A szükségállapot hatályba lépése után: Kormányzati intézkedéseken a sor

122

Amint már arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, hétfőn bevezették a szükségállapotot. Az azt elrendelő 2020/196-os államelnöki dekrétumot a Hivatalos Közlöny március 16-i online kiadásában 16:20-kor hozták nyilvánosságra. Nos, ettől az időponttól vette kezdetét a szükségállapot, s az egyelőre április 14-gyel ér véget. Amúgy az államelnöki dekrétum jogalapját az Alkotmány 93-as és 100-as cikkelyei, valamint az ostromállapot és a szükségállapot rendszerére vonatkozó utólag módosított és kiegészített 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet 3-as és 10-es szakaszai képezték.

Az, hogy mivel jár a szükségállapot, már felvázoltuk tegnapi lapszámunkban. Ám ennek ellenére érdemes visszatérni annak néhány vetületére, illetve azzal kapcsolatos néhány aspektusra. Talán azzal kell kezdenünk, hogy a szükségállapot bevezetésére nem első ízben kerül sor, s ezt mondjuk annak okán, hogy a már említett 1999-es évi sürgősségi kormányrendelet meghozatalát is egy nem kívánatos és rendkívüli helyzet (a „bányászjárás”) követelte meg. Ezt a jogszabályt alapos módosításokkal és kiegészítésekkel a 2004/453-as törvénnyel hagyták jóvá, s azt utólagosan többször is módosították és kiegészítették. Nos, a jelenleg hatályos jogszabály tűzpróbáját jelenti vagy legalábbis kellene jelentse a most hatályba léptetett államelnöki dekrétum. És még létezik egy olyan jogszabály, amely megemlítendő a jelenlegi kontextusban, a sürgősségi helyzetek menedzsmentjének az országos rendszerére vonatkozó, utólag módosított és kiegészített 2004/21-es sürgősségi kormányrendeletről van szó. (Amúgy ennek a jogszabálynak a meghozatalát is egy rendkívüli, egyben megrendítő, súlyos esemény váltotta ki, a 2004. március 11-i spanyolországi robbantás, amikor is a madridi metrónál 200 személy halt meg és 1500 sérült meg súlyosan, a halottak közt román állampolgárok is voltak.) Továbbá érdemes azt is megemlítenünk, hogy hasonló jogszabályozást életbe léptettek más európai országok is, s azok jobbára olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek megtalálhatók a 2020/196-os államelnöki dekrétumban is. Egy viszonylag terjedelmes jogszabályról van szó, amely néhány általános jellegű előíráson túl az 1-es számú mellékletében tartalmazza a közvetlenül alkalmazandó legsürgősebb intézkedéseket, a 2-es számú mellékletben pedig a fokozatosan alkalmazandó első sürgősségi intézkedéseket. A közvetlenül alkalmazandó legsürgősebb intézkedések csoportosítva vannak a különböző tevékenységi területekre, nevezetesen közrendre, a gazdaságra, az egészségügyre, a munkaügyre és a társadalomvédelemre, az igazságügyre és a külügyre. Ezeken a szegmenseken kívül a dekrétum még tartalmaz 8 különböző jellegű intézkedést. (Egyébként az intézkedések száma 57.)

Befagyaszthatók az árak
Nézzük meg, milyen intézkedések vannak feltüntetve a dekrétumban a gazdaság, valamint a munkaügy és a társadalomvédelem területén. Talán azzal kell kezdenünk, ami leginkább érdekelheti a gazdasági élet szereplőit. Nos, a dekrétum értelmében a kormány elfogadhat olyan intézkedéseket, amely révén támogatja mindazon gazdasági operatőröket, amelyekre hátrányosan hat a koronavírus okozta járvány. Ugyanakkor azonban a központi hatóságok rekvirálhatnak olyan termelőegységeket, anyagokat és felszereléseket, amelyek szükségesek a járvány leküzdéséhez. (Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy tegnap jelentette be Virgil Daniel Popescu gazdaságügyi miniszter, hogy a tárca felszólítására az egyik hazai kozmetikumokat gyártó cég vállalta, hogy átáll olyan biocid fertőtlenítőszerek tömeges gyártására, amely hiánycikként jelenítődött meg.) Bizonyára gördülékennyé fogja tenni a járvány leküzdésére tett erőfeszítéseket az a lehetőség, miszerint a központi hatóságok, valamint azon jogi entitások, amelyekben az állam többségi részvényesként jelenítődik meg, közvetlenül vásárolhatnak különböző anyagokat és felszereléseket. (Természetesen olyanokat, amelyek szükségesek a koronavírus elleni harcban.) A dekrétumban előirányzott sürgős intézkedések elfogadása révén esetleg hátrányosan érintett, európai alapok kedvezményezettjei, a menedzsment-hatóságokkal együtt dönthetnek a törvény feltételei közepette megkötött finanszírozási szerződések felfüggesztéséről. A gazdaságügyi, energetikai és az üzleti környezetért felelős minisztérium azon gazdasági operatőrök kérésére, amelyek tevékenysége hátrányosan érintett a koronavírus kontextusában, kibocsáthat szükségállapoti bizonylatot. Továbbá elrendelhetők különböző intézkedések az országos energetikai rendszer megfelelő működése végett, beleértve a termelőegységek megfelelő ellátását is, és ez vonatkoztatható bármilyen közhasznú szolgáltatásra is. Mindazon dokumentumok, amelyeket közhatóságok bocsátottak ki, s amelyek határideje lejárna a szükségállapot időtartama alatt, hivatalból meghosszabbítottnak tekintendők. Célirányos az intézkedés is, amely a szükségállapot ideje alatt lehetővé teszi a gyógyszerek és az orvosi eszközök, az alapélelmiszerek és a közhasznú szolgáltatások (villamos energia, hőenergia, földgáz, vízellátás, szemétszállítás, üzemanyagok stb.) árainak befagyasztását a március 16-át megelőző utolsó három hónapban jegyzett átlagár szintjén. Ez az intézkedés egyaránt vonatkozik a termékelőállítókra, -forgalmazókra, beleértve a kiskereskedelmi egységeket is. (Nem idetartozik, de máris tapasztalni indokolatlan áremelkedéseket bizonyos élelmiszerek esetében.)

Kivételes módon
Az intézkedések között szerepel az is, hogy a kormány a hatályos törvényes előírásoktól való eltekintés révén támogathassa mindazon munkáltatókat és munkavállalókat, amelyeket a COVID-19 krízis hatásai hátrányosan érintenek. Ez azt jelenti, hogy adott esetekben kivételes módon nem kell alkalmazni, legalábbis a szükségállapot időtartama alatt, az egyik vagy a másik törvényes előírást. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy az államelnöki dekrétum egyik előírása értelmében nem alkalmazandók a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet 35-ös szakaszának azon előírásai, amelyek révén szabályozták a közrendi, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi intézmények és a börtönadminisztráció esetében a munkaszüneti napokon végzett tevékenység javadalmazását, illetve a túlórák volumenét. Korlátozó jellegű intézkedésekről van szó, amelyek alkalmazásától kivételes módon el kell tekinteni a március 16.–április 14. közti időszakban. (Már amennyiben nem lesz szükséges a szükségállapot esetleges meghosszabbítása.) Azon gazdasági szektorok esetében, amelyek tevékenységét hátráltatja, illetve teljesen vagy részlegesen megállítja az illetékes közhatóság a szükségállapot periódusa alatt, a munkaügyi miniszter rendelete révén az alkalmazottak és azok családtagjai számára szociális védelmi intézkedéseket állapítanak meg. A gyerekfelügyeleti szabadnapokra vonatkozó minap megjelent 2020/19-es törvény előírásai úgymond kiegészültek a mostani dekrétum által előírt intézkedésekkel: a honvédelmi rendszer, a börtönök alkalmazottjai, a közegészségügyi egységek személyzete, valamint más olyan kategóriák, amelyeket a belügyminiszter, a gazdaságügyi miniszter és a szállításügyi miniszter rendeletei révén állapítanak meg, nem részesülhetnek gyerekfelügyeleti szabadnapokban. Amennyiben a másik szülő sem részesülhet a szóban forgó törvény által előírt jogosultságban, akkor az előbb említett személyzet jogosult bérének megemelésére, nevezetesen abban a kvantumban, amelyet előír a 2020/19-es törvény. (Egy munkanapra számított bér 75%-a, de nem több, mint az országos átlagos bruttó bér 75%-a.)
A szükségállapot időtartamá­ra felfüggesztődnek a munkáltatóknál a területi munkaügyi felügyelőségek ellenőrzései, kivételt képezve azok az ellenőrzések, amelyeket a munkaügyi miniszter rendel el, illetve a munkaügyi felügyelőség a Különleges Sürgősségi Esetek Országos Bizottsága határozatának a gyakorlatba ültetése végett. Ugyanakkor a szükségállapot ideje alatt továbbra is érvényben maradnak a kollektív munkaszerződések, de tilos munkakonfliktusok kinyilvánítása, kezdeményezése vagy lebonyolítása, mármint az országos energetikai rendszer egységeiben, a nukleáris szektor egységeiben, az egészségügyi és a szociális gondozási egységekben, a távközlési, a vasúti szállítási, a közszállítási egységekben, továbbá a köztisztasági egységekben, valamint azokban, amelyek a lakosság gáz-, villamosenergia-, távhő- és vízellátásáért felelősek. A fogyatékos gyermekek bizonylatai, a nevelőszülői atesztátok, a fogyatékossági fok- és típusmegállapítási bizonylatok érvényben maradnak akkor is, ha a szükségállapot ideje alatt azok érvényességi határideje lejár.
A szükségállapot periódusában a hatályos szabályzókban előírt ellátmányi és fogyasztási normák túlléphetők, már amennyiben ez a túllépés a védelmi és megelőzési intézkedések „számlájára írható”. Említettük, hogy az ellátás, beleértve a lakosság ellátását is, folyamatossá tételét szorgalmazza, illetve írja elő a dekrétum. Nos, ebben az összefüggésben megemlíthetjük azt is, hogy ha a szükség megkívánja, a hátrányosan érintett lakosság támogatása végett, valamint azon intézmények szükségleteinek a kielégítése végett, amelyeknek feladatkörük van a védelem, a közrend és a nemzetbiztonság terén, az állami tartalékokból a törvény feltételei közepette elrendelhető bizonyos anyagok kivétele.

Költségvetés-kiigazítás
Az államelnöki dekrétum és annak mellékletei ugyan tartalmaznak néhány konkrétumot is, de lényegében a keretét teremtik meg azon jogszabályoknak, amely meghozatala a kormányra hárul. A jelenlegi felállásban a kormánynak jogosultsága van sürgősségi kormányrendeletek meghozatalára is, s ezekre kétséget kizáróan szükség is lesz, lévén, hogy a kialakult helyzet megköveteli adott törvények módosítását és kiegészítését. Ugyanakkor tetszik, nem tetszik, de szükségessé, pontosabban időszerűvé vált a költségvetés kiigazítása is. (Arról egyébként rendelkezik az államelnöki dekrétum is: Románia kormánya a szükséges pénzügyi források biztosítása végett sürgősségi rezsimben eszközli a költségvetés-kiigazítást.) A tegnapi nap folyamán egyébként egyes tárcavezetők elejtettek egy-két szót az általuk kezdeményezett egyik-másik jogszabályról, illetve jogszabály-módosításról. Ugyanakkor egyes munkáltatói érdekképviseletek (köztük a Romániai Iparosok Általános Szövetsége – UGIR) különböző javaslatokkal, elképzelésekkel és intézkedés-tervezetekkel fordultak a kormányhoz, a kereskedelmi bankok pedig késznek mutatkoztak különböző támogatás jellegű lépések megtételére. Arról is tudni, hogy a hétfői és a keddi nap folyamán az intézmények közti munkacsoport (GLI-ECOROM) két szakkollektívája tanácskozott, tegnap délután pedig a tárcavezetőkkel a különböző szakhatóságok és ügynökségek vezetőivel tartott videokonferenciát Orban Ludovic kormányfő, amelybe bekapcsolódott Klaus Johannis államelnök is. Nem idetartozik, de megemlítenénk azt is, hogy tegnap a késő esti órákban újabb telekonferenciára került sor az uniós tagállamok államelnökeinek és kormányfőinek a részvételével.
Több mint valószínű, hogy a mai nap folyamán ugyancsak telekonferenciás rendszerben kormányülésre kerül sor, s annak munkálatai vezérfonalát a szükségállapot kihirdetésére vonatkozó államelnöki dekrétum fogja képezni.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek