A gazdasági növekedésről

Gondok a fordulatszámmal

37

Néhány nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra az Országos Statisztikai Intézet (INS) a gazdasági növekedésre vonatkozó számadatait, s hasonló tartalmú közleménnyel jelentkezett az Eurostat is. Egyes sajtóbeszámolók szerint „jól teljesít a román gazdaság”, mások szerint „lassul a román gazdaság növekedése”, de olvasni azt is, méghozzá szaklapban, hogy „a gazdaság növekedése pályára állt, de az igen kevés ahhoz képest, amire szüksége van a PSD kormánynak”. Mi ez utóbbi meglátással értenénk egyet, de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy jobbacskán teljesített a második évnegyed folyamán, de semmiképpen sem jól. A múlt esztendei kiugró 6,6%-os GDP-növekedéshez viszonyítva (amely uniós viszonylatban is a legjelentősebb volt) mindenképp meggondolkoztató az egyébként érdemleges 4,2%-os bővülés. (Ezzel az aránnyal egyébként az első helyre került 5%-ot elérő Lengyelország és a második helyre került 4,4%-ot elérő Magyarország után országunk a harmadik helyet foglalta el.) Amúgy uniós szinten a GDP-bővülés 2,2%-os volt, de óvatosan, visszafogottan kell értékelnünk ezt az arányszámot, ugyanis az Eurostat által közölt táblázatból hiányoznak egyes tagállamok adatai, lévén, hogy azok nem tartották tiszteletben az adatközlési határidőt. Azok között van Szlovénia is, amely mind a tavaly, mind pedig az idei esztendő első évnegyedében 6%, illetve 5%-os növekedést ért el, vagy Írország, amelyik 5,4, illetve 10%-os GDP-bővüléssel dicsekedhetett. Visszatérve a hazai nem lebecsülendő 4,2%-ra, nem lehet arról sem megfeledkezni, hogy a kormány aktualizált előirányzata szerint is éves viszonylatban 5,5%-os növekedésnek kellene lennie, s ezzel számol a soron következő költségvetés-kiigazítás tervezete is. Tekintélyes szakelemzők szerint ez a célkitűzés akár ábrándnak is bizonyulhat, egyrészt a most nyilvánosságra hozott, sokak által kevesellt 4,2%-os bővülés okán, másrészt pedig azért, hogy az idei mezőgazdasági eredmények nemigen segíthetnek a GDP „feljebb tornászásában”, sem pedig az építkezési szektor, amelynek teljesítménye ugyancsak „alapjáratos”. Amúgy a jegybank is, valamint a Költségvetési Tanács illetékesei is visszafogottságuknak adtak hangot az idei várható növekedés kapcsán, azt hangoztatva, hogy az valahol 4-5% között fog „kikötni”.

Hecser Zoltán

 

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.