2021, január 20, szerda.
custom_html_banner1

A toplistát a külföldi érdekeltségűek uralják

Az élelmiszerekre kivetett áfa-kulcs 9 százalékosra való mérsékelését követően mindenki azt várta, hogy azok értékesítési volumene meg fog növekedni, s az meg fog látszani a tejipari, valamint a kereskedelmi cégek üzleti forgalmán is. Piackutatók szerint egyelőre ugrásszerű növekedésről nem lehet beszélni, egyes termékek esetében valóban kimutatható a piacbővülés, mint az is, hogy egy adott termékcsoport tekintetében strukturális változások következtek be. Mindez vonatkoztatható a hazai tejiparra is, amely piacát tavaly 4,4 milliárd lejre becsülték.

Felhozatalban nincs hiány...
Felhozatalban nincs hiány…

[dropcap]É[/dropcap]rdemes a visszatekintés, azaz megnézni, hogy az élelmiszer-ipari szektor egyik legjelentősebb, de sokszor kényes helyzetbe került ágazata miként is zárta az elmúlt esztendőt, és milyen változások következtek be a piaci pozíciók tekintetében. A statisztikák szerint évek óta a tejipari cégek üzleti forgalma országos szinten 4 milliárd lej körül van, a tavaly azt némi növekedés jellemezte, ami 4,4 milliárd lejes üzleti forgalomban testesült meg. Érdekesnek mutatkozott ezzel egyidejűleg az is, hogy esetenként növekedett a külföldi cégek érdeklődése, más esetekben viszont ellenkezőleg. De maradjunk a számadatoknál. A tejiparban tevékenykedő cégek számát 700-ra becsülik (ebbe a számba belefoglaltatnak a tejtermékek forgalmazására szakosodott vállalkozások is), ezek közül kilenc van olyan, amely éves üzleti forgalma tavaly meghaladta a 100 millió lejt, s azon belül három, amely esetében a szóban forgó érték 400 millió lej, illetve annál nagyobb volt. Továbbá a ranglista első tíz helyét elfoglaló cég éves együttes üzleti forgalma meghaladta a 2,6 milliárd lejt, azaz piaci részesedésük közel 60 százalékos volt. Idetartozik az is, hogy a tejipar az élelmiszerszektornak egyik azon ágazata volt, amely esetében a megelőző esztendőhöz viszonyítva növekedés következett be, az üzleti forgalom esetében ez 13,6% volt, az alkalmazottak száma tekintetében pedig 4%-os. A fenti számadatokból kikövetkeztethető, hogy a 4,4 milliárd lejes piacból fennmaradó 1,8 milliárd lejes szeleten kell osztozzon mintegy 680-700 cég.

Helycsere
2014-ig a tejipar termelési volumenének ranglistáját a francia érdekeltségű Danone Romania Kft. foglalta el. A tavaly viszont egy meglepő helycsere következett be: az első helyre került a vajasdi (Fehér megye) székhelyű hazai többségű tulajdonban lévő Albalact Rt. amely üzleti forgalma a 2013-as évi 423 millió lejről 475 millió lejre emelkedett, s ezzel egyidejűleg nettó nyeresége 8,4 millió lejről 12,3 millió lejre. Mindennek velejárója volt az alkalmazottak számának ötven fővel való emelkedése, jelenleg elérve a 790-et. Erről a cégről érdemes tudni még azt is, hogy több mint 150 termékféleséget forgalmaz öt márkanév alatt: Zuzu, Fulga, Rarăul, Poiana Florilor, De Albalact. Júniusban a részvényesi struktúra tekintetében is változás következett be, a ciprusi érdekeltségű RC2 befektetési alap a tőzsdén értékesítette az általa birtokolt 25,44 százalékos részvénycsomagot. Ennek eredményeként abszolút többségi tulajdonossá váltak a hazai részvényesek. A Danone Romania Kft. esetében ellenkező irányú változás következett be: 481 millió lejről 456 millió lejre csökkent az üzleti forgalom, a megelőző évi 5 millió lejes veszteséggel szemben 2014-ben 16 millió lejnyit könyveltek el, alkalmazottjaik száma pedig több mint hússzal csökkent. A ranglista harmadik helyét a holland érdekeltségű és szatmári székhelyű Friesland Campina Romania Rt. foglalta el. Erről a részvénytársaságról tudni kell azt is, hogy az anyavállalat mellett felöleli a Napolactot és a Maros Tejipari Vállalatot is. Nos, ennek az Rt.-nek is növekedett az üzleti forgalma, nevezetesen 372 millió lejről 400 millió lejre. És annak tekintetében is van egy érdekesség: a tejiparon belül ez a cég foglalkoztatja a legtöbb alkalmazottat, mintegy 1160-at. És ha már a strukturális változásokról is szót ejtettünk, akkor utalhatunk arra, hogy szinte a semmiből lépett be a legnagyobbak soraiba a görög érdekeltségű Brassó Tejgyár Rt., amelynek székhelye jelenleg Höltövényen van (egykor Baróton volt). A brassói gyár egy merőben új létesítmény, s annak üzembe helyezése révén a részvénytársaság termelése tavaly több mint 28 százalékkal növekedett, elérve a 365 millió lejt. Ugyanakkor az alkalmazottak száma is több mint 50 fővel gyarapodott.

Hargita megye is ott van…
A legnagyobb tíz hazai tejipari cég között szerepel a sepsiszentgyörgyi székhelyű Covalact Rt., amely többségi részvénycsomagját a SigmaBleyzer amerikai befektetői alap birtokolja 2007-től kezdődően. Az azt követő évben, azaz 2008-ban ez a befektetői alap lett a Covalact révén a Hargita Tejipari cég többségi részvényese is. Egyébként a SigmaBleyzer a Covalact teljes részvénycsomagjának mintegy 95 százalékát birtokolja. Visszatérve a már említett ranglistára, azon a Covalact a 8. helyet foglalta el, s ugyancsak a növekedési pályára állt 2014-ben: míg 2013-ban az üzleti forgalma 132 millió lej volt, a tavaly elérte a 156 millió lejt, de viszont nem sikerült a nyereségesség útjára lépnie, sőt a múlt esztendőben nagyobb veszteséget könyvelt el (3 millió lejest), mint a megelőző évben. Az is igaz viszont, hogy a 2012-es esztendőtől errefelé viszonylag jelentős beruházásokra került sor, amelyek komoly anyagi erőfeszítést követeltek. Amúgy a Covalact sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai gyáregységeinek együttes termelési kapacitása meghaladja a napi 300 000 liter tejet. 2014-re vonatkozóan nem minden számadat ismeretes, de azt tudni, hogy 2013-ban a begyűjtött, illetve a felvásárolt tej mennyisége 38 millió liter volt, s abból többek között 16 millió tonna friss tejterméket állítottak elő.

Külföldi érdekeltség
Már utaltunk arra, hogy a tejipar az elmúlt tizenöt-húsz esztendő során olyan ágazatnak bizonyult, amelyre egyre inkább „rávadásztak” a multinacionális cégek, valamint a külföldi befektetői alapok. Ez nyilvánvalóvá válik akkor is, ha tanulmányozzuk a tízes toplistát elfoglaló cégek részvényesi struktúráját. Az igaz, hogy az Albalact Rt. esetében kényelmes többséget jelent a hazai tulajdonban lévő részvénycsomag, de a többi nagy piaci szereplőnek számító kft. vagy rt. esetében ez távolról sem igaz. A tízes listából hét esetében külföldi érdekeltségről lehet, illetve kell beszélni.
Az Albalacton kívül még két olyan nagy cég van, amely nem külföldi érdekeltségű, nevezetesen a Facsád (Temes megye) székhelyű Simultan Kft., valamint a Costești székhelyű (Argeș megye) Lactag Rt. Az előbbinek a tavalyi üzleti forgalma 106 millió lej volt, az utóbbinak pedig 72 millió lej, s ezzel a toplista utolsó, azaz 10. helyét foglalta el, eléggé távol a 11. helyen szereplő vállalattól.
A jelenlegi helyzet egy évek óta tartó folyamat eredménye, hisz amint már arra utaltunk, a Covalact is 2007-től került be egy befektetői alap látókörébe, illetve érdekeltségébe. Nagy vonalakban hasonlóképpen történt az ország egyik legnagyobb, a ranglista 5. helyét elfoglaló céggel, a feketehalmi székhelyű Delaco Distribution Rt.-vel (amelynek egyébként tavalyi üzleti forgalma közel 260 millió lej volt). Ezt a céget hazai tőkével 1996-ban hozták létre, s 2010-től kezdődően az a túróféleségek gyártására koncentrált, megszerezve a legerősebb piaci pozíciót a szóban forgó termékféleség vonatkozásában. 2010-ben viszont bekövetkezett egy változás: a világ legnagyobb túrógyártásra szakosodott francia érdekeltségű cége, a Bongrain Europa megvásárolta hosszas és kimerítő egyezkedések után a Delaco 52%-os részvénycsomagját. Ilyenképpen pedig a feketehalmi székhelyű cég egy csapásra külföldi érdekeltségűvé vált.
Sok tényező befolyásolhatja az elkövetkező időszakok során is a tejipari termékek értékesítési piacának alakulását, illetve a tejiparban érdekelt cégek helyzetének alakulását. Abban például meglehet a szerepe a bevezetőben már említett áfakulcs-csökkentésnek is, mint ahogy annak is, hogy esetenként lesz-e érdeklődés adott cégek részvénycsomagjai iránt, illetve hajlandóság azok részéről az eladást illetően. És nemzetközi szempontból is vannak olyan ismérvek, amelyeket ugyancsak nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Danone például nemrégiben kivonult Magyarországról, de ez csak a termelési egységeinek bezárását jelentette, ugyanis elosztói/forgalmazói hálózatát nem számolta fel, ez pedig azt jelenti, hogy a Danone márkanév alatt futó termékek ezentúl is megvásárolhatók lesznek az anyaországban. Amúgy ez nem egy szokatlan és példa nélküli gyakorlat. Országunkban is vannak olyan külföldi tejipari cégek, amelyek ugyan leányvállalatot létesítettek itt, de azok kizárólag az anyavállalat által gyártott tejipari termékek behozatalára, piaci terítésére, illetve forgalmazására szorítkoznak. Ezek között említhetjük az anyagországi Mizo tejipari vállalkozást, amelynek leányvállalatát a Sole Mizo Románia Kft.-t Temesváron jegyeztették be. Továbbá az is gyakori, hogy a Romániában létesített leányvállalat révén olyan termékek is forgalomba kerülnek a hazai piacon, amelyeket nem itt gyártottak. Az ilyen jellegű ténykedés valószínűleg a jövőben terebélyesedni fog, hisz a 9%-os áfakulcs vonatkozik az importtermékekre is, tehát elméletileg azok értékesítési lehetőségei bővülhetnek. És ezzel mindenképp számolniuk kell a hazai tejipari cégeknek, mert az kétségtelen, hogy az áfakulcstól függetlenül a jövőben is a piaci részesedés meghatározó tényezője lesz az árverseny kimenetele.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,320RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb