A székelymuzsnai unitárius templom orgonáinak története

52

Templomaink felbecsülhetetlen kincsei közé tartoznak az orgonák. A hangszerek királynőjének tartott bonyolult szerkezetek a barokk korban terjedtek el vidékünkön is. A Homoródmente unitárius templomai orgonáinak bemutatására vállalkozott sorozatában Márk Attila.

 muzsna1

“Musna pataka (…) völgyfejében van elrejtve a szeszélyes kilyukgatott, és festőileg kicsipkézett Likoldala nevü sziklahegy alján Musna, a Székelyföldnek végfaluja” – írja Orbán Balázs. Mai történetünk abba a régi kis faluba vezet, mely Székelyudvarhelytől 27 km-re, délnyugatra az Erdő- és a Csörgő-patak közti magasabb dombháton fekszik. A falut már 1283-ban említik az írások. A település 1520-ban Muscha, 1566-ban Musna néven jelenik meg a forrásokban. 1545-ben plébániatemploma van, ebben az évben Kányádi Miklós a plébánosa, amint azt az egyik könyvébe bejegyezte, mint tulajdonos: „Liber iste… nicoli de Kanad, plebani de musna.” A reformáció előtt a faluban egy templom volt. „Adataink a Kövesdomb vagy Szentegyháza oldalára vezetnek, a községtől 300-400 méternyi távolságra… Öreg emberek még azt is mesélik, hogy magas fasorok közt felvezető kőlépcsőzeten jutottak az imára áhítozók a templomba” – olvashatjuk Mátyás János, hajdani székelymuzsnai unitárius lelkész egyházközség történetében, melyet 1909-ben írt. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején részben reformátusok, részben unitáriusok lettek. 1642. július 27-én „Lázár György, Dániel Ferencz, Kálnoki István és Joannes Both con. Secrek. Tagokból álló bizottság jelenik meg Székelymuzsnában mint ítélő biróság, hogy a fentebb leírt templom felett határozzanak, melyik egyházközség tulajdonában menjen át”. A bizottság döntése után az unitáriusok birtokában maradt, a többségi elv alapján. A bizottság meghagyta, hogy a cinterem melletti pusztára a reformátusoknak külön templomot kell építeni úgy, hogy a reformátusok az építkezés költségeinek negyedét viselik. Mivel az építés elmaradt – bár az unitáriusok háromannyian voltak –, 1648-ban a reformátusoknak ítélik a régi templomot, és az unitáriusoknak közös erővel új templomot építenek. Az 1789-es püspöki vizitáció alkalmával felvett jegyzőkönyvből tudhatunk meg néhány templomra vonatkozó adatot: „az ajtóval szembe délfelől egy deszkából csinált zöldre festett prédikáló székecske, mellette a papi ülőszék fehér párkányos, a többitől külön vagyon azután egy zöld éneklő szék vagy pulpitus…” Az új templom esetében, „jegyzőkönyvünk az építés kezdetét 1795-re teszi s tart 1805-ig, sőt még tovább, mert a templom és torony vakolása csak később eszközöltetett, s teljesen elkészítve az 1907-ik évben eszközölt alapos javításkor lett”. Orgonát jóval később, 1861-ben szerződnek a székelymuzsnaiak: „régen egy a nép közül vezette az éneket (énekvezér-tanító állás nem volt szervezve), akinek az egyházközség lakást nem adott, az illetőnek volt saját lakóháza, csak valami csekély fáradtság jutalmat biztosított számára… Rendszeres tanítói állásról 1858-ban van tárgyalás, amikor Hadházi János, helybeli pap, Székely Mózes püspökhelyettessel Mihály János volt kolozsvári diák felől kérdezősködött.” Az egyházközség levéltárában a III. iratcsomagban megtalálható ennek az orgonának szerződése: „6 sz. Orgona készítő Mátisfalvi Szőcs Sámuellel kötött szerződés, 1861”. Ídézek belőle: „a nemes Ecclésia köz megegyezésből, hogy Isten Ditsőségére buzgo vallasos keresztenyi indulatból kivánnánk Templomokba egj Orgonát állitani fen emlitet és tisztelt orgona Mester Szőcs Sámuel ő kegjelme Vállalkozék, hogy azon kivant Orgonát a Megye kivánsága és tetzése szerint Templomaba beállitsa telljes épségbe minden hiba nélkül: az Orgonának egész árra 125 ujj forint”… A szerződés bár nem nevezi meg a regisztereket, értékes adatokat közöl a hangszerrel kapcsolatban: „az Orgonának van 4 szollo változatja 5-ik a Tremula mint szoktak mondani”. A jegyzőkönyvek is jelzik az orgonavásárt: „Szaporodás czím alatt jő, hogy az eklésia egy kis orgonát szerzett és fel is állított a templomban”. Az orgonakészítő nem tudja befejezni időben az orgonát, ezért pótszerződést írnak meg: „…az írt üdőre nem tudván elkészitteni, azon esetbe el maradot az elkészíttése a következő 1862-ik Évbe eső pünköst napjára ha az Ur Isten megtartsa, az orgona mester Szőcs Sámuel Urat- még pedig hat változó hangba”. Az 1862-es számadási jegyzőkönyvben: „9. Az orgonáért az orgona csinálónak fizetett 52 frt. 10. Ezen orgona elhozatalakor és bétételekor költött 1,6 frt”. Majd rá egy évre olvashatjuk: „16. Az orgona adosságába 43 frt…. 19. Az orgona hozónak 0,52 frt”. Azonban nagyon hamar, 1870-ben a különböző javítások, építések mellett, egy új orgona készítésére készül az egyházközség. „Ekklézsia gyűlés tartatott 1870 November 20-kán, helybeli pap Hadházi József és gondnok Kerestely István elnökletek alatt jelen lévén (…)ter és hitrokon atyafiak, mely gyűlésben alkudozásra lépett az… Mátisfalvi orgona művész Szőcs Sámuel urral a következő Egyezmény 1-ben Felvállalta írt orgona művész Szőcs Sámuel ur, hogy készít a musnai unitarius nemes Ekklésiának Isten dicsőségére egy hat mutatios orgonát 350 frt. azaz háromszázötven forintért o.é. elfogadván a Szőcs urnál levő egy orgonának felső részét, melyet az Eklézsia négy kiküldött embere által megvizsgáltatván azok azt hibátlannak és jónak lenni találták ezen megvizsgált felső részen kivül minden egyéb része ujból ki állíttandó lesz még pd. ugy amint a N. SZt. Mártoni Unitárius Ekklesia orgonája (…) kerete van kiallítva a 3 évi felelősség mellett. Az orgonának első része s a czirádák ki aranyozva készítendők egyéb része fehér színre festve, ugy a kar is ezen színre – A Karnak leszedése és vissza helyezése orgona művész ur vezetése mellett a szükséges nap számosok kiálitásával köteles végezni, valamint egy csinos szám mutató táblát a megkívántató számokkal együtt az írt árba készíteni. 4-szer. A mostani kis orgonát az Ekklézsia az írt áron kivül vissza bocsájtja Szőcs Sámuel urnak – s az új orgonának behelyezésére kötelezi magát a jövő 1871-ik év Szt. Mihály napjára eső urvacsoravételre. Az Ekklézsia kötelezi magát, hogy az uj orgonának írt árát fizetendi a következő részletekben u.m. 1871-ik éven elkezdve évenként törleszteni mindaddig amíg ki lesz fizetve. Megjegyezvén, hogy az orgonának ahoz értő művész általi kiprobáltatása előtt s helybe hagyása nélkül egy részletet vissza tarthat.
Ezen önkéntes akaratból eredt szerződésnek erősségéről a két felek öszvesen tevének egymásközt 100 frt. az az egyszáz forint számba véve, hogy amelyik fél meg másolná vagy eleget nem tenne ezen szerződésnek fizessen a megálló félnek 100 frt. o. é. A helybeli pap Hadházi József felajánlotta, hogy az orgona elkészüléséíg, minden évben, 5.1 forintot adományoz.” Az 1870-es esperesi vizitációkor, a vizsgáló szék elismerését fejezte ki a megtett erőfeszítésért. A már említett egyházközség történetében olvashatjuk: „Északi végében van egy másik égszín kékre festett kar, ujrafestve a fejérszínű aranyozott széjjű orgonával újra festve szintén Zoltán Vilma Mátyás Jánosné által, 1907-ben. Az orgonán 1872 szám olvasható. Készítette mátisfalvi Szőcs Sámuel 300 forintért”. A 2015-ös orgona felmérő utunkon Enyedi Pállal a következő bejegyzést találtuk az orgonában: „Ezen orgonát Mátisfalvi Szőcs Sámuel 1872-ik Évbe a Muzsnai Unitárius Templomba készítette s ugyan Szőcs Sámuel 1913-ik November 5-ik és 6-án Reperálta 74 éves korában”. Íme egy nagyon értékes információ: Mátisfalvi Szőcs Sámuel 1839-ben született. Az orgona árába 1871-ben 66 forintot fizetnek, majd 1872-ben 100 forintot, ekkor hozták el az orgonát, a szállítására és felállítására 9,21 forintot költenek. A jegyzőkönyv megjegyzi ezen évben: „a templomba egy uj orgona készülvén a karban felhelyezése tekintetéből a kar újra van alkotva”. 1873-ban újabb részletfizetés: 90 forint 14 krajcár. Az orgona árát még a következő két évben is törlesztették: 1874-ben 70 forintot, 1875-ben 50 forintot fizettek. Rövid számolás után rájövünk, hogy a jegyzőkönyvbeli bejegyzésnél 86 forinttal fizettek többet az orgonáért. 1874-ben a kihívott orgona és iskola vizsgálati biztosokra az egyházközség 8 forintot költött. A vizsgálati nyilatkozat szerint a vizsgáló Boncza György, vargyasi orgonista, több hibát észlelt az orgonában: az első és hátső vinkli bükkfából lévén készítve szuvasodhat, a regiszterhúzók nehezen működnek, ami hibásodáshoz vezethet, az orgona intonációja, a fa sípok tompasága miatt nem elég erős, a hangolást olyan gyenge minőségűnek találja, hogy újrahangolást javasol, az ón sípokat pedig lágynak és vékonynak találta, ami gyakori hangolást igényel. Az egyházközség nem fogadja el ezt a vizsgálati eredményt, és rá egy évre felkéri Kis Károly agyagfalvi református lelkészt, valamint Áros János, helybeli református orgonistát egy újravizsgálásra. Véleményük szerint: „minden változat csak magára is eléggé összhangzatos, több mutatiot pedig együtt társítva szivet megható és kedélyt felemelő harmoniát alkot”. Bár elismerik az orgona bizonyos hiányosságait, mégis megfelelőnek ítélik. Dávid István orgonaszakértő véleménye szerint: „17. századi – átalakított – rövidoktávos hangszer”. 1887-ben kis javítást végeznek az orgonán. A századvéghez közeledve 1892-ben, „az orgona körül reperálni való van”. Meghívják Mátisfalvi Szőcs Sámuelt, aki 6 o.é. forintért hajlandó javítani az orgonát. Hogy a javítás mikor történt meg, a jegyzőkönyvek nem említik, de az orgona oldalszekrényén található bejegyzés alapján tudjuk, hogy: „Mátisfalvi Szőcs Sámuel javította 1904-ik Év Junius 1 ső 2 napjába”. Az 1904-es javítás után a következő évtől adományok érkeznek orgonaalapra. 1907-ben Mátyás Jánosné Zoltán Vilma maga kézimunkájával megfestette ingyen, többek között az orgonát és a számtáblát is, amit más 60 koronáért akart vállalni. Fontos adatot tartalmaz az orgona spundján talált felirat, amely az ifj. Szőcs Sámuel születési évét is meghatározta, illetve a következő javítás adatait is közli: „Ugyan Szőcs Sámuel 1913-ik November 5-ik és 6-án Reperálta 74 éves korában”. Az első világháború forgatagában a muzsnai orgona homlokzati sípjait nem rekvirálták. Bár két rekvirálásról szóló bejegyzést is találtam a korabeli iktatókönyvben, ez mégsem történt meg, mert Székelymuzsna nem szerepel az Angster rekvirálási listán. 1919-ben nemes szándék születik a világháború muzsnai hősi halottai emlékének megőrzésére: „Legmegfelelőbb emlék, amely egyuttal a legszebb és leghasznosabb egy új, mai kor ígényeihez megfelelő orgona volna, melynek kárpítján aranyozott betűkkel volna felírva: Hős halottaink emléke.” Sajnos ez a terv nem valósult meg. Az 1920-as években nem találtam orgonával kapcsolatos bejegyzéseket, csak utalást arra, hogy az orgona működik. 1931-ben volt orgonajavítás: „énekvezérünk derzsi Petres tanító Úrral az orgonát kijavította és kitakarította”. Az egyházközség 1930–1940 közötti életéről sajnos nincs jegyzőkönyv, pedig mozgalmas időszak, a templom annyira megromlik, hogy 1935 őszén le kell bontani. A negyedik templomot 1936 tavaszán kezdik el építeni, 1940-ben fejezik be, de csak 1956-ban szentelik fel. Új orgona nem készült, a régit rakják össze az új templomba. 1945. május 21-én a keblitanács az orgonajavító ellátásáról beszél, így az orgona egy újabb javítását könyvelhetjük el. „Közgyűlés úgy határozott, hogy sorra mindenki egy napig fogja ellátni az orgona javítót. Az éjszakai szállást gondnok afia ajánlotta fel.” Az utolsó bejegyzések 1955 őszén íródtak. Októberében a lelkész beszámol, hogy Székelykeresztúron egy 4000 lejre felértékelt harmónium eladó, „egy harmonium beszerzését szükségesnek tartja mivel az orgona megjavításához nincs lehetőség”. Rá egy hónapra november 5-én: „lelkész jelenti, hogy Ekárt Andor esperes afiával megtekintette (a harmóniumot) s azt 3800 Leiért meg is alkudta, illetve meg is előlegezte… a harmónium árát rovatal útján hozza össze oly módon, hogy a családok 50, a konfirmált kereső legények és leányok szintén 50-50 Leit fizessenek”. Itt véget ér az orgona története. 1955 őszén az orgona elhallgatott, azóta is csendesen figyeli az egyházközség életét. Mátyás János, hajdani székelymuzsnai lelkész vallomásával fejezem be a történetet: „Majd, amikor egy történész veszi kezébe e leírást egy-két adatot munkájához találni fog benne, s nekem ez is elég jutalmam leend.” Köszönjük, tiszteletes Úr!

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.