A családegyház tanúságtétele

61

D. a J. Kr.!
Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!
A karácsony a család ünnepe. Ilyenkor még a szétszóródott családtagok is hazajönnek. A karácsonyfa tövében ott találjuk a teljes Szentcsaládot a Kis Jézus körül. Együtt fohászkodunk: „Jézus, Mária, József! Nektek ajánljuk szívünket és lelkünket!”
Kérem Kedves Híveimet, hogy ne a sajtóra, ne állítólagos ellenőrizhetetlen magán kinyilatkoztatásokra stb. hallgassanak, hanem úgy, ahogy azt a keresztségi fogadásban, nevünkben ígérték keresztszüleink, a bérmáláskor – már mi magunk – tudatosan megismételtük, hogy a Katolikus Egyház tanítását követjük. Az Úr Jézus mennybemenetelkor nem adott Szent Apostolai kezébe kis katekizmust, hanem élő Egyházat alapított, rábízta az Örök Élet igéinek hirdetését: „Aki titeket hallgat, engem hallgat.” (Lk. 10,16) Elküldte a Szentlelket, aki „elvezet benneteket a teljes igazságra.” (Jn. 16,13) Ezért mi, öntudatos katolikusok, csak Anyaszentegyházunk hivatalos tanítására hallgatunk, és azt követjük.
Isten szeretetből teremtette az embert. Férfinak és nőnek teremtette. Bensőséges közösségre hívta meg őket: „hogy többé már nem ketten vannak, hanem csak egy test”. (Mt. 19,6) A Teremtő a házasságot azért alapította, hogy a házastársak közösségét és javát előmozdítsa és gyermekeket nemzenek és neveljenek. A házastársi egység az eredeti isteni terv szerint fölbonthatatlan, miként Jézus Krisztus ezt megerősíti: „Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza.” (Mk. 10,9)
Az áteredő bűn következtében nagyon fenyegeti a házasságot a széthúzás és a hűtlenség. Ezért közvetíti a házasság szentsége a kitartáshoz szükséges kegyelemet. A szentségi házasság Krisztusnak az Egyház iránti jegyesi szerelmének a jele: „Ti férjek, szeressétek a feleségeteket, ahogyan Krisztus szerette az Egyházat.” (Ef. 5,25)
Az Anyaszentegyház Jézus Krisztus Titokzatos Teste. A család „megmutatja és megvalósítja az Egyháznak, mint Isten családjának közösségi és családi természetét. Minden tagja a maga szerepe szerint gyakorolja a keresztségi (általános) papságot, hozzájárulva ahhoz, hogy a család a kegyelem és az imádság közössége legyen, az emberi és keresztény erények iskolája, s a gyermekek felé a hit első hirdetésének a helye.” Ezért nevezzük a keresztény családot családegyháznak is. Ha azt akarjuk, hogy Isten segítségével fennmaradjon Egyházunk, népünk Erdély földjén is, akkor vállaljátok a keresztény családegyházat is a szentségi házasság kegyelemközvetítő erejében bízva.
Sajnos sok testvérünk kényszerül külföldön dolgozni, hogy eltartsa a családot. Emiatt gyakran megszakad a házastársi élet egysége. A hazalátogatás nem biztosítja a család megmaradását… Megoldás lehetne, hogy – amint javul az anyagi helyzet – jöjjenek haza a vendégmunkán lévő családtagok, s a család hordozza együtt az élet keresztjét. A gyermekek családban nőjenek fel. A házasság azért szentség, hogy a szentségi kegyelem erősítse a házastársakat, a szülőket és a gyermekeket a keresztény hit megélésében, a családegyház tanúságtételében.

Kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket és áldott, boldog új esztendőt kívánok Főtisztelendő Testvéreimnek, kedves Híveimnek és minden jóakaratú embernek!

Gyulafehérvár, 2017. karácsonyán, Urunk Születése főünnepén

Jakubinyi György római katolikus érsek

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.