A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?

22

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Szerednye, Kárpátalja                                                                                                                                 Képeslap

Vámosladány, Felvidék                                                                                                                        Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk
SZEREDNYE
Korábbi neve Szvedernik (1899-ig), Kárpátalján, a mai Ukrajnában. Ukránul Середнє, szlovákul Seredné; városi jellegű település az Ungvári járásban, a Viela-patak partján. 1909-től Ung vármegye Szerednyei járásának székhelye volt. 1920-ban a frissen megalakuló Csehszlovákia része lett. 1939 márciusától ismét magyar fennhatóság alá került, az Ungi közigazgatási kirendeltséghez tartozott 1944-ig. Első írásos említése 1417-ből való. Határában a szerednyei várat a 12. században építették a templomosok. A település fejlődését 1514-ben a Dózsa-parasztfelkelés akasztotta meg. A várat 1526-ban a Dobó család szerezte meg. Itt hunyt el 1572-ben Dobó István. Később a Rákócziaké lett, majd a Forgách család szerezte meg. A vár a kuruc harcok során elpusztult. A község templomát a 15. század elején a Mindenszentek tiszteletére szentelték fel. A vidék már a kora középkortól híres volt szőlőjéről. A szerednyei bor a 17–18. századra európai hírűvé vált. A korabeli feljegyzések tanúsága szerint I. Péter cár udvarába is szállítottak az itt készült nedűből. 1805. december 10–11-én a szerednyei Buttler-házban őrizték egy éjszakán át a Szent Koronát, miközben Napóleon elől Munkácsra menekítették. Határában gyilkolták meg 1901-ben Egán Ede mezőgazdasági szakembert. 1851-ben a település lakóinak száma 1520 volt; 1910-ben 1867 lakosából 881-en magyarnak, 642-en ruszinnak, 193-an németnek és 134-en szlováknak vallották magukat. Napjainkban a mintegy 4300 fő lakosság egyharmada vallja magát magyarnak.
(Charta XXI/ Marosi Anita – Wikipédia, Karpatalja.ma)

VÁMOSLADÁNY
Község a Felvidéken, a mai Szlovákia Nyitrai kerületének Lévai járásában. Szlovákul Mýtne Ludany. Lévától 10 km-re délkeletre, a Perec-patak partján fekszik. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. Első írásos említése a garamszentbenedeki bencés apátság 1075-ben kelt alapítólevelében található „Villa Ludany” néven; az 1209-ben kibocsátott pápai oklevélben is említik. 1388-tól a lévai váruradalom része, vámszedési és piactartási joggal bírt. 1536-ban 22 adózó portával rendelkezett. 1663-ban a török elpusztította. 1828-ban 102 házában 644 lakost írtak össze, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része (1896) szerint: „Léva alatt fekvő magyar kisközség, 1323, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Ez is egyike a vármegye legrégibb községeinek (…). E község azonban nem került az esztergomi káptalan birtokába, hanem lévai várbirtok lett. Nevével hol Lodán, hol pedig Ludán alakban találkozunk. Katolikus temploma ősrégi és 1332-ben már fennáll, de 1494-ben átalakították és 1733-ban újították meg. A református templom 1854-ben épült”. 1900-ban 1323-an lakják, ebből 1303 magyar és 17 szlovák. 1910-ben 1279 lakosából 1255 magyar és 24 szlovák anyanyelvű volt. 1941-ben 1332 lélekből 1311 magyar és 17 szlovák. A második világháború után magyar lakosságának nagy részét kitelepítették, 1947-ben és 1948-ban magyarországi szlovákokat hoztak ide. 2011-ben 973 lakosából 590 szlovák és 360 magyar.
(Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Adatbank.sk, Felvidek.ma)

Mai feladványunk

Hódegyháza, Vajdaság                                                                                                               Fotó: pannonrtv.comIgazfalva, Bánát, Románia                                                                                                               Fotó: Charta XXI

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.