A béren kívüli juttatásokról

Hatályba sem lépett, s máris módosul az új jogszabályozás

36

Amint már arról annak idején (pontosabban a 2018. július 23-i lapszámunkban) beszámoltunk, a 2018/165-ös törvény értelmében, amely 2019. január 1-től válna hatályossá, kiterjesztődik a béren kívüli juttatások köre (a közismert cafeteria-rendszerről van szó). Ezek szerint azok száma 5-re emelkedik, azaz 5 különböző jellegű béren kívüli juttatásra lesznek, lennének jogosultak az alkalmazottak, függetlenül a munkáltatójuk jogállásától. Ugyanezen időponttól kezdődően hatályba lépnének a közszférai intézményrendszerben alkalmazandó egyes hasonló jellegű juttatásokra vonatkozóan azon új előírások, amelyek belefoglaltatnak az egységes bérezési, 2017/153-as kerettörvénybe. A jelek szerint a szóban forgó határidő egyes intézményrendszerek, illetve juttatások esetében elnapolódik…

Kezdenénk a már említett júliusban megjelent, az értékjegyek nyújtására vonatkozó 2018/165-ös törvénnyel. Az a cafeteria-rendszer keretében 5 különböző béren kívüli kedvezményes adózású juttatást tesz lehetővé. Azok közül választhat egy adott munkavállaló, illetve egyezhet meg munkáltatójával, s a megegyezés amúgy akár a kollektív munkaszerződésbe is belefoglalható (már amennyiben az adott cégnél vagy intézménynél az megköttetik). Ami a munkáltatót illeti, azok majd mindegyike esetében adott a lehetőség az 5 különböző béren kívüli juttatásra (ételjegy, ajándékjegy, napköziotthon-jegy, kulturális jegy és utazási utalvány), de arra azt nem lehet kötelezni (tehát nyomatékolandó, hogy lehetőségről van szó). Az állami, illetve a közszférai intézményrendszer esetében azonban kötelező módon be kell tartani a már említett 2017/153-as kerettörvény 26-os szakasza (4)-es bekezdésének ama előírásait, miszerint a hitelutalványozók 2018 december 1-től kötelező módon üdülési illetményt kell juttassanak, amely módozatát kormányhatározat révén állapítják meg. Ennek az üdülési illetménynek az éves értéke a kifizetés alatt álló országos garantált bruttó minimálbérrel egyenlő úgy, ahogy azt előírja az (5)-ös bekezdés. Továbbá a kerettörvény 18-as szakasza értelmében ugyancsak 2018. december 1-től a hitelutalványozóknak kötelező módon biztosítani kell a havi étkezési illetményt (indemnizația de hrană), amely éves viszonylatban a kifizetés alatt álló országos garantált minimális bruttó bérnek a kétszerese. (Ez azt jelenti, hogy 2018 decemberére vonatkozóan 317 lej lenne, majd 2019 januárjától az akkortól érvényes minimálbér alapján számítódik ki az értékszint.) Megjegyzendő, hogy ez utóbbi előírás nem alkalmazandó azon struktúrák (honvédelem, rendvédelem stb.) esetében, amelyek alkalmazottai az 1994/26-os kormányrendelet értelmében élelmezési ellátmányra jogosultak.

Bonyolódnak a dolgok
Visszatérve az értékjegyek nyújtására vonatkozó 2018/165-ös törvényre. Annak 35-ös szakasza értelmében legkésőbb szeptember 13-ig kellett volna megjelennie az alkalmazás módszertani normáit jóváhagyó kormányhatározatnak. Eltelt szeptember, eltelt október és november is, de a törvény által elrendelt kormányhatározatnak se híre, se hamva. Azaz némi híre van: a közpénzügyi minisztérium honlapján a szóban forgó kormányhatározat tervezetét november 29-én közzétették és december 9-ig közvitára bocsátották. Ha ez így igaz, akkor legjobb esetben is csak a jövő heti kormányülésen kerülhet az elfogadásra. Ugyanakkor azt is jó tudni, hogy 2019. január 1-től hatályon kívül helyeződik, illetve helyeződne az étkezési jegyek nyújtására vonatkozó utólag módosított és kiegészített 1998/142-es törvény, az ajándékjegyek és a bölcsődei jegyek nyújtására vonatkozó utólag módosított és kiegészített 2006/193-as törvény, valamint az üdülési utalványok nyújtására vonatkozó, a 2014/94-es törvénnyel jóváhagyott 2009/8-as sürgősségi kormányrendelet. Ezek szerint jelenleg nincs, amit azok helyébe tenni, lévén, hogy az új törvény alkalmazásának hiányzik az „eszköze”.

Másként a közületekben
Amint már arra utaltunk, a törvénynek az étkezési jegyekre, valamint az üdülési utalványokra vonatkozó előírásai, az állami, közszférai intézményrendszert nem érintik, mert azok esetében e két béren kívüli juttatás esetében a mérvadó az egységes bérezési 2017/153-as kerettörvény. Ám, lehet, hogy ez esetben is bekövetkezik „némi bukdácsolás”. Mondjuk ezt annak okán, hogy hallani egy olyan sürgősségi kormányrendelet-tervezetről, amely révén módosulnának és kiegészülnének egyes jogszabályok, valamint elhalasztódnának egyes határidők. Ez a sürgősségi kormányrendelet-tervezet egyetlen minisztérium honlapján sem jelent meg, de azt november 28-án kézhez kapta a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) elnöke, Ioan Baciu, s azt követően a jogszabálytervezetet megjelentették a tanács honlapján. Annak értelmében 2019. január 1-től a már említett, az üdülési utalványokra vonatkozó utólag módosított 2009/8-as sürgősségi kormányrendelet 1-es szakaszának (2)-es bekezdése olyan értelemben módosulna, hogy a közszférai intézményrendszer a 2019. január 1. és 2020. december 31. közti időszakban személyzetének évente 1450 lej értékű üdülési utalványt biztosítana. (Érdekes módon a „kötelező módon”szintagma nincs benne a szövegben.) Ugyanakkor a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet csak 2021. január 1-től helyezik majd hatályon kívül.
Az értékjegyekre vonatkozó 2018/165-ös törvény is módosulna olyan értelemben, hogy annak a az utazási utalványokra vonatkozó VI-os fejezete (24-27-es szakaszok) csak 2021. január 1-től válnának hatályossá. Továbbá a törvény szövegébe bekerülne ama új előírás is, miszerint „a jelen törvény előírásai 2021. január 1-ig nem alkalmazandóak az üdülési utalványokra”. A jogszabálytervezet értelmében úgyszintén módosulnának a 2017/153-as kerettörvénynek a már említett 26-os szakaszának az előírásai olyan értelemben, hogy azok csak 2021. január 1-től válnának hatályossá.

Ráébredtek
A sürgősségi kormányrendelet tervezetének a megindokolási szövegrészéből többek között az derül ki, hogy a közszférában a költségvetés kiadási oldalán túlontúl, illetve elviselhetetlen terhet jelentene az üdülési illetmény finanszírozása, tekintettel arra, hogy annak értéke a jelenlegi 1450 lejről a jövő esztendőtől 2080, de akár 2350 lejre is megemelkedhetne. Nos, ennek okán indokoltnak találtatott az utólag módosított és kiegészített 2009/8-as sürgősségi kormányrendelet „életben tartása” 2020. december 31-ig, illetve a 2018/165-ös törvény VI-os fejezete „jegelése” ugyanezen időpontig. A mi olvasatunkban ez az utóbbi az is jelenti, hogy 2019. január 1. és 2020. december 31. között az utazási utalványok nyújtásának jogalapját továbbra is az utólag módosított és kiegészített 2009/8-as sürgősségi kormányrendelet fogja képezni. Ilyenképpen pedig a közszférában évi viszonylatban annak kvantuma továbbra is 1450 lej lesz, a privát szektorban pedig legfeljebb 8700 lej lehet. Amúgy félhivatalos értesüléseink szerint az esztendő első kilenc hónapja során kibocsátott üdülési utalványok értéke 230 millió euró volt, ami nyolcszorosa a megelőző esztendő hasonló időszakában kibocsátottakénak.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.