A közelmúlt történelmével foglalkozó kiadványok

Szoboszlay Aladár emlékezete

68

A Magyar PEN Club hivatásának tartja a közelmúlttal foglalkozó történelmi munkák megjelentetését, ugyanis a szervezet célkitűzései között szerepel a szólásszabadság, a gondolati szabadság és a lelkiismeret szabadsága érvényesítése melletti kiállás, e kiadványokkal pedig az elhallgatott múlt feltárásához járulunk hozzá – jelentette ki tegnap Szőcs Géza költő, a klub elnöke a mártírhalált halt Szoboszlay Aladár életét és munkásságát ismertető kötetek csíkszeredai bemutatóján.

Fókuszban a közelmúlt. Erdélyi értelmiségiek mutatták be a könyveket fotó: László F. Csaba

In memoriam Szoboszlay Aladár összefoglaló cím alatt megjelenő sorozat első két kötetét mutatta be tegnap délben a csíkszeredai Fenyő Szálló konferenciatermében Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke, valamint a két szerző, Vekov Károly történész és Tófalvi Zoltán újságíró, az erdélyi 1956-os eseményeket követő retorziók elismert kutatója. Szoboszlay Aladár és az általa szervezett csoport tevékenységéről, no meg a kötetek létrejöttének körülményeiről is szó esett a Hudy Árpád szerkesztő és Bandi István történész részvételével zajlott beszélgetésen, Darvas-Kozma József c. esperes pedig Szoboszlay Aladárnak az erdélyi papság körében való megítéléséről beszélt.
Elöljáróban Szőcs Géza a kötetek kiadójaként elmondta, hogy az első két kötet elkészült, készül egy harmadik is, de a nagyközönséghez még nem jutottak el a kiadványok, a tegnapi bemutatóra is néhány példányt tudtak elhozni a nyomdából. Hangsúlyozta, hogy az első példányt Ferenc pápa kapta.
– Azzal a nem titkolt szándékkal ajánlottuk figyelmébe a két kötetet, a bennük felsorakoztatott dokumentumokat, hogy megváltoztassuk Szoboszlay egyházon belüli megítélését, s hozzájáruljunk mártíriuma széles körben való megismertetéséhez, elismeréséhez – jegyezte meg Szőcs Géza.
Hozzáfűzte, a második példányt a magyar kormányfőhöz juttatták el, szélesebb körben pedig elsőként a csíkszeredai közönség ismerkedhetett meg a két kötet tartalmával, találkozhatott a szerzőkkel.
Vekov Károly, bár történészként a középkor kutatása a szakterülete, személyes indíttatásból kezdte kutatni a Szoboszlay Aladárral kapcsolatos dokumentumokat. Mint mondta, a mártír papról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Röviden ismertette Szoboszlay életútját, az általa kezdeményezett mozgalom célkitűzéseit. A második kötet szerzője, Tófalvi Zoltán – akit Szőcs Géza egy történészi életművel felérő könyvsorozat szerzőjeként mutatott be – Szoboszlayék működésének kontextusát elevenítette fel. Mint mondta, az erdélyi magyar kérdés rendezésére négy átfogóbb terv született a második világháborút követő időszakban: egyik a Szoboszlay által kidolgozott román–magyar konföderáció; második a Sas Kálmán-féle kantonális Erdély; harmadik a Dobai István által kezdeményezett ENSZ-memorandum; illetve a Fodor Pál nevéhez kötődő lakosságcsere terve. Tófalvi hangsúlyozta, hogy az államhatalom megtorló intézkedései következtében a Szoboszlay csoport tíz tagját kivégezték. E megtorló intézkedések elsősorban a katolikus egyház ellen irányultak: 13 papot ítéltek el, kettőt közülük kivégeztek. Végezetül Tófalvi párhuzamba állította a Szoboszlay-pert az Antonescu-perrel:
– Míg Szoboszlayék csak beszélgettek, terveztek, tízet közülük kivégeztek, másokat súlyos börtönévekre ítéltek, addig az árulással vádolt és több százezer áldozat halálért felelős Antonescu-csoportból négy személyt végeztek ki – húzta alá a kutató az aránytalanságokat.
Szőcs Géza felidézte a Szo­bosz­lay-csoport egyik emblematikus alakját, a nemrégiben elhunyt P. Ferencz Ervin ferences szerzetest, mondván, sajnálja, hogy nem érhette meg ezt a pillanatot.
Bandi István történész kiemelte, hogy Szoboszlay elképzelései összhangban voltak XI. Pius pápa 1931-ben kelt Quadragesimo anno… szociális enciklikája tartalmával, ugyanakkor kiemelte az ügy magyarországi vonatkozásait is.
Darvas-Kozma József c. esperes adalékokkal szolgált az elhangzottakhoz, kiemelve Szoboszlay Aladár és Pálfy Géza alakját és szerepét, s kitért az egyház szociális tanítása mentén szervezett, Márton Áron püspök és Venczel József szociológus nevével fémjelzett falumunkára is.
A rendezvényen jelen volt Fekete Péter, a magyar kormány kultúráért felelős államtitkára, valamint Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője.

Sarány István

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek