2021, január 18, hétfő.

A civil szférából a politikába

Bár több alkalommal kérték már rá, most látta elérkezettnek az időt, hogy a politikai pályán is kipróbálja magát. Vezetőként nem szeretne kibújni a bőréből, mindenképp érdekli, milyen ember áll a különböző szerepek mögött. Csíkszereda egy hónapja hivatalban lévő alpolgármestere hosszú távra tervez, hisz a pozitív munkahelyi légkörben és egy jobb hangulatú Csíkszeredában.

– A civil szférából érkezve vállalt politikai szerepkört. Hogyan jutott erre az elhatározásra?

– Annyit pontosítanék, hogy az egészségügyben is dolgoztam párhuzamosan a civil szférával. Igazából a szakmám hozott erre a területre. Ha arra kell válaszolnom, hogyan kerültem a politikához közel, mondhatom azt is, hogy megkeresett engem ez a feladat. Többször kértek fel arra, hogy induljak tanácsosként. Eddig elutasítottam.

– Mi változott most?

– Talán annyi változott, hogy magam is elégedetlen voltam egy csomó mindennel, és azt mondtam magamban: ha azt gondolják azok, akik változtatni szeretnének, hogy én ebben segíthetek, akkor szívesen beállok a sorba. Így történt az indulásom a tanácsosi jelölésre, az alpolgármesteri szereppel kapcsolatosan pedig Korodi Attila polgármester úr keresett meg, hogy rám gondolt. Egyet aludtam rá, és utána igent mondtam. Azokat az elképzeléseket, amiket képviseltem civil intézményvezetőként, illetve egészségügyben dolgozó szakemberként, már egyébként is elkezdtem tágabb körökben működtetni. Konkrétan kora gyermekkori intervencióval foglalkoztam, annak elsősorban azzal a részével, hogy a már azonosított problémával rendelkező gyerekeket, családokat ellátásban részesítsük. Azzal a helyzettel találkoztam, hogy nagyon sok érintett családhoz nem jut el az információ. Utánajártam, kinek mi volna ebben a feladata, milyen törvények vannak. Kiderült, hogy létezik elég jó szabályozás, ám nincsen gyakorlatba ültetve, főleg anyagi források hiányában. Alpolgármesterként azt gondoltam, hogy viszem tovább a szakmai szálakat, és véleményem szerint városi szinten nagyot tudunk ebben lépni. Azon dolgozunk, hogy itt a megyeközpontban létrehozzunk egy olyan korai intervenciós központot, ami akár majd az egész megyét is el fogja tudni látni. A fejlesztés egy másik történet, mert oda sok szakember szükséges, és helyi szinten kell megoldani.

– A politika tehát eszköz a szakmai célkitűzések megvalósításához?

– Civil szervezeti vezetőként nagy kínlódás megszerezni a pénzalapot a működésre is, nemhogy új programot létrehozni. Voltak olyan pillanatok, hogy azt mondtam: sokkal hamarabb meg lehetne ezeket valósítani, ha nyernék a lottón, vagy valamilyen befolyásos politikai szerepem lenne. Az alpolgármesteri szerepemből adódóan ezen a területen is sokkal inkább tudok mozogni, megkeresni az érintett települések hasonló szerveit, polgármestereket, alpolgármestereket és mozgósítani erre.

– Több alkalommal hangsúlyozta, hogy nőiségéből adódóan a politikai tevékenysége során máshová helyezne bizonyos hangsúlyokat. Pontosan mire gondolt?

– Részben a témák is, amelyekkel foglalkozni fogok, olyanok lesznek, amelyekre mi, nők esetleg jobban odafigyelünk, könnyebben ráhangolódunk. De akár azt is mondhatom: én jobban próbálok majd arra figyelni, hogy milyen ember áll a különböző szerepek mögött. Arra törekszem, hogy győztes-győztes helyzeteket hozzunk létre, tehát a jó kompromisszumokra fogok törekedni, amelyekkel a város is jól jár és az illető fél is, akivel dolgunk van. Mindenképpen fontosabb lesz, hogy ahol nekem van dolgom, ott jó hangulat legyen. Hosszú távon kell gondolkoznunk, és jól tudjuk: minden ember, ha jól érzi magát a munkahelyén, akkor szívesen van ott. Nyilván fog hozni olyan helyzeteket a vezetői szerep, amikor nem biztos, hogy egyetértünk a munkatársaimmal, vagy többet követelek, mint amit valaki nyújtani tud. Azonban minden helyzetben fontos, hogy emberi hangon tudjunk egymással beszélni, és lehet, hogy ezt nőként könnyebb megtennem, mert így vagyunk szocializálva.

– Hogyan fogadták a városháza alkalmazottai ezt a szokatlannak tűnő vezetési stílust?

– Akiket korábban is ismertem személyesen, azok nyíltan meg merték fogalmazni, hogy nagyon örülnek, tetszik nekik. Azokon, akikkel most kerültem először munkakapcsolatba, esetleg látom, hogy jól érzik magukat, de még visszajelzést nem kaptam. Nem lehet ilyen rövid idő alatt következtetéseket levonni. Remélem, tudok majd emellé következetességet társítani, mert anélkül csak azt látják, hogy kedves vagyok és megértő. De természetesen nálam is kell dolgozni komolyan, pontosan, csak nem lesz kiabálás.

– Látja-e bármilyen hátrányát annak, hogy nőként van jelen a politikában?

– Azt gondolom, hogy jó csapatba kerültem ebből a szempontból. A polgármester úr kimondottan szeretett volna egy nőt maga mellé a vezetésbe. A hagyományosan férfiközpontú társadalomnak a hatásait folyamatosan lehet érezni, vannak teljesen öntudatlan megnyilvánulásai ennek. Jó szándékú emberektől érkeznek olyan automatizmusok, amelyek, ha úgy akarom látni, igencsak súrolják a határát annak, hogy velem nem bánnak egyenrangúan azért, mert nő vagyok. Vannak ilyen helyzetek, de nem veszem személyesnek, és tudom kezelni ezeket, hiszen nem nekem szól. Az biztos, hogy nagyon jó, ha egyre több nő kerül ilyen szerepbe, ezeket a beidegződéseket így lehet leépíteni. Nem akarom bizonyítani, hogy egyenrangú vagyok, ez egyszerűen így van: nem kell bennünket megmérni, mert ugyanolyan jogaink vannak mindenhez.

– Olyan fontos területek is Önhöz tartoznak alpolgármesterként, mint a kultúra vagy a szociális tevékenységek. Ki tudna emelni olyan részterületeket ezen belül, ami személyesen Önnek is kiemelten fontosak, vagy a városban megoldásra várnak?

– Az elmúlt hetekben igyekeztem felvenni a kapcsolatot azokkal az intézményvezetőkkel, szereplőkkel, akikkel dolgom van, hogy felmérjem, mi a helyzet. Nyilván kultúrafogyasztóként van elképzelésem, hogy mi is van ezen a téren a városban. Fel kell mérjem, hogy a változtatásra milyen lehetőségek vannak. Csíkszereda kisváros, nem túl erős gazdasággal, tehát nincsenek túl nagy erőforrásaink. Nagy dolognak tartom, hogy van saját színházunk, van saját táncegyüttesünk, saját fenntartású múzeumunk, támogatjuk a kamarazenekar működését. Ezek az intézmények jó dolgokat csinálnak. Nagyobb ívű változtatásban akkor gondolkoznék, ha mellé tudnánk rendelni emberi és anyagi erőforrást is. Ehhez meg kell erősödnie a város gazdaságának is. Kimondottan szeretnénk, ha össze tudnánk kapcsolni a kulturális életet az idegenforgalommal, és vonzóvá tennénk a turisták számára a várost ezáltal is. A műsorpolitikába, tartalmi kérdésekbe nem szeretnék beleszólni. Bízni szeretnék abban, hogy az ottani szakemberek végzik a dolgukat, és támogatni szeretném azt, ami van. Annyit mondhatok, hogy a fiatalok felé jobban nyitnánk: olyan előadásokat hoznánk, ami őket is jobban megszólítja. Van egyetem a városban, de a diákokat nehezen tudjuk kulturális eseményekkel megszólítani. Az is fontos kérdés, hogy amink van, ami működik, azt hogyan tálaljuk, hogy elérhető legyen mindenki számára, tudjanak válogatni, tudjanak dönteni. Arra is szeretnénk ugyanakkor építeni, hogy mi az igény.

Szociális téren elég szűk keretek között tudunk mozogni. Például kevés alkalmazott van a területen. A nagy bajban levőket el tudjuk látni, de ezen túl, ha ezekben a keretekben nem lesz változás, akkor csodákat nem tudunk tenni. Kell egy más vonalat is keresnünk. Ha a civil szférát jobban bekapcsoljuk, akkor ott rugalmasabb lehetőségek vannak a szolgáltatásokra vonatkozóan. Jó pályázatok segítségével el lehet indítani tartalmas programokat. Sok mindenre egyszerűen nincs pénz. Partnereket kell keresnünk, tervezem, hogy az egyházakkal, civil szervezetekkel felveszem a kapcsolatot.

– A kampány során nagy hangsúlyt kapott az idősek ellátása, illetve a csíkszeredai idősotthon felépítése. 

– Határozott célunk, hogy legyen idősotthon. Eltelik egy kis idő, amíg ennek megkeressük a módjait: megvizsgáljuk, van-e megfelelő épület, vagy építenünk kell újat. Meg kell vizsgálnunk, a költségvetésbe hová fér be, azt is végig kell gondolnunk, hogy mi akarjuk-e működtetni, vagy keresünk neki egy civil szervezetet. Mindenképpen kiemelten fogunk ezzel a témával foglalkozni, mert tudjuk, hogy igény van rá. 

– A székely ember talán az átlagnál kicsit hajlamosabb a negatív gondolkodásra, elkeseredésre. Ezzel szemben az új városvezetés pozitív üzenetekkel és hozzáállással vitte végig a kampányt és kezdte el munkáját. Hogyan válaszoltak, reagáltak a csíkszeredaiak erre?

– A szavazók egyharmada az új városvezetést, bennünket támogatott. Ez azt jelenti, hogy ezen az úton indulna el a város, legalábbis azok biztosan, akik elmentek szavazni. Én látok egy elmozdulást ezen a téren. Az, hogy egy embernek milyen a szemlélete, mindig belülről jön. Azt mondanám: ha valaki bennünket szid, vagy elégedetlen, azoknak is belülről fakad, nem rólunk szól, hanem ez egy működésmód. Abban reménykedhetünk: egyre többen rájönnek, hogy ez nem kifizetődő, nem visz sehová. Példát tudunk mutatni, hogy lehet így is, sőt, jobb. A Csíkszeredában együtt élő különböző generációk igénye egyre inkább az, hogy olyan társadalom működjön, ahol a lakosság is felelősséget vállal azért, ami van. Innen indul ki az egész.

Kapcsolódó cikkek:

14,316RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb