A gyergyói térségről tudományos szemmel

25

Turizmus és gyógyászat alcímmel jelent meg a Gyergyói Szemle ötödik lapszáma: a térség tudományos lapja aktuális kérdésekkel, ezúttal tanulmánykötet jelleggel látott napvilágot, gyergyói és innen elszármazott kutatók írásait ismertetve a tágabb közönséggel.


Minden évre választ egy témát a folyóirat szerkesztősége, amelyet a különböző tudományágak szemszögéből világítanak meg és vizsgálnak. A 2019-es év „termése” év végére lett kész, 2020 tavaszára tervezték a bemutatókat Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medence községeiben, de a járványhelyzet közbeszólt, így nem tudták szélesebb körben ismertetni a kiadványt. 

A 2019 évi szám a turizmus és gyógyászat kérdéskörét foglalja össze: két olyan témával foglalkoztunk, amelyek együttesen kapcsolódnak Gyergyóhoz, hiszen az ásványvízfürdők révén ebben a térségben a turizmus egyet jelentett a gyógyturizmussal. Szinte mindegyik, a Maros-völgyében fekvő településen volt borvízfürdő, a jelenben több fejlesztésre lenne szükség, hogy arra a szintre kerüljenek ezek a fürdők, ahol valaha voltak. Emellett a turizmus alapvetően mindennapos téma, ezért fontosnak tartottuk szemügyre venni a gyergyói turisztikai helyzetet – vázolta a lap felépítését Nagy József történész, a lap főszerkesztője.

A folyóiratban hét rovatban vannak elosztva a tanulmányok: a történeti részben Farkas Aladár helytörténész a borszéki fürdőkultúra történetéről értekezik, Nagy József történész pedig szintén a témában közöl további levéltári forrást. A rovatban a szárhegyi származású, maradandót alkotó, de kevéssé ismert Lázár Szini Karola orvostörténeti szakíróról is hasznos és érdekes tanulmányokat olvashatunk.

A folyóirat alaptanulmánya a gazdasági rovatban megjelenő Gyergyó térségének turizmusa a szálláshely statisztikák tükrében című, amelyben Horváth Alpár turizmuskutató, egyetemi tanár térségi szintű turisztikai stratégiát és a szálláshelyek együttműködését szorgalmazza. 

A több mint 230 oldalas tanulmánykötetben ismeretterjesztő írások sokaságával találkozhat az olvasó, többek között a 19. századi járványoktól, sérült gyermeket nevelő családok helyzetéről, a Gyergyói-medence gyógynövénykincséről is. A történelem, gazdaság, természettudományok, szociológia, néprajz, művészetek és irodalom rovatok mind szervesen kapcsolódnak a turizmus-gyógyá-

szat tematikájához.

A szerkesztőség már az idei lapszám anyagát is összeállította Átmenetek címmel: ebben a szekularizációról, az új generációk vallásosságának hiányáról lesz szó főként, de az 1918–1920 közötti folyamatokról, korunk divatjáról és zenei ízléséről is értekeznek benne – tudományos megvilágításban.

Nagy József főszerkesztő a szerkesztőség, illetve a folyóiratot kiadó Gyergyói Szemle Egyesület hosszabb távú terveiről is beszélt: 2021-ben a Gyergyói-medence természeti értékeiről szeretnének összegzést készíteni, az ötlet megvalósításához támogatókat keresnek, hiszen több biológus kutatómunkájára lesz szükség a lapszám elkészüléséhez. Ebben a témában szívesen fogadják az olvasók ötleteit, elképzeléseit is.

A tudományos munka értékét és fontosságát népszerűsítő egyesület több mint 150, Gyergyó térségéből elszármazott tudományos kutatót tart nyilván vagy tartja is a kapcsolatot velük, fontosnak tartva munkájuk megismertetését az érdeklődő olvasókkal. Emellett a gyergyói egyetemisták adatbázisát is elkészítették, céljuk állandó kapcsolatba lépni velük, mintegy motiválva őket arra, hogy tudományos kutatásaikban helyi témákat válasszanak. Ugyancsak a fiatalokat érintő elképzelésük egy gyergyói-medencei önkéntes központ létrehozása, amely által az önkéntesek fogadását és a helyi fiatalok külföldön történő önkénteskedését is koordinálnák. A projekt elindításához pályázati forrásokat, támogatókat keresnek – zárta mondanivalóját Nagy József.


Hozzászólások lezárva.