A lakosság adományaira is számítanak

Megegyeztek: tanítani fogják az úrihímzést

224

Úrihímzést tanulhatnak ősztől a gyergyószentmiklósi általános iskolások. A Gránátalma Egyesület így szeretné biztosítani a régi magyar öltéstípusok továbbörökítését.

Már több mint 150 úri­hímzés van a gyergy­ó­szentmiklósi Gránát­alma Egyesület gyűjteményében és folyamatosan készülnek az új darabok is, mindegyikhez a több száz éves kézimunkákon fellelhető öltéstípusokat használták mintául. Az egyesület tagjai azonban aggódnak amiatt, hogy milyen sors vár ezekre a hímzésekre.
– A tárlókban, a mennyezetes ágyon, a fésülködőasztalon találtunk helyet a hungarikumként számon tartott úrihímzéseknek, amelyeket most kiállításon bárki megtekinthet, de nem tudjuk, mi történik velük, ha mi kiöregedünk, s nem lesz, aki gondoskodjon róluk – mondta Kisné Portik Irén néprajzkutató, az egyesület vezetője. Mint kifejtette, arra az elhatározásra jutottak, hogy diákoknak próbálják meg átadni a varróasszonyok által birtokolt tudást, így biztosítva a magyar hímzéskultúra továbbörökítését.
Az iskolaigazgatókkal már megegyeztek, szeptembertől az 1–8. osztályos tanulók havonta egy-egy órán sajátíthatják majd el az öltéstípusokat. Kisné szerint egy óra alatt egy öltéstípus megtanítható, majd aki kedvet kap a hímzéshez, otthon is gyakorolhat.
– Tíz hónap alatt tíz öltést megtanulva már jelentős tudásra tehetnek szert e téren a gyerekek, nyolc év alatt pedig ez igen komoly hím­ző­ismeretet jelent – fogalmazott Kisné.
Azt remélik, a hímzések szépségét megismerve e fiatalokból kerül majd olyan, aki továbbviszi az örökséget, hogy az úrihímzések ne csak fiókban porosodó leltári tárgyak legyenek, hanem közszemlén maradjanak s a köztudatban is továbbéljenek. Ahhoz azonban, hogy az iskolai oktatás elkezdődhessen, a lakosok segítségére van szüksége az egyesületnek: nem használt vásznakra, lepedőkre, fonalakra van szükségük. Arra kérik azokat, akiknek van ilyen megmaradva nagyszülőktől, családtagoktól és már nem használják fel, vigyék el az úrihímzés-kiállításnak helyet adó Sándor-házba (Nicolae Bălcescu utca 17. szám).
– Adományaikkal munkánkat segítik, valamint azt, hogy a kézimunkák biztos kezekben maradjanak fenn – mondta a néprajzkutató.

Lázár Hajnal

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek