A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?

26

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Vicsápapáti, Felvidék                                                Fotó: Wikipédia

Tiszakálmánfalva, Vajdaság                                                                                                        Fotó: hetnap.rs

Mai településismertetőnk
VICSÁPAPÁTI
Község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nyitraapáti és Nyitravicsáp egyesítésével jött létre (1888). Az első világháború alatt 1916-ban ide is érkeztek erdélyi menekültek. A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a neolitikumban is éltek emberek. A régészek a vonaldíszes, a zselízi csoport és a lengyeli kultúra településének maradványait tárták fel. A korai bronzkorból a nyitrai csoporthoz tartozó, valamint hallstatt és latén kori erődített település nyomait tárták fel. A 7. századból hamvasztásos temető került elő. 1890-ban 1127 lakosából 914 magyar és 158 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben 1354 lakosából 1226 magyar, 113 szlovák és 15 német anyanyelvű. 1930-ban 1644 lakosából 1008 magyar és 619 csehszlovák (!). 1970-ben 2513 lakosából 179 magyar, 2314 szlovák, 18 cseh, 1-1 lengyel és orosz. 1980-ban 2440 főből 189 magyar, 2241 szlovák, 7 cseh, 1 orosz és 2 ismeretlen nemzetiségű volt. 1991-ben 2336 lakosából 2159 szlovák és 171 magyar volt. Becsült népessége ma 2156 , amelyből 59 magyar. Római katolikus temploma a 16. század elején épült késő gótikus stílusban, 1740-ben és 1890-ben átépítették. A barokk temetőkápolna 18. századi. Itt született 1632-ben Benkovich Ágoston nagyváradi püspök (1632); Radnót Magda (1911) magyar orvos, szemész, patológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
(Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna – Wikipédia, Vajdasag.rs)

TISZAKÁLMÁNFALVA
Falu a mai Szerbiában. Szerb neve Будисава/ Budisava, németül Waldneudorf. A Vajdaság Dél-bácskai körzetében található, közigazgatásilag Újvidék városához tartozik, attól 16 km-re északkeletre, Káty és Sajkásszentiván közt helyezkedik el. A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott. Újabb telepítésű helység, 1884-ben a Felsőkabol határában levő Grahova nevű erdő kivágása után keletkezett, 200 magán- és 9 középülettel, amely Tisza Kálmán akkori miniszterelnökről kapta nevét, és 1894. júliusában belügyminiszteri engedéllyel Felsőkaboltól elkülönítve vált nagyközséggé. 1889-ben római katolikus lelkészséget szerveztek, 1894-ben megalakult az evangélikus anyaegyház is. A település fejlődését az első világháború, majd a Jugoszláv államba való betagozódás akadályozta. 194. októberében részeg partizánok Tiszakálmánfalva egész lakosságát kihajtották a Duna-partra, hogy lelőjék. Egy orosz csapattest akadályozta meg a vérengzést, de a szerbek a falu 15-20 legtekintélyesebb polgárát a községházára vitték, napokig kínozták, majd megölték őket. A háború után a német nemzetiségűeket elüldözték. 1946 májusában jöttek az első szerb telepesek. 1910-ben 2061 lakosából 1108 magyar, 923 német, 16 szlovák volt. Ebből 947 római katolikus, 147 református, 894 evangélikus volt. Ma 3825 lakosa van, ebből 1204 magyar. A falu ma is az egyik legfejlettebb a környéken. A magyar hagyományt és a kultúrát a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület aktívan ápolja.
(Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna – Wikipédia, Vajdasag.rs)

Mai feladványunk

Felsőpulya, Őrség, Ausztria                                                        Fotó: pinterestÜrményháza, Vajdaság                                                                              Fotó: Wikipédia

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.