A sajtó szabadsága és függetlensége

Sepsiszentgyörgyön ülésezett a KMÚEK

76

Független vagyok, mert a saját lelkiismeretemtől függök – röviden így összegezte a sajtószabadság és az újságíró függetlensége kérdéskörét Galbács Pál nyugalmazott televíziós szerkesztő, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SZMÚE) alelnöke a témában szervezett szombati sepsiszentgyörgyi konferencia ta­nulságait. A tanácskozás a Külhoni Magyar  Újságíróegyesületek Konvenciója (KMÚEK) hétvégi rendezvénysorozatának része volt.

Klemm József társelnök eredményekről, célokról, hivatásról beszél. Szakmai kihívások Fotó: Albert Levente/Háromszék

Sepsiszentgyörgyön tartotta évi rendszerességgel megszervezett soros összejövetelét a Magyarországon kívüli magyar újságíró-szervezeteket tömörítő  Külhoni Magyar  Újságíróegyesületek Konvenciója (KMÚEK). A rendezvény házigazdája ezúttal a tavaly év végén alakult, idén bejegyzett Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete volt.

Határok fölötti összefogás
A találkozó péntek délelőtt a Kovászna Megye Tanácsa tanácstermében szervezett konferenciával kezdődött, az előadók és a felkért hozzászólók, illetve a hallgatóság a sajtószabadság témakörében fejtette ki véleményét.
A résztvevőket elsőként Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott köszöntötte. A megbízott – akinek feladata a személyes közreműködés a Magyarország határain túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban – elöljáróban elmondta, most már a magyar társadalom szintjén egyetértés van az állampolgárság, a választójog és az autonómia kérdése tekintetében. Mint mondta, ez utóbbi kérdéskör nagyobb figyelmet érdemelne, megoldása pedig európai keretek között képzelhető el. Végezetül ebben az összefüggésben a média szerepét és felelősségét hangsúlyozta.
Ugyancsak a sajtó felelősségéről szólt Kalmár Ferenc András, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, mondván, hogy a magyar nyelvű sajtónak egyrészt nevelő jellege van, másrészt pedig „úgy kell írni és hatni, hogy jöjjön létre a magyar egység, hogy megállítsuk az asszimilációt”, ezáltal „fejlődésre vinni a közösséget”. Mint mondta, vissza kell térni az európai egység alapjául szolgáló alapvető értékekhez, mint a keresztény hit, a görög filozófia és a római jog.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke páratlan lehetőségnek nevezte a KMÚEK létét, ugyanis a tagszervezetek „olyan Kárpát-medencei hálózatot hoztak létre és működtetnek, amely nagyobb mértékben tudja felhívni a figyelmet a közösség problémáira”.
A KMÚEK megalakulásának körülményeit a szervezet társelnöke, Klemm József, a Vajdasági Rádió és Televízió vezérigazgató-helyettese vázolta, a létrehozás ötlete a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) 2005-ben bekövetkezett egymásra találásakor fogalmazódott meg, a tervezést a cselekvés követte. A tagszervezetek, vagy azok hiányában a társult újságírók közös célja az európai színvonalú, magyar érzületű újságírás művelése.
Bedő Zoltán, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SZMÚE) elnöke is az igazság bemutatását és a nemzeti öntudat erősítését jelölte meg az általa vezetett szervezet céljaként, általában az újságírók feladataként.

Független-e a sajtó?
A köszöntőbeszédek elhangzása után Brândușa Armanca temesvári egyetemi oktató – aki korábban a temesvári regionális tévéstúdió igazgatója, majd a Román Kulturális Intézet budapesti kirendeltségének igazgatója is volt – tartott előadást. A médiaszakember elöljáróban a brit The Independent című lap történetét vázolta: mint neve is mutatja, pártoktól független lapként indult, markáns arcéllel. Később drasztikusan csökkent a példányszáma, megszűnt a nyomtatott változata s a lap a csőd szélére került. Azután kétszer is tulajdonost váltott, előbb egy orosz oligarcha, majd egy szaúdi milliárdos tulajdonába került, s a lap teljes mértékben elveszítette jellegét. A sajtószabadság normatív elveiként a függetlenséget, az etikát és a pozitív értékelést jelölte meg, a sajtó hatalmiág jellegét pedig az adja, hogy „mi döntünk működésünkről, etikánkról, szabályainkról”. Előadásában hangsúlyozta, hogy nem kell függni a politikától, a hatalomtól, az államtól; nem kell függni a tulajdonostól és a finanszírozótól, a reklámozóktól és a reklámbevételektől; illetve nem kell függni az új technológiáktól sem.
Magyar nyelven tartott előadásában Brândușa Armanca hangsúlyozta, a sajtó függetlensége a kultúra, a politikai rendszer és a piac struktúrájának függvénye, s kitért arra is, hogy miként változtatták meg a média paradigmáját az új technikák, felületek megjelenése, s a függetlenség kérdése mellett hangsúlyt kap az átláthatóság kérdése is.
– A függetlenség fontos, mert meg akarjuk tartani a közösség bizalmát, s a szabadság, az etika és a szociális küldetés hármas egységére épülő klasszikus státusunkat akarjuk megvédeni – hangsúlyozta az előadó.
Végül számadatokban mutatta be a hazai média helyzetét: jelenleg 750 tévé rendelkezik licenccel (ebből 600 aktív, s csupán egy közszolgálati, 7 csatornával), 633 rádiót jegyeztek be (ebből 600 aktív, s ebből is csupán egy közszolgálati, az is hét csatornát működtet); emellett van 300 országos terjesztésű, valamint 350 regionális és helyi újság és négy hírügynökség. Ezzel szemben a reklámbevételek a 2008 évi 540 millió euróról (ennek kétharmada került a tévék kasszájába) idénre visszaesett 400 millióra. Megjegyezte, hogy Magyarországon ennek az összegnek a dupláját teszik ki a médiatermékek reklámbevételei.
Brândușa Armanca szerint a helyi média leszegényedett, a központi médiában pedig a médiamogulok diktálnak politikai érdekeik szerint, a hírcsatornák kimondottan politikai eszközzé váltak.
Az előadó szerint a kiutat az erős újságírói szakmai szervezetek léte, az etikai kódexek betartása, a szakmai munkavállalói szervezetek léte és a külföldi szakmai szervezetekkel létesített kapcsolatok erősítése jelentené.

Összefüggések A Magyarországról érkezett
dr. Csermák Zoltán arról beszélt, hogy meggyengült az értelmiségnek a médiába vetett bizalma, Léphaft Pál vajdasági karikaturista pedig feltette a kérdést: kitől független a sajtó?; önmagától?; a közösségtől?, s megfogalmazta, hogy a hitelesség a média sarkalatos kérdése. Klemm József a szerbiai, s azon belül a vajdasági média helyzetéről számolt be, a szürke ötven árnyalata hasonlattal jellemezve azt. A valóság helyett reality-showk veszik át, s az ellenzéki sajtó pedig egy másik irreális valóságot tükröz. A vajdasági magyar sajtó feladataként a nemzeti önazonosság megőrzését jelölte meg, hangsúlyozva, hogy ehhez az intézményi keretek adottak, csupán tartalommal kell megtölteni azokat. Hozzáfűzte: ez kizárólag állami támogatással valósítható meg
Józsa Erika ausztráliai média-helyzetképet vázolt a hallgatóságnak, mondván, hogy az etikai kódex felülír bármilyen más jogszabályt, „ha a sajtóban szeretnél maradni”. Karácsonyi Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője, a MÚRE korábbi vezetője szerint „továbbra sem bízhatunk senkiben, csak önmagunkra számíthatunk”, ugyanakkor ki kell használni a képzésben, illetve a szakmai szervezetek közötti összefogásban rejlő erőt.
Végül Galbács Pál nyugalmazott televíziós szerkesztő, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SZMÚE) alelnöke foglalta össze frappánsan az elhangzottakat:
– Független vagyok, mert a saját lelkiismeretemtől függök.

Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a tanácskozás
A Sepsiszentgyörgy önkormányzata támogatásával létrejött tanácskozás résztvevői egyhangúlag zá­ró­nyilatkozatot fogadtak el szombaton Miklósváron, este pedig az újságírókból verbuvált PressTon zenekar biztosította a jó hangulatot.

Zárónyilatkozat
1. A KMÚEK örömmel üdvözölte tagságának sorában a 2017 októberében megalakult és 2018 januárjában hivatalosan is bejegyzett Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületét, amelynek cékitűzései összhangban vannak a KMÚEK 2005-ben meghirdetett alapvető feladataival, és amely már alakulásakor nyilvánosságra hozta, hogy jó kapcsolatokat kíván építeni minden rokon szakmai és civil szervezettel, elsősorban a KMÚEK alapítói közé tartozó Magyar Újságírók Romániai Egyesületével.
2. A sajtószabadság kimeríthetetlen témakörét taglalva a tanácskozás résztvevői rámutattak arra, hogy a politikai befolyásolás és a gazdasági függőség veszélyeinek elhárítása mellett a sajtó függetlenségének biztosításában elsősorban az újságírói felelősség tudatos kiélezése játszhat nagy szerepet. A néha utópisztikusnak tűnő, de tartós tennivalóként megfogalmazott cél elérését a konferencia szónokai szerint csak az újságírók szakmaiságának folyamatos erősítése, a célközönség feltétel nélküli tisztelete és a kisebbségi magyar közösség érdekeinek elkötelezett szolgálata biztosíthatja.
3. Noha az elmúlt tizenhárom évben a KMÚEK több ízben is foglalkozott a külhoni magyar újságíróképzés fontosságával, a tanácskozás résztvevői ezúttal is felhívták a figyelmet a szervezett és folyamatos külhoni magyar újságíróképzés fontosságára, hiszen a sajtószabadságért folytatott harc sikerét távlatilag csak a szakmailag jól képzett új újságíró-nemzedék kinevelése szavatolhatja. A célközönség és a médiafogyasztók szokásainak változása miatt külön figyelmet kell szentelni a mindinkább tért hódító új médiával és az online újságírással kapcsolatos alapismeretek elsajátításának.
4. A KMÚEK tagjai kitértek arra, hogy a szervezet megalakulása óta eltelt kis híján másfél évtized alatt megtartott konferenciákon számos hasznos kezdeményezés született, szorosabbra fűződtek a szálak a szétforgácsolt magyar nemzettest részegységei között, és létrejött a külhoni magyar médiakatalógus, amely a kisebbségi közösségekben működő magyar újságírók gyorsabb és hatékonyabb kapcsolatteremtését segítheti elő. Ugyanakkor, a tagszervezetek tevékenységében megfigyelhető inercia miatt, több fontos célkitűzés megmaradt a kezdeményezés szintjén. A bírálatot megfogalmazva a résztvevők síkraszálltak azért, hogy a jövőben a KMÚEK-értekezletek ne csak a külhoni magyar újságírók találkozásának örömünnepei, hanem a közös cselekvés valódi mozgatórugói legyenek.
5. A tanácskozás résztvevői örömmel vették tudomásul és egyhangúlag támogatták Szili Katalin felajánlását, hogy a KMÚEK következő, 2019. évi konferenciáját Budapesten, a miniszterelnöki megbízott védnökségével tartsák meg.

Sarány István

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.