A koronavírus kordában tartásáért (II.): Kényszerszabadsági juttatások

16

Tegnapi lapszámunkban már ismertettünk néhány olyan jogszabályt, amelyet a koronavírus okozta megbetegedések megelőzése és megfékezése végett hoztak meg a kormány március 18-i ülésén. Azok között fontos helyet tölt be a március 21-én megjelent 2020/30-as sürgősségi kormányrendelet, amely révén több jogszabály-módosításra és -kiegészítésre került sor, valamint megállapítottak a szociális védelem terén egyes intézkedéseket. Ennek a kormányrendeletnek egyes előírásait, ha vázlatosan is, de már ismertettük, az alábbiakban a különböző entitások tevékenységének a beszüntetése okozta „kényszerszabadságok” anyagi ellentételezésére vonatkozó előírásokat taglalnánk.

Félhivatalos becslések szerint az elmúlt hét végén 200 ezerre volt tehető azon személyek száma, akik kénytelen-kelletlen mentesültek a munkavégzés alól. Többek között olyan nagy cégekről van szó, mint a craiovai Ford Autógyár, a mioveni-i Dacia Gépkocsigyár, a slatinai Continental gumiabroncsgyár, hogy a gyakorlatilag lebénult vendég- és szórakoztatóiparról ne is beszéljünk. Az előrejelzések szerint 500 ezerre emelkedhet a számuk, de vannak olyan becslések, amelyek szerint akár az egymillió főt is elérheti. Az ilyen típusú munkabeszüntetéssel, illetve „kényszerszabadsággal” számol a munkatörvénykönyvre vonatkozó utólag módosított és kiegészített 2003/53-as törvény 52-es és 53-as szakasza is, s azok egyes előírása szerint azon esetekben, amikor a munkáltató különböző objektív okokból a tevékenység beszüntetésére kényszerül, felfüggesztheti az egyéni munkaszerződéseket. Tehát az alkalmazotti jogállás ezekben az esetekben nem szűnik meg, s a szakirodalom szerint az vállalaton belüli munkanélküliségnek (somaj tehnic) bizonyul. A szóban forgó munkanélküliség időtartama alatt az érintett alkalmazottak illetményben részesülnek, amely nem lehet kevesebb, mint a besorolási alapbér 75%-a. A munkatörvénykönyvnek ezen előírásait tartották szem előtt a szóban forgó 2020/30-as sürgősségi kormányrendelet vonatkozó szakaszai is. A XI.-es szakasz értelmében a 2020/195-ös dekrétum révén bevezetett szükségállapot idején az egyéni munkaszerződés időleges felfüggesztése esetében az alkalmazottak az általuk elfoglalt munkahelynek megfelelő alapbér 75%-ára jogosultak illetmény formájában, amelyet a munkanélküliségi társadalombiztosítási költségvetésből fedeznek. Ugyanakkor annak az illetménynek a kvantuma nem lehet nagyobb, mint az állami társadalombiztosítási költségvetésben előirányzott átlagos bruttó bér 75%-a. Az országos átlagos bruttó bér értéke 5429 lej, ilyenképpen pedig a bruttó illetmény maximuma nem haladhatja meg a 4071 lejt. Ebben a munkanélküliségi illetményben azoknak a munkáltatóknak az alkalmazottjai részesülnek, akiknek a tevékenységét teljesen vagy részlegesen beszüntették, azon intézkedések nyomán, amelyeket az illetékes hatóságok foganatosítottak. Ezekben az esetekben a munkáltatóknak rendelkezniük kell a gazdaságügyi minisztérium által kibocsátott sürgősségi eset bizonylattal (certificat de situații de urgentă). Erről a bizonylatról egyébként a már említett 2020/195-ös államelnöki dekrétum rendelkezik, s a kormányzati ígéretek szerint annak beszerzése nem lesz problematikus, azaz az ügyintézés operatív lesz. Továbbá a munkanélküli illetményre jogosultak lesznek azok az alkalmazottak is, akik munkáltatói a járvány miatt lecsökkentették tevékenységüket és nem rendelkeznek pénzügyi kapacitással a bérek kifizetésére. (Ezen cégek esetében viszont sajnos csak az alkalmazottaknak 75%-a számíthat a szóban forgó illetményre, ez a 75% azok részarányát képezik, akik érvényes munkaszerződéssel rendelkeztek 2020. március 21-én.) Ebbe a második kategóriába tartozó alkalmazottak esetében a munkáltató, illetve annak hivatalos képviselője a saját felelősségére nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtása előtti hónapban a bevételezések legalább 25%-kal csökkentek a 2020. január és februári bevételezések átlagához képest. Ugyanakkor a munkáltatónak utalnia kell arra is, hogy nem tudja kifizetni a béreket. Nyomatékolandó, hogy a jogszabály nem az üzleti forgalomra vagy a jövedelmekre utal, hanem a bevételezésekre (încasări). A szóban forgó nyilatkozat formanyomtatványát a munkaügyi miniszter rendeletével kell jóváhagyni. A sürgősségi kormányrendeletben az is szerepel, hogy a munkanélküliségi illetmény megadózandó és az után fizetendők a társadalombiztosítási hozzájárulások, megfelelően az adótörvénykönyv vonatkozó előírásainak. Azokat a munkáltató tartja vissza és utalja át. Ugyanakkor az adott cég munkanélküliségi illetményben részesülő alkalmazottaira vonatkozóan a munkáltatónak be kell nyújtania a közismert 112-es űrlapot a közpénzügyi hatóságokhoz.

Bonyolult ügyintézés
Egyes gazdasági szakelemzők szerint viszonylag bonyolult ügyintézést tételez fel az illetmények kifizetése megkövetelte pénzösszegek lehívása. A sürgősségi kormányrendelet XII-es szakasza értelmében az illetmények kifizetése szükségeltette összegek folyósítása érdekében a munkáltatóknak az elektronikus posta révén be kell nyújtaniuk a területileg illetékes megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséghez egy típuskérést, és ahhoz mellékelni kell azon személyek névjegyzékét is, akik kedvezményezettjei lesznek a szóban forgó illetménynek. (Ezeknek az űrlapoknak a formanyomtatványát tartalmazzák a sürgősségi kormányrendelet 1–3-as mellékletei. Ezeket a dokumentumokat a folyó hónapban kell benyújtani a megelőző hónapi illetmények kifizetése végett. (Tehát áprilisban a márciusi illetményekre vonatkozóan.) Meg kell említenünk azt is, hogy azon vállalkozások esetében, amelyek bevételei 25%-kal csökkentek, a saját felelősségre benyújtandó nyilatkozat formanyomtatványát a munkaügyi és az európai alapokért felelős miniszter közös rendeletével kell jóváhagyni. (Ez a közös rendelet lapzártáig még nem jelent meg.) A munkanélküliségi társadalombiztosítási költségvetésből történő pénzkiutalásra a dokumentumok benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Máris megfogalmazódtak bizonyos fenntartások, illetve dilemmák a sürgősségi kormányrendelet munkanélküliségi illet­ményére vonatkozó előírásai kapcsán. Például a tekintetben, hogy melyik az az alapbér, amelyet figyelembe kell venni: az, amely létezett az egyéni munkaszerződés felfüggesztésének a pillanatában vagy a megelőző hónap átlaga, mi történik akkor, ha egy munkáltató az egyéni munkaszerződés felfüggesztése előtt netalán megemeli a besorolási minimálbér szintjét stb. Ha emlékezetünk nem csal, a sürgősségi kormányrendelet megjelenése előtt az egyik kormánytag olyasmiket emlegetett, hogy bizonyos jogosultságoktól majd a munkanélküliség periódusa alatt nem fognak elesni az alkalmazottak. Ezen jogosultságok közé tartozhat az étkezési jegy, amelyről az utólag módosított és kiegészített 2018/165-ös törvény rendelkezik, illetve a 2018/1045-ös kormányhatározat. Nos, ezen jogszabályok értelmében amennyiben az alkalmazott „hiányzik a munkahelyéről” (ami fennáll az egyéni munkaszerződés felfüggesztése esetében), nem lehet kedvezményezettje az étkezési jegynek. Másképpen fogalmazva: az csak a ténylegesen ledolgozott munkanapokra jár.

Más kategóriák is jogosultak
A kormányrendelet értelmében más személyzeti kategóriába tartozók is jogosultak lehetnek a munkanélküliségi illetményhez hasonló illetménynek. Ezek közé tartoznak azok a professzionisták, akik jogállását a Polgári Törvénykönyv szabályozza, azok, akiknek nincs munkáltatói minőségük, de adott tevékenységet fejtenek ki, s azt teljes egészében vagy részben beszüntetik a törvény által illetékes hatóságok döntése alapján. Nos, ezek a személyek (professzionisták) az általános konszolidált költségvetésből részesülnek egy olyan illetményben, amely egyenlő a 2020-as évre megállapított országos minimális bruttó bér kvantumával. Hogy ezekben az esetekben miként kell eljárniuk az érintett személyeknek, arról nem tudni meg semmit a 2020/30-as sürgősségi kormányrendeletből. Azt viszont igen, hogy ez az illetmény megadózandó, és társadalmihozzájárulás-fizetés is fizetendő azután. A hivatásos sportolók esetében is lehetőség nyílt ilyen típusú illetmény folyósítására. A kormányrendelet XV-ös szakasza értelmében, amennyiben az adott sportstruktúra kezdeményezésére időlegesen felfüggesztődik a sporttevékenységi szerződés, akkor az érintett sportoló az ő pénzbeli jogosultságának a 75%-át kitevő illetményben részesül, de az nem haladhatja meg az országos átlagos bruttó bér 75%-át, azaz a már említett 4071 lejt. (Amúgy ezt az illetményt az általános konszolidált költségvetésből fedezik.) Ugyanakkor ez esetben is érvényes az előírás, miszerint a szerződés ideiglenes felfüggesztésére a koronavírus okozta megbetegedések okán, illetve a szük­ség­állapot kihirdetése nyomán került sor. Természetes, hogy a sportolók esetében is a szóban forgó illetmény megadózandó, és az után társadalombiztosítási hozzájárulás fizetendő. Egyébként sportegyesületek, sportklubok részéről máris megfogalmazódtak olyan vélemények, hogy túl bonyolult eljárást feltételez ezen illetmény folyósításával járó ügyintézés. Lehet, ahhoz képest, hogy eddig mennyit kerestek azok a hivatásos sportolók. De ez más ügy…
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a most hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet értelmében a 2020/195-ös dekrétum révén bevezetett szükségállapot ideje alatt nyújtott betegszabadságok 91 vagy 183 nap meghaladása, illetve meghosszabbítása esetén azok kivételes módon elszámolhatók a társadalombiztosítási szakorvos láttamozása nélkül is (mármint a betegszabadsági bizonylatok).

Kérés- és aktabenyújtás
A tegnapi naptól kezdődően mindazon kérések, nyilatkozatok és igazoló okiratok, amelyek azon szociális gondozási juttatásokkal kapcsolatosak, amelyeket az állami költségvetésből fedeznek, a munkaügyi és társadalomvédelmi minisztérium költségvetése révén benyújthatók nyomtatott formában vagy elektronikus posta révén. A garantált minimális jövedelemre vonatkozó 2000/416-os törvény alapján nyújtott szociális segélyről, a 2010/277-es törvény alapján nyújtott családfenntartási pótlékról, az 1993/61-es törvény alapján nyújtott állami gyermekpótlékról (gyermekpénz), a 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet alapján nyújtott jogosultságokról (gyermekgondozási illetményről), a 2004/27-es törvény alapján nyújtott havi kihelyezési pótlékról van szó, a 2004/273-as törvény alapján nyújtott jogosultságokról (az örökbefogadással kapcsolatosakról), a 2011/70-es sürgősségi kormányrendelet alapján nyújtott fűtéstámogatásról, a 2002/584-es törvény alapján nyújtott havi étkezési illetményről van szó. Az elektronikus posta révén való benyújtás opcionális és olyan feltételek között megvalósítandó, amikor is a területi ügynökségek, illetve a helyi közigazgatási hatóságok kifejlesztik a megfelelő elektronikus rendszereket. Ugyanakkor a sürgősségi kormányrendelet IV-es szakasza értelmében az országos társadalmi felügyeleti és kifizetési ügynökség (ANPIS), valamint annak területi ügynökségeinek és a helyi közigazgatási hatóságoknak március 31-gyel bezárólag meg kell hozniuk azon intézkedéseket, amelyek szükségeltetnek az elektronikus posta révén történő közlési rendszer működésképessé tétele érdekében.
Felleltározva a 2020/30-as sürgősségi kormányrendelete fontosabbnak tűnő és közérdeklődésre is számot tartható előírásait, végezetül még háromra kell utalnunk: a 2020/195-ös dekrétum által bevezetett szükségállapot ideje alatt azon szociális gondozási juttatások esetében, amelyek esetében a gyermekek iskolába járása feltételként szerepel, attól el kell tekinteni. Ugyanígy kell eljárni azon napi élelmezési pótlék esetében is, amelyek kedvezményezettjei a különleges nevelési igényű gyermekek, akárcsak az iskolába járást szorgalmazó ösztönzők esetében is.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek