A Volvo szentélyében

Glóbusszal a vállamon 8.

177

Jómagam a japán kocsikat szeretem, de fiaim, mintha összebeszéltek volna, a jó öreg Európa patinás Volvójára esküsznek. Erre gondoltam, amikor egy EuroSkills szakmák versenyén Göteborgban forgattunk. A hatalmas csarnokban minden a Volvo márka körül forgott, nem véletlenül, hiszen a svéd ipar zászlóshajója e városban székel.

Volvo 1800S

Göteborg Svédország második legnagyobb városa, félmillióan lakják, s gazdag kulturális hagyományairól híres. Nagyon sokan viszont a Volvo múzeumért látogatnak a tengerparti településre. Mi sem hagytuk ki e nevezetességet, s egy vasárnap felkerestük a gyűjteményt. Nem volt egyszerű, a város szélén külön buszjárat indult a városrésznyi Volvo telepre. Ez a hét utolsó napján külön bonyodalmat jelentett, mivel egy nagy buszpályaudvarról telefonon kellett felvenni a diszpécserrel a kapcsolatot, aki egy mikrobuszt küldött a várakozókért. Visszafelé szintén ez az eljárás érvényesült.
Az első benyomás nem volt túl kedvező, sajtóigazolványunk hidegen hagyta a jegypénztárost, a borsos árlista láttán viszont nekünk lett melegünk. Végül zöld utat kaptunk, s az autóknak szentelhettük délutánunkat. Megérte a fáradság, egy hatalmas csarnokban kacskaringós utak vezettek a személyautók, buszok, haszonjárművek féltett darabjai között. A látogató hű képet alkothatott az 1927-ben alapított óriásvállalatról. A cég első két évtizede szorgosan telt, s mivel Svédország kimaradt a nagy világégésből, a háború után újult erővel, s némi előnnyel vetette bele magát a piaci versenybe. Gyártmányai a megbízhatóság szimbólumai, de ezért a vevőnek drágán kell fizetni.


A szervezők a gyermekekre is gondoltak, a kicsinyek kis modellbe csücsülhettek be, vagy megcsodálhatták az XC90 népszerű típusnak legóból épített élethű mását. Az ajándékboltban a szülők érezhettek érzékeny nyilallást a pénztárcájuk körül, a gazdag modellgyűjtemény, emléktárgyak nagy kísértést jelentettek a betérőknek.
A kísértésnek hősiesen ellenálltam, viszont így is gazdag élményanyaggal tértem vissza a városba. Emlékezetes, amikor bemehettem egy, az amerikai utakra szánt kamion szobányi hálófülkéjébe, a másik járgány gyermekkorom legnépszerűbb filmsorozatához kötődik.
A 2017-ben elhunyt angol színész, Roger Moore emlékirataiban is említi a cég gálánságát. A Volvótól ajándékba kapott P1800-as kocsival üldözte ugyanis a rosszfiúkat, s hódította a jó nőket. Az eredeti darab előtt mindig akadt bámészkodó, s magam is kattintgattam gépemet az „angyali” modell előtt.

Csermák Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.