A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?

25

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Bélfenyér, Partium                                                                                                                            Fotó: Charta XXI

Csörgő, Felvidék                                                                                                                                Fotó: cemadok.sk

Mai településismertetőnk
BÉLFENYÉR
Falu Bihar megyében, amely közigazgatásilag Tenke községközponthoz tartozik. Román neve Belfir. Nagyváradtól délre, a Fekete-Körös völgyében fekszik. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott. Nevét 1552-ben említette először oklevél Belfenyer néven. 1808-ban Béllfenyér, Belfire, 1913-ban Bélfenyér néven írták. A falu a váradi püspökség birtokai közé tartozott. A török hódoltság alatt elpusztult, de utána újratelepült. A 18. században már állt a faragott kövekből rakott régi temploma. 1776-ra azonban szűknek bizonyult, ezért lebontották. Az egyhajós barokk stílusú templom alapkövét Kollonitz László püspök rakta le 1784-ben. Szeplőtelen Fogantatás néven szentelték fel (1787). 1910-ben 1531 lakosából 1519 magyar volt, ebből 1484 római katolikus, 28 református. Magyar lakossága egyre apadt, jelenleg pedig 17,8 százalék körül mozog. Ma mintegy 650 lakosa van (2018). Kis létszámú óvodai csoport és egy összevont elemi osztály működik az iskolájában. A néhány gimnazista már a községközpontban, illetve a közelebbi-távolabbi városokban kénytelen tanulni. Lakói egykor híres szekérgyártók voltak, az itt készült szekerek Békés és Arad megye síkjain is népszerűek voltak. Itt született 1925. augusztus 5-én Csák László romániai magyar nyelvész, szótárszerkesztő. Bélfenyéren volt plébános (1875–80) Bunyitay Vince apát-kanonok, történettudós.
(Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Fodor Ferenc: Az elnemsodort falu. Tenke és Bélfenyér helytörténete, Budapest: Athenaeum)

CSÖRGŐ
Község a mai Szlovákiában. A Kassai kerület Tőketerebesi járásában található. Szlovákul: Čerhov. Sátoraljaújhelytől 7 km-re északra, Tőketerebestől 19 km-re délre, a magyar határ mellett, a Ronyva-patak partján található. Csehszlovákia létrehozása után határfalu lett. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része lehetett. Eredetileg jobbágy-, mezőgazdasággal és szőlőműveléssel foglalkozó falu volt a tokaji borvidék szlovák részén. Túlnyomórészt szlovák, vallásosan vegyes, jobbára katolikus felekezetű hívek lakták. Első említése 1076-ból származik. A 14. és a 16. században Csörgőn gyakran cserélődtek a birtokosai, köztük a Dobó és Bánffy családok is. A Sennyey család több mint 300 évig birtokolta a terület legnagyobb részét (1631–1944) között. Az utolsó tulajdonos Sennyey Pál volt. A Szűz Mária születésének szentelt jelenlegi késői klasszicista templomát 1858-ban építették. A lakosság pótlására 1828-ban ruszinokat telepítettek, a népesség pedig 469 főre növekedett. A faluban túlnyomórészt mezőgazdasággal és azon belül szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1910-ben 460 lakosából 56 kivándorolt Amerikába. 2001-ben 830 lakosából 789 fő szlovák és 28 cigány; a magyarok száma 7 fő. 2011-ben 819 lakosából 764 fő szlovák és 8 magyar. Napjainkban (2018) 746 lakosa van. Csörgő római katolikus plébániáját a kassai püspöki hivatal 1936. február 29-i rendeletével hozta létre a helyi hívők kérésére. A faluban van görögkatolikus templom is, amelyet a 20. század elején alakítottak át egy 19. századi kúriából.
(Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Cemadok.sk, Tokajregion.sk, Velemjaro.sk)

Mai feladványunk

Bogdánfalva, Erdély                                                            Fotó: Charta XXIDiószeg                                                                            Fotó: google.com

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.