Áfakulcs feláldozva?

59

hecser_szerzokep_szines-1024x756Az általános áfakulcs a jelenlegi 24 százalékról 19 százalékra való csökkentése hozzávetőleges számítások szerint éves viszonylatban több mint 10 milliárd lej kiesést okoz a költségvetés bevételi oldalán, amit nem lehetetlen, de nem is könnyű pótolni. Egyes elemzők szerint ennek egyik feltétele lenne az évenkénti 4-5%-os gazdasági növekedés, amely egyébként az elmúlt félév során 3,7%-os volt. Elméletileg számolni kell azzal is, hogy a finalizálás stádiumába jutott új közszférai bérezési rendszer „hozadéka” lesz éves viszonylatban mintegy 7 milliárd lejes pluszkiadás a személyzeti költségek tekintetében. A kormány idáig azt állította, hogy számításai szerint a költségvetési bevételek csökkenése, illetve a kiadások emelkedése közepette sem fogja meghaladni a költségvetési hiány az Európai Unió által elfogadhatónak tartott szintet. De miért elevenítettük fel most ezt az új Adótörvénykönyvvel, illetve a kilátásba helyezett áfacsökkentéssel kapcsolatos konzultációk előestéjén, amelyekre ma kerül sor a parlamenti pártok képviselőinek részvételével? Azért, mert a kormány bizonyos értelemben elébe ment a várható történéseknek, amikor beadta a derekát az orvostársadalom követeléseinek, és kedden a kormányfő bejelentette, hogy október elsejétől az állami egészségügyi szektorban foglalkoztatott személyek mindegyikének bérét 25 százalékkal megemelik, erre vonatkozóan pedig a jövő heti kormányülésen fogadnak el egy sürgősségi kormányrendeletet, amiben állítólag az is elő lesz irányozva, hogy a mostani emelést fokozatosan újabbak követik, oly módon, hogy 2017-re megduplázódjanak a bérek. Országos viszonylatban ez a kilátásba helyezett intézkedés több mint 194 ezer személyt érint, s éves viszonylatban körülbelül 1,7 milliárd lejes pluszt jelent. Mindenképpen örvendetes a döntés, de arról is meg vagyunk győződve, hogy a kormány nem „jókedvében” fogja meghozni majd a sürgősségi kormányrendeletet, mert az nyilvánvaló, hogy egy országos méretű tiltakozás, illetve béremelési követelés kapcsán volt kénytelen beadni a derekát. Ami pedig a tiltakozást illeti, tulajdonképpen a legfelsőbb bíróságnak a Hivatalos Közlöny augusztus 5-i számában megjelent 2015/19-es döntéséről van szó, amely révén a hálapénzt, illetve annak elfogadását a büntető törvénykönyv előírásaiba ütköző cselekedetnek minősítette. Lévén, hogy az orvosokat a Btk. 175-ös szakasza rendelkezéseinek fényében köztisztviselőnek „tartotta”, legalábbis a „pótlólagos fizetség vagy adomány elfogadásának” vonatkozásában. (Jogtechnikai szempontból igen bonyolult ez az ítélet, s a jogászok dolga azt értelmezni, de meg kell jegyeznünk, hogy a legfelsőbb bírói testület döntéseit aligha lehet felülbírálni.)
Térjünk vissza a bérezés ügyére. Jelenleg, pontosabban ez év júniusában, a közszférában a nettó átlagbér 1818 lej volt, ami 2008-hoz viszonyítva 42,8 százalékos növekedést jelent. Az egészségügyi és szociális védelmi rendszerben a nettó átlagbér csak 1571 lej volt, 2018-hoz viszonyítva az csupán 17,9 százalékkal növekedett. És van még egy érdekesség: 2008-ban a szóban forgó szektorban jegyzett átlagos nettó bér 1332 lej volt, míg a közszférában 1273 lej. Ezek szerint tehát az egészségügyben a béremelkedés növekedési üteme jóval elmaradt a közszférai átlagtól, tehát mindenképp időszerű és indokolt a bérek megemelése az egészségügyi szektorban (de nem csak). Ennek ellenére furának, sőt gyanúsnak tűnik az időzítés, mivel már hónapok óta tudni lehetett arról, hogy a kormány egy merőben új közszférai bérezési rendszerre vonatkozó törvénytervezet kidolgozásán fáradozik, annak finalizálásába bevonták az érdekképviseleteket is, mint ahogy azt is bejelentették, hogy e hónap végén azt benyújtják a parlamenthez, szorgalmazva sürgősségi eljárásban történő megvitatását és elfogadását, hogy 2016. január 1-jétől életbe is léphessen. Ennek értelmében 2017-tel bezárólag (azaz hagytak „valamit” a majdani a kormánynak is) fokozatosan megy végbe a közszférai béremelés, aminek a végkifejlete 73 százalékos emelkedés lesz. A dolgok természeténél fogva ennek a kerettörvénynek fel kell ölelnie az egészségügyi szektort is. A mostani döntésből viszont nem derül ki, legalábbis egyelőre, hogy akkor egy sajátos bérezési törvény lesz-e az állami egészségügyi szektorban, és egy másik a többi közszférai intézményekre vonatkozóan, vagy a beígért kormányrendelet majd utólag beleolvad a kerettörvénybe? Erre a kérdésre egyébként a kedd délutáni sajtóértekezleten nem tudott választ adni az egyik legilletékesebb, az egészségügyi miniszter. Továbbá: a véletlenek egybeesésének tulajdonítható-e vagy sem az, hogy az Adótörvénykönyvvel kapcsolatos egyeztetések, illetve a parlamenti rendkívüli ülésszak (amelyen újratárgyalják az Adótörvénykönyvet) előestéjén szinte egyik napról a másikra robbanásszerűen felerősödtek a tiltakozások, követelések? Nem akarunk megalapozatlan feltételezésekbe bocsátkozni, de a kisördög csak ott motoszkál… Hogy miért? Ha a parlamentben a jövő héten úgy döntenek, hogy nem 19, hanem 20 vagy 21 százalékos lesz az általános áfakulcs, akkor már-már lesz fedezet a mostani béremelésre. Szakértői számítások szerint ugyanis a 20 százalék helyetti 19 százalékos áfakulcs 1,7–1,8 milliárd lejt „faraghat le” a költségvetésbevétel-kiesésből. És láss csodát! Victor Ponta kormányfő kedden este az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak a következőket nyilatkozta: „Őszintén szólva én azt akarnám, hogy ne ebben a formába menjen át, hanem hogy az eredeti formában fogadják el, amely 20 százalékos áfakulcsot irányzott elő.” Több mint furcsa ez a szemléletváltás, hiszen a múlt hétfőn még azt nyilatkozta, hogy ragaszkodik a 19 százalékos áfakulcshoz. Tehát időközben valami történt, s „ez a történés” akár a kedd délutáni egyezkedés után meghozott döntése is lehet. Most már szinte biztosra vehető, hogy a 19 százalékos áfakulcs „elúszott”.
A kormányfő nem tért ki részletesen a köztisztviselői „besorolással” kapcsolatos legfelsőbb bírósági döntésre, csupán futólag utalt arra, hogy a 2014-ben meghozott 2-es kormányrendelettel „az orvosokat kivették a köztisztviselők rendszeréből”. A 2014/2-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amellyel újólag módosították az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvényt, de ebben a tavalyi jogszabályban nem lelhető fel tételesen ilyen előírás. Tehát egy kicsit félrekalimpált… Az viszont igaz, hogy a kormányrendeletet jóváhagyó 2014/132-es törvénybe belekerült a szóban forgó előírás. Ám a kormányfő arra is utalt, hogy rövidesen kidolgoznak egy törvénytervezetet, amely majd szabályozni fogja a hálapénz kérdéskörét, és e tekintetében lényegében 3 kritériumot fog megszabni: a hálapénzt ne szabja meg előzetes feltételként az adott orvos, azt a beteg hálája kifejezéseként utólag adományozza, és arról készítsen adóbevallást és fizessen adót az orvos. Nos, ha ez eddig is így történt volna, akkor a hálapénz ügye nem kötött volna ki a legfelsőbb bírói testületnél ez év júniusában…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek