A lehetőség adott…

Nem „vonzó” a vendégkonyha?

19

Európa jó néhány országában, s mindenekelőtt Görögországban és Olaszországban a vendéglátóipar vonzó és sajátos színfoltját képezik az úgynevezett vendégkonyhák. Azokban a turisták, de akár a helybeliek is viszonylag olcsón fogyaszthatnak „házi kosztot” olyan alapanyagokból, amelyek jobbára a „háztájiból” kerülnek ki. Az ilyen típusú ven­déglátóipari tevékenységre hazai viszonylatban is megvan a törvényes lehetőség, s annak népszerűsítése végett még az elmúlt esztendő végén tájékoztató, népszerűsítő jellegű nagyszabású kampányt bontakoztatott ki az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Szakhatóság (ANSVSA).

 

A Hivatalos megnevezés sze­rint családi típusú közét­keztetési egységekről van szó, illetve helyi gasztronómiai pontokról (puncte gastronomice locale). Az ilyen típusú egységek működtetésének megvan a maga törvényes kerete és a tevékenység tényleges kifejtésében a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságok általi engedélyeztetés is megköveteltetik. Úgy, ahogy azt előírja az ANSVSA elnökének a 2008/111-es rendelete. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy a hazai jogrendbe beépült az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004/852-es rendeletének szóban forgó vendéglátóipari tevékenységre vonatkozó előírásai. A szakhatóság már említett akciója egyébként arra volt hivatott, hogy felkeltse a potenciális vállalkozók érdeklődését. Nem véletlenül említettük a vállalkozás kifejezést, mert az ilyen jellegű tevékenység kifejtésének előfeltétele a kereskedelmi törzskönyvbe való bejegyeztetés egyéni vállalatként, családi vállalatként vagy engedélyezett magánszemélyként. A szakhatósági bejegyeztetésnél az erre vonatkozó bizonylatot amúgy be kell nyújtani, akárcsak annak a helységnek a helyszínrajzát, ahol előállítják a felkínált ételeket. Apropó menü: a jogszabályozás értelmében naponta legfeljebb kétféle levest, kétféle főfogást és esetleg kétféle desszertet lehet felkínálni. Úgyszintén a menünek igazodnia kell a helyi sajátosságokhoz, illetve a hagyományos receptekhez. A tevékenység tényleges megkezdésének az is előfeltétele, hogy a szakhatóság az ügycsomó benyújtását követően kiszálljon a helyszínre, és ott megvizsgálja, hogy a vállalkozás eleget tesz-e azoknak az általános normáknak, amelyeket előír az Európai Parlament és Tanács fentebb említett szabályzata. Egyébként a szakhatóság ingyenesen biztosítja a „vendégkonyha” emblémáját is (a felvételen).

Elmaradt az érdeklődés
Az ANSVSA a tavalyi akciót követően nemrégiben felmérte annak gyakorlati visszhangját. Szinte érthetetlen módon a potenciális vállalkozók idegenkedtek az ilyen típusú tevékenységtől, annak ellenére, hogy a nemzetközi tapasztalatok igazolták, igazolják annak létjogosultságát, illetve annak a turisztikában betöltött eredményes szerepét. Az elmúlt hónapok során csupán Brassó, Kovászna, Szeben és Tulcea megyében lép­tek színre ilyen családi típusú ven­déglátóipari egységet működtető vállalkozások, s nem régiben Ilfov megyében is bejegyeztettek ilyen vállalkozást. Ami megyénket illeti, Ladó Zsolt állatorvos, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy az országos akció keretében munkatársai több mint 20 megyénkbeli települést kerestek fel, kezdve a székelykeresztúri zónától és egészen a Gyimesekig. Ő maga is sajnálatosnak tartja, hogy csupán egyetlen személy érdeklődését váltotta ki kampányuk, de utólag az sem nyújtotta be az engedélyeztetési eljárás megkövetelte ügycsomót.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.