A hagyományos pedagógus szerepkör szétesik

46

Fontos szakmai kérdések és oktatáspolitikai felvetések hangzottak el Válaszúton a 24. Bolyai Nyári Akadémia tegnapi hivatalos megnyitóján. Tényleg válságban van az oktatás? Túlságosan konzervatív az iskola? – vetette fel többek között a megválaszolásra váró kérdéseket Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. A gondolatsort Kelemen Hunor RMDSZ-elnök folytatta, aki az oktatáspolitikai változásokra hívta fel a jelenlévők figyelmét.

20160718_132309
A Kallós Alapítvány székhelyén tartották idén a Bolyai Nyári Akadémia hivatalos megnyitóját. Cselekvésre ösztönző helyszín Fotó: Turcza Hunor

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1993-tól biztosít folyamatos és szakmailag elismert, az országban egyedülálló képzéssorozatot a Magyarország határain túli magyar tanárközösségnek. Azóta azonban az iskolapadokban egymást váltó nemzedékek és azok igényei jelentősen megváltoztak, ezért a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján felszólaló szakemberek szerint kikerülhetetlen a pedagógiaikultúra-váltás.
– A pedagógusoknak újra kell gondolniuk az eddig használt módszereket és újakat kell elsajátítaniuk, ha érdemben szeretnék a fiatalokat oktatni – hangzott el.

Hiteles pályaképre van szükség
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke az akadémián azokat a kérdéseket fogalmazta meg, amelyek az elmúlt években folyamatosan jelen vannak és foglalkoztatják az erdélyi közösséget, önkormányzati képviselőket, tanintézmény-vezetőket, tanárokat, szülőket.
– Az idő múlásával azt tapasztaljuk, hogy a minket körülvevő társadalom részéről egyre kevesebb jó szót hallani rólunk, pedagógusokról. Tényleg válságban van az oktatás? Túlságosan konzervatív az iskola? Egyáltalán merre tart az iskola az új évezredben? Az akadémián a szakma hangját is szeretnénk hallani ezekről a kérdésekről! Itt lehetőséget teremtünk arra, hogy közösen gondolkodjunk a minket és hivatásunkat érintő fontos kérdésekről – mondta Burus Siklódi Botond elnök köszöntőbeszédében.
A szakma részéről egyöntetűen elfogadott tény, hogy a minőségi oktatás alapfeltétele a jól képzett és felkészült pedagógus, az iskolai munka ugyanakkor folytonos erőkifejtést, jelenlétet követel a pedagógus részéről, sokszor frusztráló hatású és nincs azonnali eredménye. Burus Siklódi Botond szerint vigasztaló lehet a pedagógustársadalom számára az a tény, hogy a jó pedagógiai munka mindig tetten érhető a diákok életútjában.
– Ennek eléréséhez fontos a tanszemélyzet jó alapképzése és folytonos továbbképzése. Eredményes tanári működés megfelelő szakmai felkészültség, szakmódszertani, pszichológiai ismeret, tudás és tapasztalat nélkül nem elképzelhető. Ehhez pedig intézményi háttérre van szükség, ami Romániában állami vonalon hiányzik – érvelt az akadémiai képzések fontossága mellett az elnök.
Burus Siklódi Botond szerint az országban évek óta zajló tanügyi reform olyan heves és a pedagógusok számára sokkoló hatású oktatáspolitikai döntéseket eredményez, amelyektől a tanárok szenvednek. Közben az állami hálózatban nincsenek megfelelő módszerek és eszközök, anyagi támogatás és állandó önképzés, amely segíthetné a tanárok munkáját. Ilyen körülmények között a hagyományos pedagógiai szerepkör szétesik, és nem tud megfelelő gyorsasággal igazodni a digitális világban felnövő, megváltozott diákság igényéhez.

A magyar kisebbség a hasznára kell fordítsa a változást
Kelemen Hunor szövetségi elnök a jelenlegi oktatáspolitikai változásokról számolt be a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján.
Az elnök szerint az oktatás területén ismét változásokra készül a kormány, de hogy az milyen lesz, nagymértékben függ a kisebbségi politikusok munkájától és a magyar pedagógustársadalom aktív véleménynyilvánításától.
– Idén oktatási közvitát hirdetett a szaktárca. A tervek szerint 2017-ben részben ennek alapján új tanügyi törvényt alkot a minisztérium, egy évre rá pedig alkalmazzák azt. Jelenleg az előkészítő időszakban vagyunk, amelyben a romániai magyar kisebbség szakemberei is részt kell vállaljanak. A mi dolgunk, hogy a pedagógusaink által ajánlott tanügyi elképzeléseket érvényre juttassuk, ehhez viszont kidolgozott szakvéleményekre van szükségünk, és az önök közreműködésére – szólt a jelenlévőkhöz Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint nem szabad megijedni a változásoktól és elbújni azok elől, hanem azt a maga javára kell fordítsa a magyar közösség. Az RMDSZ a pedagógusszövetség közreműködésével elkészítette azt a demográfiai adatokra alapozó oktatási stratégiát, ami a következő tíz évben segítséget nyújthat és irányt mutathat a kisebbség számára. Kelemen Hunor megköszönte az RMPSZ-nek a továbbképzésekben kifejtett hiánypótló munkáját.
A megnyitón többek között jelen volt Szőcs Domokos, a Nemzeti, Nevelési és Tudományos Kutatási Minisztérium Kisebbségi Oktatásért Felelős Államtitkárság igazgatója, dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója és Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese.
– A magyar kultúra továbbadásának és a nemzettudat megerősítésének elsődleges terepe magyar iskolákban van. Ezért lényeges, hogy a tanárság ne csak munkahely, hanem hivatás legyen – hangsúlyozta Brendus Réka.

Pál Bíborka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.