-as törvényrendelet, az 1994/44-es törvény, az 1999/105-ös kormányrendelet, a 2002/309-es törvény stb.) alapján illetnek meg bizonyos lakossági kategóriákat és az idén sem kerül kifizetésre az az 500 eurós összeg, amelyről annak idején rendelkezett az országos nevelési, a 2011-es törvény, arról az 500 euróról van szó, amelyre jogosult lenne, pontosabban lett volna minden egyes újszülött. A törvény szóban forgó előírása gyakorlatba ültetésének időpontját kitolták 2018. január 1-re. A kormányrendeletben van egy olyan, a 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletet újólag módosító olyan előírás is, amely visszamenőleges hatályú, s amelynek értelmében 2017 januárjától a megyei tanfelügyelőségek nem didaktikai személyzetének az alapbérét 15 százalékkal emelik meg a 2016 decemberi hónap szintjéhez képest. Amúgy a tanügyi intézményrendszer egyes személyzeti kategóriáinak esetében másabb előírásokat is tartalmaz a bérszintekre vonatkozóan a most megjelent sürgősségi kormányrendelet.
A teljesség igénye nélkül próbáltuk meg felvázolni ennek a közszférai bérezéssel is kapcsolatos kormányrendeletet. Szinte biztosra vehető, hogy a jogszabályozás tekintetében lesz még folytatás…

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,237RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb