A környezetbélyeg új jogszabálya

75

Jogszabályozás szempontjából igen viszontagságos és ellentmondásos története van a gépkocsik forgalomba íratásánál megkövetelt környezetvédelmi illetéknek: azzal szemben több jogos kifogás is felmerült, sőt nemzetközi bírósági ítélet nyomán újra kellett szabályozni. Szeptembertől pedig már ismét múlt időben kell beszélnünk a jelenleg hatályos törvényes előírások egyikéről-másikáról.

08_autok
Az évek során ennek a sajátos fizetési kötelezettségnek több megnevezése is volt, hol „környezetszennyezési illetéknek”, hol a „gépkocsik által kibocsátott környezetszennyezésre alkalmazott illetéknek”, hol „különleges illetéknek” nevezték, annak függvényében, hogy mikor melyik jogszabály volt hatályban.
Egy újabb „átkeresztelésre” 2013 márciusában került sor, amikor hatályba lépett a 2013/9-es sürgősségi kormányrendelet, amely értelmében a szóban forgó illeték megnevezése „gépkocsi-környezetbélyeg” (timbru de mediu pentru autovehicule). Amúgy ezt a jogszabályt utólag a 2014/37-es törvénnyel hagyták jóvá, de azt követően is módosításokra és kiegészítésekre került sor. A mindenkori jogszabályokban szereplő hivatalos megnevezés helyett a köznyelvben mindmáig „környezetvédelmi illetéket” emlegetnek, sőt sokan csak úgy egyszerűen „taxát”.
Maradjunk a jelenleg hatályos jogszabályozásnál. Annak értelmében a 2013 márciusa előtt forgalomba beíratott gépjárművek esetében, amennyiben sor került a különböző megnevezésű környezetvédelmi illeték befizetésére, és annak kvantuma nagyobb volt, mint a 2013/9-es kormányrendelet előírásai alapján kiszámítandó, akkor a gépkocsi-tulajdonosnak jogában állt, illetve áll visszaigényelni a különbözetet egy elég bonyolult eljárás révén, arról nem is beszélve, hogy egy időközben megjelent kormányrendelet értelmében a neki visszajáró összeg kifizetésére öt esztendő folyamán kerül sor, minden évben az érték 20 százalékát térítik meg. (Igaz viszont, hogy ahhoz hozzá kell számítani a fiskális eljárási törvénykönyv, a 2003/92-es kormányrendelet előírásai alapján megállapított kamatokat, valamint a kifizetés pillanatában aktualizálni kell az Országos Statisztikai Intézet által közölt árindexszel.)

Újabb jogszabály
Mindezt azért elevenítettük fel, mert ismét múlt időben kell beszélnünk a jelenleg hatályos törvényes előírások egyikéről-másikáról. Az augusztus 26-i kormányülés napirendjén szerepelt a 2013/9-es sürgősségi kormányrendelet módosítása és kiegészítése. Az arra vonatkozó 2015/40-es kormányrendelet a Hivatalos Közlöny augusztus 31-i számában jelent meg és szeptember 2-án vált hatályossá. Sajnos azonban ezen kormányrendelet egyes előírásainak gyakorlatba ültetésére még várni kell. Ilyenképpen pedig a most megjelent jogszabály csupán „hasznos olvasmánynak” bizonyulhat a bélyegilleték visszaigénylése ügyében érdekelt, érintett személyek számára. Másképpen fogalmazva egy faramuci helyzet következett be, mert ugyan hatályos a kormányrendelet, de azt szinte képtelenség gyakorlatba ültetni. Igen, mert a kormányrendelet egyik bekezdése arról rendelkezik, hogy a vonatkozó eljárást a környezetvédelmi, erdészeti és vízügyi miniszter, valamint az Országos Adóügynökség elnökének a közös rendeletével fogják jóváhagyni. Ezt a közös rendeletet legkésőbb október 17-ig kell megjelentetni a Hivatalos Közlönyben. A dolgok ilyenszerű alakulása okán az Országos Adóügynökség a minap rákényszerült egy sajtóközlemény kiadására, amelyben többek között az áll, hogy az egykor befizetett illeték visszatérítésében érdekelt személyek azt csak a visszatérítési eljárás jóváhagyását követően kérelmezzék.

Átíráskor fizetendő
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha szeptember 2-át követően kívánja eladni autóját az a gépkocsi-tulajdonos, aki annak idején ilyen vagy olyan címen befizette a „taxát”, de nem igényelte vissza, vagy ugyan visszaigényelte, de annak „odaítélésére” még nem került sor. Nos, egy újonnan bevezetett szakasz értelmében ilyen esetekben a tulajdonjog átírása alkalmával, illetve a forgalomba való bejegyeztetést megelőzően a vásárlónak kell befizetnie a 2013/9-es sürgősségi kormányrendelet előírásai alapján megállapított „környezetbélyeg” ellenértékét. Az egykori tulajdonos pedig továbbra is jogosult lesz a visszaigénylési eljárás lefolytatására. E tekintetben a legnagyobb újdonság az, hogy a kormányrendelet hatályba lépését követően a visszatérítési kérést az illetékes adóhatósághoz kell benyújtani, szem előtt tartva az Adóeljárási Törvénykönyv által megszabott elévülési határidőt is. Az ilyen jellegű kéréseket, összhangban a vonatkozó törvényes előírásokkal, legfeljebb tíz napon belül el kell bírálni és a döntést közölni kell az érdekelt személlyel. Amennyiben azt az ügyfél kedvezőtlennek tartja, vagy nem került sor annak határidőn belüli ügyintézésére, élhet a fellebbezés jogával, ugyancsak a Fiskális Eljárási Törvénykönyv előírásaival összhangban. Nos, ennek az adminisztratív úton történő eljárásnak a gyakorlatba ültetését teszi úgymond lehetetlenné a már említett közös rendelet hiánya. Vagyis amíg ez a közös rendelet nem jelenik meg, nincs amiért benyújtani az adóhatósághoz a kérést. Utalnánk arra is, hogy a most hatályba lépett kormányrendelet értelmében a jóváhagyott visszafizetésre továbbra is öt esztendő folyamán kerül sor, évente 20 százalékos „részletben”.

Ösztönzőbb támogatás
A kormányrendelet értelmében megemelik annak az állami támogatásnak a kvantumát, amelynek az a célja, hogy ösztönözze a környezetkímélő járművek vásárlását. Ezentúl az elektromos meghajtású gépkocsik esetében a támogatás értéke 20 000 lej lesz az eddigi 12 000 lejjel szemben. Ebben a támogatásban részesülhetnek a jogi és magánszemélyek, a közintézmények, a területi-közigazgatási egységek egyaránt. Továbbá azon új, hibrid üzemelésű járművek megvásárlása esetén, amelyek szén-dioxid-kibocsátása kevesebb, mint 50 g/km, 5000 lejes támogatást nyújtanak.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.