A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?

28

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Csantavér, Vajdaság                                                                Képeslap, 1943

Székelyhíd, Partium                                                                        Székelyhíd vára, 1665

Mai településismertetőnk
CSANTAVÉR
Település a Délvidéken, napjainkban a szerbiai Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben. Az első világháború végéig, illetve a trianoni békeszerződésig Csantavér Bács-Bodrog vármegyéhez, illetve a Topolyai Járáshoz tartozott. Délvidék visszacsatolását követően 1941 és 1944 között újra Magyarország része volt. Első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki a falut 1462. február 16-án édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. A mohácsi vészt megelőzően rendszeresen szerepel a Csongrád megyei dézsmajegyzéken. A török idők alatt Csantavér és környéke fokozatosan elnéptelenedett. 1779-ben Szabadka elnyeri a szabad királyi város címet, az adománylevél ötödik pontja arra kötelezi a város vezetőségét, hogy telepítsék be a hozzá tartozó „pusztákat”. Az első világháború után, szerb, illetve jugoszláv rendeletre, a zömében magyarok által lakott Csantavér közelében két kisebb települést hoztak létre, Bačko Dušanovo (Zentaörs), illetve Višnjevac (Meggyes) néven. Ezeknek a falvaknak kezdetben szinte kizárólag szerb telepes lakossága volt, amely mára jórészt elmagyarosodott. Csantavér népességét tekintve az egyik leghomogénebb magyar település az egész Délvidéken. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint összesen 7178 lakosa volt a falunak, ebből 6632 volt a magyarok száma. Napjainkban 7178 lakosa van (2018). A múlt század húszas éveiben hatalmas, bazilika jellegű templomot épített a helyi közösség, amelyet Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek fel.
(Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Vajdasag.rs, Hetnap.rs)

SZÉKELYHÍD
Határ menti város a mai Romániában, Bihar megyében. Az Érmelléken, Nagyváradtól 42 km-re északra fekszik. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott. Nevét még a tatárjárás előtti időkben, 1217-ben említette először oklevél. Egy legenda szerint a székelyeket még a 10. század végén telepítették le itt az Ér hídjának őrzésére. Oklevélben 1278-ban is említik Zekulhyd, majd 1325-ben Zekulhyda módon írva nevét. 1460-ban vár épült az Ér egyik szigetén, amelyet 1514-ben Dózsa seregei leromboltak. A vár építése utáni évtizedben kezdték el a mai református templom építését, az egykori Árpád-kori ősi román stílusú templom helyén. Várát 1595-ben újjáépítették. 1661. augusztus 7-én a török elfoglalta. 1664-ben a vasvári békében elrendelték lebontását, majd 1665-ben felrobbantották. Anyagából épült a Stubenberg-kastély, előtte áll a késő barokk római katolikus templom. 2010 nyarán a székelyhídi polgármesteri hivatal szerződést kötött a Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal, amelynek értelmében a kastélyt 49 évre koncesszióba veszi az alapítvány azzal a feltétellel, hogy felújítja és karbantartja, az épületeben pedig gyermekotthont létesít. 1910-ben 5279 lakosából 5235 magyar volt. 2002-ben társközségeivel együtt 12 395 lakosa volt, melyből 9000 magyar, 895 román és 2500 cigány. 2011-ben 11 113 lakosa volt, ebből magyar 9825, román 684, cigány 590, egyéb anyanyelvű 13. Ma 7075 lakosa van, ebből 3066 magyar.
(Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Erdelystat.ro, Katelyedelyben.ro, Erhangja.ro)

Mai feladványunk

Aknaszlatina, Erdély                                                                         Képeslap, 1910Gödemesterháza, Erdély                                                                        Fotó: mapio.net

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.