A Tamási Áron-évforduló kapcsán

39

Nem láttam az egyik legnagyobb székely író születési bizonyítványát, így nem tudom, kinek van igaza. Az Erdélyi Napló szerint Tamás János, a Gyergyói Hírlap megemlékezése alapján Tamási János néven született egy kisfiú Farkaslakán 1897. szeptember 20-án. Hogy Ábel szülőatyja miért lett Áron, nem tudom, pedig a Tamás János jól csengő név, és nemcsak azért, mert Tom Jones, a „fehér ember néger hanggal” világhírű lett ezzel a névvel (ő a Thomas J. Woodward nevet cserélte fel egyszerűbbre!), és 26 évesen a „középkorú háziasszonyok” kedvence lett Az otthon zöld füvén c. dalával (is), amelyet utólag minden „magára valamit adó énekes” elénekelt, sikerrel.
És van még valaki, akinek a János nem volt eléggé „elegáns”, és ez Heltai Jenő, (sz. Herzl 1871-ben), akit főleg a Néma levente c. műve tett híressé, de versei, a dalbetétjei népszerűségben a népdalokkal vetekednek, és halála évében kapta meg a Kossuth-díjat. Ő írta a János vitéz c. daljáték ismert dalszövegeit, Én a pásztorok királya (…becsületes jó magyar név, nem hímes, nem hámos, az én nevem… Kukorica JÁNOS), de az Egy rózsaszál szebben beszél, A fuszulyka szára, Kék tó, tiszta tó… is az ő verse. Igaz, a dalok népszerűségéhez nagyban hozzájárult Kacsóh Pongrác, aki fizikából szerzett doktori címet (és dolgozatának anyagát nem máshonnan másolta…), Rákóczi címmel is írt daljátékot 110 éve, kár, hogy 50 évesen magával vitte a sok szép dallamot. Kevesen tudják, hogy édesanyja, Lukács Róza, városkánk, Gyergyószentmiklós szülöttje volt…
És amikor boldog diákkorunkban „csinibe” készültünk, még nem tudtuk, hogy a mozi (mozgókép színház) rövidítése Heltai találmánya. (…Mégse olyan nagy liba a Berta, mert gyakran jár a mozi-moziba…Ha nem idéztem pontosan, akkor elnézést, 60 éves emlék…)

Szathmáry János, Gyergyószentmiklós

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.