A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?

17

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Lecsmér, Erdély                                                                                                                                                                  Fotó: Wikipédia

Kőszegremete, Erdély

Mai településismertetőink
LECSMÉR
Neve románul Leşmir, település Romániában, a Partiumban, a mai Szilágy megyében. Szilágysomlyótól nyugatra, a Berettyó közelében, Somály, Porc, Kémer és Ipp közt helyezkedik el. Trianon előtt Kraszna vármegye, illetve a második bécsi döntést követően 1940 és 1944 között Magyarország része volt. Nevének változatai: Nezmer 1213, Lechmer 1318, Oláh Lechijmer, Lechymer 1423, Lethmer 1460, Kyslechmer 1493. Lychmijr 1496, Letsmér 1533, Lechmijr 1553, Leczmer 1605, Lecmer 1692. A fennmaradt monda szerint Lecsmér lakossága a Várdombról leste az ellenséget; e szerint a népi etimológia azt tartja, hogy a község neve ’les-mér’-ből ered, holott az ószláv személynév. 1213-ban, Kügy mostohatestvérének, Herbortnak adja a Bályok nevű földön fekvő részének Nezmer felé néző felét. Jakab prépost és váradi jegyző 1318-ban kelt levele szerint Lechmeri Jakab fia, Péter, három nemesi házhelyet, minden tartozékaival együtt, tizenöt márkáért elad Kencsei Mór fiának, Miklósnak (N. filius M. de Kenchey). Mind a három házhely az atyjáé, a Jakabé volt, azok a krasznavármegyei Lechmeren a Berettyó folyó mellett (juxta fluvium Berukyo) Dédács (Dedach) és Széplak (Sceplok) felé feküdtek. 1423-ban a váradi káptalan Zsigmond király parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának tisztelendő Dénesnek Lechymer és Oláh Lechymer birtokába ellentmondás nélkül beiktatja György másik fiát Jánost, ennék nejét Annát, meg fiait: Lászlót és Györgyöt, amiből az is kitűnik, hogy kettős falu volt egykor. 1847-ben 320 lakosa volt, 1910-ben pedig 474 lakost számoltak itt össze, melyből 383 volt a magyar, 91 román volt. Napjainkban a 425 főből 373 magyar (2017).
Charta XXI/ Simó Márton, Wikipédia

KŐSZEGREMETE
Románul Remetea Oașului, falu Romániában, Szatmár megyében. Közigazgatásilag ma Avasújvároshoz tartozik, attól északra, Kányaháza és Rózsapallag között, a Túr bal partján fekszik. A település határához tartozott Remecsora puszta is. A falu nevét 1419-ben említették először az oklevelekben Remeteszeg alakban. 1547-ben, mikor a Csaholyi család fiúága kihalt, a Csaholyi lányokat fiúsították, s beiktatták őket az egész birtokba. A Csaholyiak mellett 1461-ben Bélteki Mihály, 1470-ben Csató Gergely, 1548-ban Pálfalvy Burián László és Remetry Lőrincz, 1569-ben Prépostváry Bálint és István és Sulyok Katalin, 1592-ben Szentmiklósi Pongrácz Gáspár is birtokos volt itt, 1627-ben pedig Királydaróczi Debreczenyi Tamás és felesége Tarjányi Margit kapott rá királyi adományt.
A XVII. században székelyek telepedtek le a faluban, s az ő utódaik éltek itt még a XX. század elején is. A XVIII. században birtokosok a gróf Teleki, báró Vécsey, báró Wesselényi, Fogarassy, Kölcsey és Rhédey, majd pedig a gróf Károlyi, báró Horváth, gróf Karcsay, Haller, Kende, Kovács, Dobay, Bagossy és Boross családok. Kőszegremete helynevei közül ismert volt Bélavára, Méregmező és Szulejmán-szer. A faluba leginkább ősszel érkeznek turisták, hiszen itt Széchenyi-emlékmű található. A Széchenyi-emlékoszlopot 1860-ban, a gróf halálát követően egy évvel állíttatta Kőszegremete református magyarsága. Lakossága – jelenlegi becslés szerint – 561 fő, ebből 537 magyar (2017).
Charta XXI/ Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna

Mai feladványunk

Dederádszéplak, Erdély                                             Fotó: Wikipédia

Lujzikalagor temploma, Moldva, Csángóföld

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek