A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?

31

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Bél, Erdély                                                                                                                                  Fotó: Charta XXI

Nagyszalánc, Felvidék                                                                                                            Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk
BÉL
Település Borosjenőtől északkeletre, a Béli-hegyek alatt, a Mézes- és Béli-patak mellett fekvő település Arad megyében. Községközpont, ma hat település székhelye. Román neve Beliu. Korábban Bihar vármegye Béli járásához tartozott. Egykor a váradi püspökök birtoka volt, és nem a mai helyén, hanem a közeli Tőz-patak mellett feküdt. 1332–1335 között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Boly néven. Felbukkan Meggyesi Bely Vaida Nicolae nevében is, aki a kolozs megyei Meregyón vásárolt fél jobbágytelket. A reformáció előtt alesperesség volt itt, melyhez 25 plébánia tartozott. A váradi püspökség ezen uradalmi központjának plébániáját 1744-ben alapította újra Csáky Miklós püspök. A második világháború után fokozott iramban elszórványosodó közösséget többnyire a bélfenyéri plébánosok látták el az utóbbi évtizedek során. Református szórványgyülekezete ma Borosjenőhöz tartozik. A 19. század elején már négy országos vásárt is tartottak itt. Nagy sörháza, pálinkafőzdéje és messze földön is vízimalma volt. Mára elveszítette azt a regionális szerepet, amelyre erős mezőgazdasága és fejlett kézművessége korábban predesztinálta. 1910-ben 2198 lakosa volt, ebből 685 magyar, 77 német, 1347 román volt, melyből 555 római katolikus, 596 görögkatolikus, 775 görögkeleti ortodox volt. Jelenleg 1725 fő lakja, ebből 38 magyar (2018). Négy temploma van, római katolikus (épült 1813-ban), görögkatolikus (1741), a görögkeleti (1869) és zsinagóga (1881).
(Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Nyugati Jelen (archívum)

NAGYSZALÁNC
Szlovák neve Slanec, község a mai Szlovákiában. Kassától 20 km-re délkeletre, a Kassai Kerület, Kassa-környéki járásában, az Eperjes-Tokaji hegység középső részén. Neve a szláv „slánac” (= sós vizű forrás) szóból származik, a mai szlovák Slanec visszaszlávosítás a magyarból. Egy valamikor fontos vár körül alakult ki, amely 1230-ban szerepel először a feljegyzésekben „Castrum Salis”, azaz „Sóvár” néven. A várat az Aba nemzetségbeli Szalánciak őse, Csama fia Péter építtette. Károly Róbert király a birtokot híveinek, a Drugeteknek adta, amely később házasság révén a Losonczyak, majd kihalásuk után a Forgáchok birtoka. 1678-ban Thököly Imre szállta meg, de még az évben visszafoglalták a császáriak és végleg lerombolták.1944-ig a Forgáchok birtoka, akik a 18. század végén a hegy alatt a ma is álló kastélyt építették. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szaláncz (Nagy), magyar–tót falu, Abauj vmegyében, 140 r., 8 g. kath., 6 evang., 250 ref., 7 zsidó lakossal. Kath. fiók, ref. anyaszentegyház. Van egy régi omladozott vára, igen szép, vadakkal bővelkedő erdeje.” 1880-ban 1024-en lakták, ebből 827 magyar és 122 szlovák anyanyelvű volt. 1930-ban 1466-an lakták: 814 csehszlovák és 354 magyar. Ma 1479-en lakják (2017). A 2001-es népszámlálás szerint 1283 lakosából 1168 szlovák és 25 magyar volt. 2011-ben 1180 szolvák és 11 magyar lakta. A falu feletti 510 m magas hegyen emelkednek Szalánc várának romjai. Római katolikus Szent István temploma 1754-ben, református temploma 1784-ben épült.
(Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia

Mai feladványunk

Berencs (Felvidék)                                                                                                                       Fotó: WikipédiaSepse (Eszék-Baranya, Horvátország)                                                                                  Fotó: Charta XXI

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.