A megtapsolás elmaradhat

Véghajrában a költségvetés-kiigazítás

44

Teodorovici pénzügyminiszter által július 31-re beharangozott, költségvetés-kiigazítás már a múlté. Szertefoszlott ez az ígéret, mint a Dăncilă-kormány számos más ígérete. (Lehet viszont, hogy teljesülni fog az a minap kiszivárgott „ígéret”, miszerint kiterjesztenék a jövedéki adó hatósugarát a cukorra és egyes magas cukortartalmú üdítőitalokra, ugyanakkor progresszív adózás alá vetnék a bruttó 7000 lejt meghaladó nyugdíjakat.) Legfrissebb értesüléseink szerint állítólag a mai nap folyamán rendkívüli kormányülésre kerül(ne) sor, amelynek napirendjén szerepel(ne) az általános konszolidált költségvetés kiigazítására vonatkozó jogszabálytervezet jóváhagyása is.

Az időpont elnapolására vonatkozóan július 25-én állt elő Teodorovici közpénzügyi miniszter magyarázatokkal, érvekkel, arra hivatkozva, hogy azt véleményeznie kell a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT), a Költségvetési Tanácsnak, valamint a Gazdasági-Társadalmi Tanácsnak (CES) is. A CSAT esetében arra a múlt kedden sor is került, a testület egyetértve azon intézmények költségvetés-kiigazítására vonatkozó javaslatokkal, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a nemzetbiztonság területein. Azt viszont nem tudni, hogy a másik két testület véleményét mikor kérték ki, és azok hogyan viszonyultak a kormány szándékaihoz, lévén, hogy e vonatkozásban egyetlen fél sem adott ki semminemű közleményt. Amúgy a miniszter ugyancsak július 25-én azt is bejelentette, hogy a jogszabálytervezetet a minisztérium honlapján közölni fogják és közvitára bocsátják. Eltelt majdnem egy hét, de a honlap „sötét” maradt. Szerdán, július 31-én, a kormányülést követően újabb ígéretet tett Teodorovici: holnap (azaz augusztus 1-jén sz. m.) a kora reggeli órákban bárki szemrevételezheti majd a jogszabálytervezetet. Hát a reggeli órákban nem volt mit szemrevételezni, s a déli órákban sem, de a szombati és a vasárnapi nap folyamán sem. Ugyanakkor sajnálattal kell nyugtázzuk azt is, hogy ilyen körülmények között a beígért (és a törvény által egyébként is előírt) közvitára már nem kerülhetett, nem kerülhet sor. Különben a tárcavezető nyomatékolta azt is, hogy egy csomag elfogadásáról lenne szó, amely tartalmazná a költségvetés-kiigazítást, valamint különböző intézkedésekre vonatkozó kormányrendeletet is. A pénzügyminiszter nem kívánt részletekbe bocsátkozni a konszolidált általános költségvetés kiigazítása kapcsán, csupán azt nyomatékolta: „A közpénzügyi miniszter nem vág le alapokat, már csak azért sem, mert nem rendelkezik ilyen törvényes hatáskörrel. Szó lehet alapok átirányításáról.”

Nyugdíjak értékhatára
A szerdai kormányülést követő sajtóértekezleten arról is kérdezték a minisztert, hogy mi igaz abból az értesülésből, miszerint a 7000 lejes értékhatárt meghaladó nyugdíjakat megadózzák. Ezt az értesülést nem cáfolta meg, de meg sem erősítette, csupán annyit mondott, hogy nem kíván részletekbe bocsátkozni. Elismerte viszont, hogy egy olyan mechanizmusról van szó, amelyet 99,99%-ban véglegesítettek, és nem a pénzzel vagy a költségvetéssel kapcsolatos problémákat tartották szem előtt, hanem olyan intézkedések foganatosítását, amelyek a társadalmi méltányosság elvét tartják szem előtt, ugyanis a legkisebb és a legnagyobb nyugdíj közti különbség túlontúl nagy, és személy szerint azt hiszi, hogy a kormánynak intézkednie kell. Hogy ő mit hisz, az egy dolog, mint ahogy a legkisebb és a legnagyobb közti differencia is egy dolog. de ebben a gondolatmenetben talán még nagyobb dolgot jelenthet (és jelent is) a legkisebb, azaz a minimálbér és a közszférai legmagasabb bérszint közti különbség. Ha sérti a társadalmi méltányosság elvét a nyugdíjak közti különbség, az miért ne sértené – legalább ugyanolyan mértékben – a bérszintek közti különbség a szóban forgó elvet, illetve miért nem szúrja a pénzügyminiszter szemét (aki amúgy abba a kategóriába tartozik, amelyek havi bére, pontosabban illetménye meghaladja a 15 000 lejt). A nyugdíjak kapcsán utalt arra is, hogy a tervezett intézkedések nem fogják érinteni a kisnyugdíjasokat, s a majdani kormányrendeletbe bekerülhető előírások pedig a „társadalmi igazságosság aktusát” fogják jelenteni.
Térjünk vissza a költségvetés-kiigazítás kérdéskörére. A tárcavezető félszájjal elismerte, hogy a kormánykoalíciós partner, az ALDE nem ért egyet annak azon előírásaival, amelyek bizonyos beruházásoktól pénzt vonnának el, akárcsak egyes fontos minisztériumoktól, mint például a szállításügyitől, a tanügyitől vagy az egészségügyitől. Nézetkülönbséget emlegetett, de azok feloldhatóak. Amúgy nem ismerte el, hogy levágnának a beruházásoktól. Sőt, olyan is lesz, ahol több lesz: a kiigazítás révén 2 milliárd lej értékű összeg jut a Helyi Fejlesztési Országos Programra (PNDL). Kitért a költségvetési szektor reformjaira is, amelynek kapcsán ugyancsak nem bizonyult bőbeszédűnek, csupán annyit mondott, hogy nincs szó elbocsátásokról, hanem a közpénzek minél hatékonyabb elköltését elősegítő intézkedésekről.

Helyzetjelentés
Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy akárcsak az elmúlt hónapok során, a pénzügyminisztérium ismét késlekedett az általános konszolidált költségvetés végrehajtására vonatkozó helyzetjelentés nyilvánosságra hozásával. Ilyen körülmények között egyébként azt is kérdezhetnénk: mi is képezhette a kiigazítási tervezet kiindulási alapját? Nos, a szóban forgó helyzetjelentés alig augusztus 1-jén jelent meg a pénzügyminisztérium honlapján, s abból többek között az derül ki, hogy fél év viszonylatában az általános konszolidált költségvetés végrehajtása 19,96 milliárd lejes deficittel zárult, ami a GDP 1,94%-át teszi ki. Ezek szerint június folyamán a hiány több mint 5 milliárd lejjel gyarapodott, és ez talán nem is véletlen olyan körülmények között, amikor a bevételek a megelőző esztendő azonos félévéhez viszonyítva 12,6%-kal növekedtek, de a kiadások annál jóval nagyobb értékben, nevezetesen 14,7%-kal, s azon belül a személyzeti költségek 23,4%-kal. Mindenképp kiemelendő az is, hogy az állami társadalombiztosítási költségvetés több mint 1,3 milliárd lejes deficittel zárult, ennek ellenére a munkaügyi miniszter, Marius Budai nem nyugtalankodik, s továbbra is azt szajkózza, hogy nincsenek fizetési, kifizetési gondjaik és nem is lesznek a nyugdíjpont értékének szeptember 1-jei megemelését követően sem. Mi drukkolunk neki, s lehet, hogy a már említett egyes nyugdíjakat érintő megadózás „kisegíti” a társadalombiztosítási költségvetést. Az egészségbiztosítási országos egységes alap sincs irigylésre méltó helyzetben, lévén, hogy tovább gyarapodott deficitje, megközelítve a 2 milliárd lejt. Ami pedig a költségvetési hiányt illeti, a pénzügyminiszter szerint nem lesznek gondok, s akik 3%-nál nagyobbat emlegetnek, azok más számítási módszerrel dolgoznak, tehát az eredmény is más. Mindez akár igaz is lehetne, de itt és most nem csupán „számháborúról” van szó.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek