Áfacsökkentés után

39

Az élelmiszerekre alkalmazott áfakulcsnak a június 1-jétől bekövetkezett 24%-ról 9%-ra való csökkentését illetően különböző vélemények fogalmazódtak meg. Már annak tényleges bekövetkeztét megelőzően egyes gazdasági elemzők, de ellenzéki pártok képviselői is fenntartásokat fogalmaztak meg, azt állítva, hogy zsugorodni fog az abból származó állami költségvetési bevétel. A kormány és egyes elemzők szerint is az áfacsalások várható csökkenése, illetve a gazdaság kifehéredése, valamint a kiskereskedelmi üzleti forgalom bővülése okán gyarapodni fog a szóban forgó költségvetési bevétel is. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez utóbbiaknak volt igazuk.

Nemrégiben hozta nyilvánosságra az Országos Adóügynökség az áfa­in­kasszóra vonatkozó félévi adatokat. A statisztikából az derül ki, hogy az áfából származó költségvetési bevétel az esztendő első hat hónapja során 27,9 milliárd lejt tett ki, míg az esztendő első öt hónapjában 24,1 milliárd lejt. Ebből az következtethető ki, hogy júniusban 5,1 milliárd lej volt, ami több, mint a májusi „áfabevétel”, amelynek értéke 4,4 milliárd lej volt. Amúgy az esztendő első hat hónapjában az áfából származó költségvetési bevételek értéke országos viszonylatban 18,3%-kal volt nagyobb, mint 2014 azonos időszakában. Nem sok okunk van arra, hogy kételkedjünk ezekben a számokban, az viszont igaz, hogy június a maga nemében, illetve az üzleti forgalom tekintetében sajátosnak tekintendő, egyrészt annak okán, hogy a hónap eleji minivakáció és a kedvező időjárás lendített a vendéglátóipar kerekén, ugyanakkor az áfacsökkentés kapcsán a vásárlók is „kíváncsibbak” lettek, személyesen igyekezve meggyőződni, hogy mit is jelent a vásárlói kosár számára az élelmiszerekre kivetett 9%-os áfakulcs. Ugyanakkor utalni kell arra is, hogy a legfrissebb adatok szerint a szóban forgó tendencia továbbra is viszonylag kedvezőnek mutatkozott, bár a megelőző hónaphoz viszonyítva az áfából származó bevételek csökkentek, de nagyobbak voltak, mint a májusiak, nevezetesen 4,7 milliárd lejre rúgtak.

Szórásmező
Szakértői elemzések szerint egyes megyékben jobban érződött, azaz ugrásszerűen megemelkedett az áfából származó költségvetési bevételek kvantuma, mind május hónaphoz, mind pedig 2014 első félévéhez viszonyítva. Egy érdekes és részben meglepő feltételezést is megfogalmaztak: az áfaalkalmazás „kikerülését”, illetve a feketegazdaságot főleg azokban a megyékben sikerült szinte automatikusan visszaszorítani, amelyek gazdasági szempontból fejletlenek, jelentős a munkanélküliség, gyenge a vásárlóerő, egyszóval az úgynevezett szegény megyékben. És hozzáfűzik azt is, hogy a tapasztalatok szerint ezek voltak azok a megyék, ahol nagyobb mérvű adócsalások mutatkoztak a szóban forgó területen, ám az adókulcsnak 9%-ra való csökkentése nyomán már tűnhetett érdemesnek a kockázatvállalás, s ilyenképpen „teret nyert” a legálisan árusítás, ahogy a köznyelvben mondani szokták, az „áfázás”. Lássunk néhány számadatot. Az ország egyik legszegényebbnek tartott megyéjében az esztendő első hat hónapjában az áfainkasszó 175%-os növekedést mutatott a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva, Dâmbovița megyében 66%-ost, Tulcea megyében 58%-ost, Buzău megyében 54%-ost, Vaslui megyében 42%-ost stb. Ezzel szemben a fejlettebb megyékben, mint például Szeben megyében csak 18%-kal, vagy a főváros vonzáskörébe tartozó Ilfov megyében 16%-kal. Továbbá az úgynevezett nagy adófizetők alkotta kategória (az e kategóriába tartozó áfafizetők adminisztrálása közvetlenül az Országos Adóügynökség hatáskörébe tartozik) esetében 5%-kal. Hargita megye e tekintetben a középmezőnyben foglalt helyet, hat hónap viszonylatában az áfából származó bevételek 28%-kal voltak nagyobbak, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. Egyébként e tekintetben Prahova és Fehér, illetve Iași megye tőszomszédságában helyezkedett el megyénk, az előbbiek esetében a bevételgyarapodás 29-29, utóbbi esetében pedig 27%-os.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.