A kint élők negyede nem jönne haza

Székelyek a nagyvilágban

477

Nem biztos, hogy százszázalékosan pontos és reprezentatív, de mindenképpen tükröt tart elénk a felmérés: vajon miért mentek el, miért maradnak kint, és milyen körülmények esetén telepednének vissza külföldön élő hazánkfiai. Egy dolog biztos: nem is annyira az anyagiak a meghatározóak a kivándorlás kapcsán. A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) több mint másfélszáz embert kérdezett meg.

A klisék, szlogenek mögé néztek. Jakab Áron Csaba ismerteti a felmérés következtetéseit

Társadalmunk, a döntéshozók, azok az emberek, akik változtathatnának, nem akarják tudomásul venni a valóságot, mert ha szembenéznének a tényekkel, akkor felelősséget is kéne vállalniuk az egyre elkeserítőbb jelenségért. Ezt mondta Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke, amikor frissen elkészült közvélemény-kutatásuk céljáról kérdeztük.
– A felmérés tükör, aki akar, belenéz. A kivándorlás, a fiatalok elmenetele egyre több területen érezteti hátrányos hatását. Leglátványosabb a munkaerőhiány, ebből levezethető a társadalmi-gazdasági infláció, a mindennapi élet instabilitása, a családok széthullásának kockázata, és sorolhatnánk tovább – fogalmazott az elnök.
Az eredményeket eljuttatják a döntéshozókhoz, de bárki megtekintheti teljes terjedelemben az szmvsz.ro odalon, a Felmérések menüpont alatt.

Vendéglátásban dolgoznak a legtöbben
A Székelyek a nagyvilágban című közvélemény-kutatás a külföldön élők visszatelepedéssel kapcsolatos szándékát vizsgálta. A felmérés online történt, 2017 decembere és az idei év márciusa között 163, összesen 14 országban élő, Székelyföldről származó felnőtt megkérdezésével. A nemek eloszlása közel egyforma, többségük 26–35 év közötti személy volt, és nagy részük (65 százalék) munkavállalással tartózkodik külföldön, 35 százalékuk már az állampolgárságot is megszerezte. A legtöbben Angliából (25 százalék), Németországból (21 százalék) és Magyarországról (20 százalék) válaszoltak a megkeresésre.
A legtöbben pár éve (0–6) élnek külföldön, leginkább a vendéglátásban, szállításban, illetve az építőiparban dolgoznak. A felmérés szerint a férfiak határozottan többet keresnek, mint a nők, a válaszadók egyharmadának végzettségtől függetlenül 800–1500 euró között mozog a havi keresete.

A nők nem jönnek haza
A megkérdezettek 37 százaléka egyértelműen szeretne hazatelepedni, közöttük kétszer annyi a férfi, mint a nő. Érdekes, hogy Dánia az egyetlen ország, ahonnan mindenki szeretne hazajönni, igaz, csak 4-en válaszoltak innen. Nemmel válaszolt a kérdésre 25 százalék. Markáns jelenség ugyanakkor az, hogy azoknak a válaszadóknak, akik nem akarnak többé itthon élni, 6 százaléka egyedülálló, míg 19 százalékul párral, illetve családdal él. A felmérésből kiderül, hogy többségük akkor is elment volna, ha itthon megvalósul az autonómia és a szabad anyanyelvhasználat, de az is, hogy a hazatelepedés legfőbb akadálya a korrupció, a gazdasági, társadalmi stabilitás hiánya, illetve a bürokrácia. Míg a korrupció felszámolását a megkérdezettek 34 százaléka tartja fontosnak, a megélhetés csak 4 százalékkal jelenik meg.
Számos nyitott kérdés is szerepel ebben a fejezetben, amely azt vizsgálja, hogy a kint élő mit érez itthon hiányosságnak, minek kellene változnia, hogy ténylegesen és véglegesen hazajöjjön. Jakab Áron Csaba szerint azért, mert az emberek saját, szabadon, minden irányítás nélkül megfogalmazott válaszaira voltak kíváncsiak.

Szűnjön meg a hálapénz!
A nemzetiségi jogok terén a szabad magyar nyelvhasználatot nevezte meg a válaszadók 45 százaléka, ami fontos lenne ahhoz, hogy hazajöjjön és itthon dolgozzon. Tehát a minta majdnem fele az anyanyelvhasználat korlátozottsága miatt nem érzi itthon magát szülőföldjén, míg az infrastruktúra, illetve az autonómia hiánya 13 százalékban jelenik meg az okok között. Oktatás terén első helyen minőséget várnának a mennyiséggel szemben (21 százalék), és magyar egyetemeket szeretne a válaszolók 19 százaléka. Az egészségügyben pedig a hálapénzes rendszer zavarja a külföldön élő válaszadók több mint felét, jelentős részük a sorban állást és a hetekig tartó várakozást is nehezményezi. Nemek szerinti bontásban a nőknek lett leginkább elegük a borítékcsúsztatásból.
A közhangulatra, illetve mentalitásra vonatkozó kérdés nem mozgatta meg túlságosan a megkérdezetteket, az viszont megfigyelhető, hogy legtöbben az egyenlő mércét, a kerékpározás támogatását és a tisztaságot hiányolják itthonról. Kiderült még az is, hogy a válaszadók jelentős része, 46 százaléka igényelne különböző családi támogatásokat.

Tükörbe nézünk?
Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke elmondta, több Facebook csoport adminisztrátora, illetve külföldi magyarok internetes oldalainak szerkesztői segítettek a kérdőív népszerűsítésében, a válaszok teljes mértékben hiteles forrásból származnak. A kérdéssor összeállításában, illetve a feldolgozásban szociológus szaktudását is igénybe vették. Bár a kint élő székelyföldiekre vonatkozó pontos adatok hiányában egyértelműen nem mondható reprezentatívnak a kutatás, mégis egyfajta gondolatébresztő lehetőségnek szánták, amennyiben a döntéshozók, a változásért felelős személyek valóban tenni akarnak valamit a kivándorlás megfékezéséért, jobban meg szeretnék ismerni a jelenség hátterét, netán további kutatásokat végeznének ezen a téren.
– Tudatosítani kell végre a problémát, és valós gazdaságfejlesztő lépésekre van szükség – összegzett az elnök.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.