A kisebbségek jogairól tartottak konferenciát Brüsszelben

46

Bizony, máshol sem kolbászból van a kerítés – vontam le a következtetést a brüsszeli Európai Parlamentben tartott konferenciát követően. A megbeszélés fő témáját a kisebbségek jogai és ezek szőnyeg alá söprése képezte. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő meghívására utazhattam a belga fővárosba, az élménydús tanulmányút során az Európai Parlament működésének megismerésére is lehetőséget biztosítottak. Új tapasztalat volt számomra a konferencia, amelyen több szakember osztotta meg tapasztalatait a magyar kisebbségek helyzetével kapcsolatban.

Kisebbségi konferencia Brüsszelben. Beszélni kell a problémákról Fotó: Kertész László
Kisebbségi konferencia Brüsszelben. Beszélni kell a problémákról Fotó: Kertész László

Izgatottan vártam az utazást, az első repülést, az új tapasztalatokat, valamint azt, hogy végre testközelből láthassam az Európai Parlamentet, betekintést nyerhessek annak munkafolyamatába. Színes, sokoldalú programot állítottak össze számunkra a szervezők, melyben az EP-látogatás mellett a városnézés és a múzeumlátogatás is helyet kapott. Rendkívül meglepődtem, amikor a zenemúzeumban barangolva Gyergyócsomafalváról származó hangszerekkel találkoztam, a településnév mellett pedig azt írta, hogy Gábor Ignácé.

A magyar kisebbségek helyzetét ismertették
Szőnyeg alá söpörve – Kisebbségi jogok az Európai Unióban a csatlakozás után címmel szervezett parlamenti konferenciát Sógor Csaba EP-képviselő, melyre több szakembert is meghívott: a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ügyvezetője, Szigeti Enikő a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos jogsértésekről beszélt, Veress Emőd jogász pedig az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás folyamatában tapasztalt rendellenességekről tartott szakmai előadást. A felvidéki helyzetről Csáky Pál, a vajdaságiról Deli Andor, a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről pedig Bocskor Andrea képviselő számolt be a konferencián.
Veress Emőd egy történelmi áttekintéssel kezdte mondandóját, rámutatva: a kommunizmusban sok egyházi ingatlant elkobzott az állam, a visszaszolgáltatás hosszú folyamata pedig a rendszerváltás után kezdődött el.
Szigeti Enikő többek között a magyar kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetést hangsúlyozta előadásában, mondván, még a rendszerváltás előtt is kétnyelvű utcatáblák voltak, ezt követően azonban ismét egynyelvű táblákat helyeztek ki. Ismertette a jelenlévőkkel az általa vezetett mozgalom projektjeit, valamint célját, kiemelve: több aktivista is segíti a munkát.
A vajdasági helyzettel kapcsolatban Deli Andor egy cselekvési tervről beszélt, a kárpátaljai kisebbségi kérdést taglalva pedig Bocskor Andrea többek között megjegyezte: Ukrajnában szőnyeg alá seprik a kisebbségi kérdéseket. A felvidéki kisebbségkérdéssel kapcsolatban Csáky Pál több pontban is felvázolta a problémákat, ilyen többek között a kisebbségvédelmi törvény hiánya.

A többnyelvűség európai érték
A konferenciát követően Sógor Csaba lapunknak kifejtette, az ilyen események jó alkalmat biztosítanak a figyelemfelkeltésre. A képviselő elmondása szerint nemcsak a kommunizmus számlájára írhatók a problémák, hisz a francia és a görög példa is azt mutatja, hogy a régi tagállamok is képesek mostohán bánni a kisebbségekkel. – A többnyelvűség egy európai érték – fogalmazott Sógor, hozzáfűzve: a tagállamoknak rá kell jönniük, hogy megéri békében élni a kisebbségekkel.

Kertész László

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.