A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?

13

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Rozsnyórudna, Felvidék                                                                                                            Fotó: Wikipédia

Tőre, Felvidék                                                                                                                             Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk
ROZSNYÓRUDNA
Magyar kisközség Rozsnyó közelében, szlovák neve: Rudna, a Kassai kerületben, Szlovákiában. 1291-ben Rodna néven szerepel a feljegyzésekben, de 1331-ben már a mai nevén tűnik fel. 1910-ben 503-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 768 lakosából 439 szlovák volt és 321 magyar.
„1416-ban a Gömöry család a földesura. 1423-ban pelsőczi Nagy János királyi tárnokmesteré, négy évvel később pedig a Bebek családé lesz, azonban 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. 1489-ben Máriássy Istvánt iktatják a község birtokába és e család kezén marad a község szakadatlanul. Később a Hámos család is birtokos itt. A XVIII. században Rudnik tót neve is használatos. Lakosai bányászok, szénégetők és fuvarosok voltak. A községben [ekkor] nincs templom. A posta Berzétén van, távírója és vasúti állomása Rozsnyón” – olvassuk Borovszky Samu (1860–1952) Magyarország vármegyéi és városai című könyvében – Sziklay Jánossal együtt szerkesztették – vonatkozó fejezetében.
Korábban Gömör-Kishont vármegyéhez tartozott, Trianon után Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 és 1945 között ismét magyar fennhatóság alá került. 2011-ben 745 lakosából 429 szlovák és 258 volt magyar.
A Rudnai Református Egyházközség és a Keresztény Magyar Szövetség 2011 december 3-án ünnepi Istentiszteleten emlékezett meg Eszterházy Jánosról (1901–1957), a felidéki mártír politikusról, majd a nyelvhatáron élő közösség kopjafaavatással igyekezett jelt hagyni és kopjafaállítással fejezte ki élni akarását.
(Charta XXI/Prigli Zsuzsa, illetve Wikipédia)

TŐRE
Szlovákul Turá, község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kis- és Nagytőre egyesítésével jött létre. Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján található. A régészeti leletek tanúsága szerint területén az újkőkorszakban a vonaldíszes kultúra, a bronzkorban pedig a hévmagyarádi kultúra települése állt itt.
Tőrét 1264-ben „Ture” alakban említik először a korabeli források. 1324-ben „Thure”, 1325-ben „Tewre”, 1327-ben „Ture” alakban említik. 1302-ben az Arsányi, Miskolc–Bés, Simonyi családok és helyi nemesek birtokolták. A 16. században a Batthyány, majd a Szentiványi, Mednyánszky és Majláth családok a fő birtokosai. 1534-ben 11 portája volt. 1601-ben két kúria és 37 ház állt a faluban. 1720-ban 12 adózója volt. 1828-ban 43 házában 286 lakos élt.
1880-ban Kistőre 89 lakosából 77 magyar és 9 szlovák anyanyelvű, Nagytőre 378 lakosából 347 magyar és 25 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 462 lakosából 406 magyar és 49 szlovák anyanyelvű. 1900-ban 531 lakosából 466 magyar és 62 szlovák. 1910-ben 495 lakosából 489 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt. 1921-ben 496 lakosából 481 magyar és 14 csehszlovák (!). 1941-ben 372 magyar ált itt. 1991-ben 254 lakosából 174 magyar és 77 szlovák volt. 2011-ben 228 lakosából 129 magyar és 97 szlovák lakosa volt.
Nagytőrén született 1847-ben Szelestey Károly (mh. 1912) magyar királyi csendőralezredes, vezérőrnagy. Itt született Taubinger Zoltán néven 1889. augusztus 28-án Tőrey Zoltán (mh. 1958) filmproducer, a Magyar Film Iroda vezérigazgatója.
(Charta XXI/Guoth Zsuzsa, illetve Wikipédia)

Mai feladványunk

                    Kőszegremete, ErdélyLecsmér, Erdély                                                                                                                           Fotó: Wikipédia

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek