A bőröndhordozgatás hete

Amikor „sértő” a közzététel, s amikor mellőzendő a nyilvánosságra hozás

21

Az elmúlt hét a „bőröndök” hete volt. Egyik nap előkerült egy bőrönd, másik nap kettő, s a jelek szerint lesz folytatás is.

Igen, mert vasárnap a Rise Project oknyomozó sajtóügynökség rukkolt ki egy hozzá került bőrönd tartalmával, amely a Teleorman megyei kétes ügyleteiről elhíresült Teldrum céget (amely állítólag több szálon is kötődik Liviu Dragnea pártelnökhöz) leleplező több ezer pénzügyi dokumentumot, több mint 14 000 fényképet, videofelvételt, valamint adathordozókat tartalmazott, amelynek egy részét nyilvánosságra is hozták. Nagy visszhangot váltottak ki a dokumentumok, s olyan feltételezések is megfogalmazódtak, miszerint ezeket a dokumentumokat 2017 nyarán tüntették el, akkor, amikor a cég székhelyén házkutatást tartottak a DNA ügyészei. A történtekre reagált még aznap Liviu Dragnea is, aki azt hangoztatta, hogy szerinte egy mondvacsinált ügyről van szó, s annak hátterében pedig Johannis államelnök állhat. Nyilatkozatát másnap tettek követték, s egy sajtótájékoztatójára Dragnea két bőrönddel érkezett: az egyikben fánk volt, amit az újságíróknak kínáltak fel (mintegy illusztrálásaként annak, hogy az ők „megetetésével” próbálkoztak valakik a háttérből), a másikban viszont olyan ügycsomók voltak, amelyek Johannis állítólagos egykori bűncselekményeit próbálták „bebizonyítani”. Az államelnök kedden vehemensen cáfolta a Dragnea által szétosztott ügycsomók tartalmát, és igen kemény szavakkal illette a kormánypárt elnökét, akit „bűnözőnek” minősített, s akinek bőröndös szereplése nem jelent egyebet, mint „álhírgyártást”. Sajtónyilatkozatában továbbá arra is utalt, hogy egyelőre nem tesz eleget Tudorel Toader igazságügy-miniszter ama indítványának, hogy mentse föl tisztségéből a legfelsőbb ügyészt, Augustin Lazărt. De ez más ügy…
Nem volt bőrönd, de egy bőröndnyi aktát tartalmazott az a küldemény, amelyet az Országos Korrupció Ellenes Igazgatóság (DNA) továbbított a legfelsőbb ügyész révén a szenátushoz egyszersmind kérelmezve a házelnök, Călin Popescu Tăriceanu mentelmi jogának a megvonását. Egyébként erről az ügyről múlt pénteki lapszámunkban beszámoltunk, most csak annyit fűznénk hozzá, hogy a történtek okán Tăriceanu lemondta az ALDE madridi kongresszusát, pénteken pedig egy ellene indított álnok, lejárató kampányt emlegetett, azt hangoztatva, hogy annak „értelmi szerzője” a DNA. Egyébként a szenátus egyik alelnöke, a kormánypárti Claudiu Manda csütörtökön délután azt nyilatkozta, hogy a szenátushoz érkezett „Tăriceanu-dossziénak” 73 kötete van, s azok több ezer oldalt ölelnek fel. A szenátus várhatóan a jövő hét folyamán szavaz a házelnök mentelmi jogának a megvonásáról, s az biztosra vehető, hogy a kormánypárti szenátorok kezébe került Tăriceanu „sorsa”. Egyes politikai elemzők szerint ez azt is jelenti, hogy az ALDE teljes egészében kiszolgáltatottjává vált a szociáldemokrata pártnak. Ennek pedig azért van nagy gyakorlati jelentősége, mert az utóbbi időben valamelyes eltávolodás érződött a kormánykoalíciós partner, az ALDE részéről.
Visszatérve a bőrönd-ügyre. Állítólag az nem ért véget, ugyanis az elmúlt héten Liviu Dragnea azt is bejelentette, hogy a mai nap folyamán egy újabb olyan bőrönddel fognak kirukkolni, amely ugyancsak leleplező dokumentumokat „tartogat” Klaus Johannis számára. Találgatásokba bocsátkozván gondolhatunk arra a magánvádra, amelyet a fővárosi szakújságíró Răzvan Savaliuc indítványozott a Johannis család vitatható házvásárlásai ügyében, s amely keretében az államelnök nejét, Carmen Johannist, csütörtökre, azaz november 15-re beidézték a Nagyszebeni Ügyészségre.

Törvénysértés történt?
A Rise Project „bőröndjének”, pontosabban annak tartalma egy része közlésének meg volt a maga következménye: a Személyi Adatok Feldolgozását Felügyelő Országos Szakhatóság (ANSPDCP) egy jegyzéket intézett a Rise Projecthez, amelyben felkéri bizonyos információk közlésére, illetve általa megfogalmazott kérdések megválaszolására. Az ügynökség újságírói szerint egy megfélemlítési akcióról van szó, annál is inkább, mert a hatóság élén álló Ancuța Opre a szociáldemokrata párt egy régi „harcosa”, és okkal feltételezhető, hogy a jegyzék hátterében a „Dragnea-csoportosulás” áll. Amúgy a jegyzékben utalás van az adatvédelmi jogszabályozási előírások betartási kötelezettségeire is. Igen kényes és részben vitatható ügy látszik kikerekedni, mert a szerzői jogra vonatkozó törvény az utólag módosított és kiegészített 1996/8-as törvény értelmében az újságírók nem kötelezhetők az „információszerzési forrásaik” felfedésére. Ám ugyanakkor a személyi adatok védelmére vonatkozó általános szabályzatnak vannak olyan előírásai, amelyek esetenként szükségessé teszik az érintett személyek előzetes tájékoztatását is (mármint a velük kapcsolatos információk esetleges nyilvánosságra hozása tekintetében). Ez esetben viszont személyes adatok nyilvánosságra hozásáról nemigen lehet beszélni…

Diszkréció a négyzeten
Bizonyos értelemben a diszkréció kérdéskörét is érintheti a Rise Project „bőrönd-ügye”. Vannak viszont másabb történések, akár magas szinten is, amelyeket valamilyen okból kifolyólag túlzottnak minősíthető diszkréció övez. Itt van például a kormányfő, Viorica Dăncilă múlt heti ománi és qatari látogatása. Mai napig sem tudni például azt, hogy kik is voltak Dăncilă kíséretében, a látogatásokról a kormány honlapján igen szűkszavú közlemények jelentek meg, s így pontosan nem is tudni, hogy az mikor ért véget, illetve mikor érkezett haza a kormányfő. Arról sem jelent meg hivatalos közlemény, hogy csütörtökön estére megbeszélés végett berendelte magához a minisztereket a kormányfő. Állítólag azon személyesen ugyan megjelent, de néhány perc múltán el is távozott, a tulajdonképpeni megbeszélésen nem vett részt. A kiszivárgott értesülések szerint a kormányfő szűkszavú felvezetésében azt próbálta megmagyarázni a minisztereknek, hogy a személyzeti költségek kedvezőtlen alakulása okán a költségvetési apparátust zsugorítani kellene. Majd eltávozott, s helyét átvette bizalmas tanácsadója, az igen vitatott személyiségű és elsőfokon már elítélt Darius Vâlcov. Ez utóbbi állítólag arra szólította fel a minisztereket, hogy a betöltetlen állásokat ki kell iktatni a személyzeti sémából és lényegesen csökkenteni kell a vezetői funkciók számát.
Az államelnöknek a múlt héten volt egy igen diszkrét külföldi útja: csütörtökön este Brüsszelbe érkezett, ahol egy szűk körű vacsorán vett részt, amelyen jelen volt Nagy-Britannia kormányfője, Theresa May, a NATO főtitkára, Jens Stol­tenberg, valamint más meg nem nevezett politikai vezetők. Állítólag egy informális megbeszélésre is sor került a Brexittel kapcsolatosan. Erről a látogatásról mélyen hallgatott az államelnöki hivatal, ilyenképpen azt sem tudni, hogy mikor utazott el és egyáltalában hazajött-e, vagy egyenesen Párizsba utazott. Mondjuk ezt, mert szombaton már Párizsban találtatott. Erről a látogatásáról egyébként hírt adott az államelnöki hivatal, akárcsak arról, amelyikre szerdán kerül sor Nagy-Britanniában és Észak-Írországban, s amely során részt vesz azon a fogadáson és díszebéden, amelyet II. Erzsébet királynő ad Charles herceg 70. születésnapja alkalmából.

Elejébe ment…
Szombaton a déli órákban röppent fel a hír: bejelentette lemondását az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Victor Negrescu. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy elejébe ment a kormányátalakításnak, amelyre vonatkozóan állítólag a mai nap folyamán születik meg a kormánypárt csúcsvezetésének az elvi döntése. Úgy tudni, hogy Negrescu nem volt megelégedve azzal a kormányzati támogatással, amelyben részesült, de arról is hallani, hogy vele sem a kormánypárt csúcsvezetése. Ilyenképpen pillanatnyilag két megüresedett tárcavezetői széket is be kell tölteni, nevezetesen a tanügyminiszterit és az európai ügyekért felelős miniszteri bársonyszéket.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.