A művész mély hite

120

Amint már hírül adtuk, Xantus Géza festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás az egri érseki palota látogatóközpontjában. A tárlatot Bráda Tibor festőművész, egyetemi oktató nyitotta meg, az eseményen köszöntőt mondott dr. Ternyák Csaba egri érsek.

Xantus Géza képzőművész és Ternyák Csaba érsek

Az egyházi elöljáró afölötti örömét fejezte ki, hogy az érseki palotában újabb kiállítás nyílt, „hiszen ennek a háznak kulturális hivatása is van, és mi lenne szebb kulturális elem, mint a festészet”.
Az érsek felidézte Xantus Gézához fűződő ismeretségének történetét:
– Negyed századdal ezelőtt a püspökkari konferencia titkára voltam, akkor emeltük a püspöki konferencia székházát, s a kápolna üvegablakait Xantus Géza készítette – mondta az egri érsek. – Emlékszem a közös munka részleteire is, arra az alázatra, amellyel fogadta a megjegyzéseinket és ahogyan próbálta azokat az igényeket átformálni az üvegre, a képre, amelyek a megrendelő részéről érkeztek. És hát létrejött egy olyan csodálatos alkotás, amely Isten dicsőségét és egyúttal az ő művészi kvalitásait hirdeti – jegyezte meg.
Ezek után beszámolt római találkozásukról, arról az időszakról, amikor a művész a római szépművészeti akadémián „többéves festőművészi tanulmányokat végzett”.
A kiállítás házigazdája kitért arra a körülményre, hogy a vendégművész „eredetileg nem festőművésznek indult, hanem grafikus volt, és a régi képein a grafikus nagyon jól látszik”.
– Xantus Géza alkotásain szépen megrajzolt arcokat, kezeket és lábakat láthatunk, amelyeket más művészek olykor elnagyolnak – mondta az érsek. – Örömmel fedezzük fel művein a régi grafikust, ugyanakkor az érett festőművész keze nyomát.
Az érsek megosztotta friss élményét is a hallgatósággal.
– A kiállítás előtt együtt tekintettük meg az alkotásokat és örömmel fedeztem fel azt, hogy egy régen is jelen lévő stíluselem most is ott van a művein: az átfolyásos, áttetsző technika. Nem tudom, hogy a megfelelő szavakat használom-e arra a jelenségre, amikor azt látjuk, hogy ugyanazon a képen egy alakot nem egyszer ábrázol, hanem akár kétszer vagy háromszor is, egy másik pozícióban, talán árnyékként, talán kevésbé világos kontúrokkal megrajzolva – jelentette ki.
– Egyik művét szemlélve, az ember úgy érzi, hogy egy másodperccel ezelőtt még így volt, aztán egy másodperccel később már más formában ábrázolja ugyanazt a jelenetet vagy személyt – mondta, hozzáfűzve, hogy emellett olykor az épületek is egymásba folynak, akárcsak a növények, vagy az alakok, és nem teljesen világosan kivehetőek, a kontúrok. Ezáltal a mű sejtelmessé, egy kicsit misztikussá válik. Az alakok szinte mozognak, mintegy „fejlődnek”, s erről a szemlélőnek óhatatlanul a film jut eszébe.
Végezetül Xantus Géza művészetének egy másik jellegzetes vetületét emelte ki.
– Mégis, ami leginkább jellemzi, az a mély hite. Hite Jézus Krisztusban, Istenben, a feltámadásban. Művein látszik, hogy ez a kérdés mennyire foglalkoztatja – hangsúlyozta az érsek.
Kimutatható ez a képek állandóan visszatérő elemein. – Majdnem minden alkotásán felfedezzük, hogy a fény van a középpontban. Ebben egyértelmű utalást láthatunk a Feltámadt Krisztusra – emelte ki az egyházi elöljáró.
Mint mondta, éppen itt van Xantus Géza művészetének erőssége: – Valójában életünknek az a legfőbb célja, hogy megtaláljuk azt az átjárót, amelyik a fényhez, az örök fényhez, az Istenhez vezet. Ez az átjáró nem rajtunk kívül van, hanem önmagunkban található meg. Ha magunkba tekintünk, ha saját magunkból a legtöbbet, a legszebbet akarjuk kihozni, akkor azokban a pillanatokban, amikor ez sikerül, rátalálunk erre ez útra. És valamiféleképpen így készülünk a végtelen felé, hogy életünket végül majd át tudjuk vinni a túlpartra, ahol a Végtelen Istennel találkozhatunk. Köszönjük Xantus Géza művész úrnak, hogy alkotásai ebben segítenek bennünket – zárta köszöntőjét Ternyák Csaba, a kiállítást vendégül látó egri főegyházmegye érseke.

Házi bemutató. Az Áradat Egyesület székhelyén, a csíksomlyói Kalot-epületben családias hangulatú rendezvényen ismerkedhettek meg a szervezet munkatársai és pártolói a Xantus Géza munkásságát bemutató, A végtelen vonzásában című művészalbummal. A kiadvány létrejöttében is szerepet vállaló egyesület által szervezett rendezvényen Sarány István, a Hargita Népe műhelyében készült kötet szerkesztője ismertette a kiadvány tartalmát, létrejöttének körülményeit. Mint mondta, az albumban közölt tanulmányában Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese, a kortárs erdélyi képzőművészeti élet egyik legavatottabb ismerője helyezi a művész legújabb alkotásait hazai, magyar és nemzetközi összefüggésbe, támpontot adva értelmezésükhöz.

A kötet megjelenését az RMDSZ és a Communitas Alapítvány, Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatta, partner az Áradat Egyesület volt.
Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.