A kormányfő tumultusos napjai

20

Alig egy-két hét választ el a karácsonyi ünnepektől, illetve az új esztendőtől, s ilyenkor rendszerint az azokra való felkészülés jegyében zajlanak a napok, s ennek velejárója a békülékenyebb, a barátságos viszonyulás, a viszályok és politikai felhangok mellőzése. Sajnos hazai viszonylatban ez a jelek szerint másként történik, s ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy az elmúlt héten „szikrázott” és „füstölt” a belpolitikai harctér. Elég, ha csak Liviu Dragnea és Klaus Johannis szinte naponta megújuló kínos és kellemetlen szópárbajára utalunk vagy a múlt szerdai képviselőházi botrányos fejleményekre.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nem volt könnyű hete Viorica Dăncilă kormányfőnek. Vasárnap még az esti órákban is ott didergett Focșani-ban a Centenárium szabadtéri ünnepén, hétfőn a kora reggeli órákban Horvátország fővárosába utazott, ahol részt vett a Közép-Európai Kezdeményezés (ICE) tagállamai kormányfőinek csúcstalálkozóján, de találkozott a horvát miniszterelnökkel, valamint a horvát parlament elnökével is, majd kedden reggel együtt a kormány tagjaival kétnapos brüsszeli látogatásra érkezett. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez utóbbi, a maga nemében fontosnak nevezhető kormányzati lá­togatás amolyan előjátéka volt a nem­sokára bekövetkező ama időpontnak, amikortól Románia átveszi Ausztriától az Európai Tanács soros elnökségét. Ugyanakkor túlzás lenne nagyobb gyakorlati jelentőséget tulajdonítani az Európai Bizottság elnökével és a bizottság biztosaival lezajlott találkozóknak, lévén, hogy azoknak inkább kapcsolatelmélyítési (sőt esetenként ismerkedési), eligazító jellege volt. Hadd említsük azt is meg, hogy a látogatás végén az EB elnöke, Junker és Dăncilă kormányfő közös sajtóértekezletet tartott, de mintha egy előre leszögezett forgatókönyvről lett volna szó: egy-két kivételtől eltekintve a jelen lévő újságírók kérdéseiket „kesztyűs kézzel” fogalmazták meg, a válaszok pedig ugyancsak az általánosságok szintjén mozogtak. Junker dicsérte tárgyalópartnereit, de megjegyezte, hogy vannak problémák, mármint Romániában a jogállamiság tekintetében. Amúgy utalt arra is, hogy a biztosok tanácsa 2019. január 11-én érkezik Bukarestbe avégett, hogy a román kormánnyal együtt megállapítsák a folyamatban lévő ügycsomók elosztását. A román elnökséget illetően talán érdemes utalni arra is, hogy az Európai Parlament tevékenységét 2019 áprilisában beszünteti, tekintettel a májusban esedékes új parlamenti választásokra. Ilyen körülmények között a román elnökség is a tényleges tevékenység tekintetében jobbára leszűkül négy hónapr.

Ismét a taláros testületen a sor
Az utazások és a brüsszeli lázas tevékenység fáradalmainak ki­pihenésére nemigen jutott ideje a kormányfőnek, mert csütörtökön reggel azzal szembesülhetett, hogy Johannis államelnök még „a füle botját sem mozdította” a kormányátalakítás második „fordulója” tekintetében. Szerdán este ugyan a száját kinyitotta, amikor is a Cotroceni-palotában az államelnökségnek a Tanult Románia (România Educată) elnevezésű programjának ismertetését követően rögtönzött sajtóértekezleten újólag „korbácsolta” a kormányt, illetve a kormánykoalíciót, nyomatékolva annak „gyenge voltát”, de utalva arra is, hogy még néhány napig gondolkodni fog a két lemondott kormánytag felmentésére, illetve a helyébe jelöltek kinevezésére vonatkozó dekrétumok meghozataláról. Amúgy az általa kilátásba helyezett „gondolkodási idő” kapcsán már november végén a kormánypárt csúcsvezetése kilátásba helyezte, hogy az államelnököt ismét „feljelentik” az Alkotmánybíróságnál, s a vonatkozó beadvány megszerkesztésével Tudorel Toader igazságügy-minisztert bízták meg. (Az egyébként több mint furcsállandó, hogy a pártsemleges tárcavezető milyen minőségben volt ott november 26-án a kormánypárt csúcsvezetésének ülésén, és miként vállalhatta az ügyvédi „megbízatást” a szóban forgó beadvány tekintetében.) Amúgy szándékaik szerint december 3-án vagy 4-én kívánták benyújtani, de a jelek szerint megvárták míg hazaérkezik a kormányfő. A pénteki kormányülést felvezető expozéjában Viorica Dăncilă közölte, hogy a reggeli órákban sor került a beadványnak az Alkotmánybírósághoz való továbbítására. Alig telt el két óra, s a Cotroceni-palotában sajtónyilatkozatot ismertetett Klaus Johannis államelnök. Igen szarkasztikus hangot ütött meg, többek között azt hangoztatva, hogy a kormánypárt nemcsak hogy rosszul politizál, hanem nagyon rosszul kormányoz és hoz meg törvényeket. Viorica Dăncilă pedig arra sem képes, hogy megértse, miként működik az állam. Ami pedig a kormányátalakítást illeti, kijelentette, hogy egyelőre semmit sem fog tenni, s ezt mindaddig, míg nem hozza meg döntését az Alkotmánybíróság. Ezek szerint rátett még egy lapáttal arra a halomra, amelyet építget a kormánypárt úttorlaszaként. Egyébként ugyancsak pénteken alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg abban az igen-igen terjedelmes beadványában, amelyet a taláros testület elnökének küldött meg az egyes dokumentumok titkosításának feloldására vonatkozó törvénnyel kapcsolatosan, amelyet a parlament november 27-én küldött meg kihirdetés végett az államelnöknek.
Egyébként az Alkotmánybíróság az elmúlt héten két fontos és talán közérdeklődésre is számot tartó ügycsomóban hozott döntést. A december 5-én meghozott döntése érdekében részben helyet adott az ellenzéki pártok egyes honatyái alkotmányossági aggályainak a terrorizmus finanszírozására és leküzdésére vonatkozó törvény ama előírásának, miszerint a nemzeti kissebségek ama szervezetei, amelyek tagjai az Országos Nemzetiségi Tanácsnak, mentesülnének a törvénynek a finanszírozási források nyilvánosságra hozási kötelezettsége alól. Az Alkotmánybíróság döntésének megindokolását utólag fogják közölni a Hivatalos Közlönyben, de egyes szakértők szerint a kifogásolt előírás diszkriminatív jellege okán minősülhetett az alkotmányellenesnek. December 6-án egy, a maga nemében igen kényes és sokat vitatott ügyben hozott döntést az Alkotmánybíróság, nevezetesen a Románia nemzetbiztonságára vonatkozó 1991/51-es törvény egyik előírásával, s ahhoz kapcsolódóan a Büntetőeljárási Törvénykönyv gyakorlatba ültetésére vonatkozó 2013/255-ös törvény egyik előírásával kapcsolatosan. Nem bocsátkoznánk részletekbe csupán a lényegre szorítkoznánk: a taláros testület alkotmányellenesnek találta az előbb említett törvény 3-as szakaszában fellelhető ama szintagmát, miszerint „az ország és/vagy más hasonló érdekeit” („ori altor asemenea interese ale țării). Szakértők szerint túl képlékeny, illetve pontatlan ez a megfogalmazás, annál is inkább, mert Románia nemzetbiztonságára nézve fenyegetést jelentő cselekedetekről van szó. A döntés gyakorlati jelentősége pedig abban áll, hogy az alkotmányellenesség hatósugara ilyenképpen kiterjedhet az ügyészi és más igazságszolgáltatási szervek, valamint a különleges szolgálatok között az elmúlt esztendők során megkötött protokollumokra is.

Visszautasítva…
Arról már hírt adtunk, hogy a múlt hétfőn a parlamentben egy olyan törvénytervezet iktattatott be, amely tulajdonképpen nem jelent egyebet, mint az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kissebségekre vonatkozó rendelkezéseinek törvénybe foglalását. Amint az várható volt, az a többi honatya köreiben nemigen váltott ki kedvező visszhangot. Szerdán a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea határozottan kijelentette, hogy nem támogatja a törvényjavaslatot, nyomatékolta, hogy a kezdeményezés alkotmányellenes. Továbbá hozzáfűzte azt is, hogy az RMDSZ-szel semminemű tárgyalást nem folytattak a törvénykezdeményezésről. A kormánypárt képviselőházi frakciójának a vezetője, Daniel Suciu szerdán azt hangoztatta, hogy a szociáldemokrata párt nem támogatja az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet. Azt is hangoztatta, miszerint az RMDSZ tudomásul vette a szociáldemokraták ezen álláspontját.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek