A beadvány

74

A Gyergyószentmiklósi Néptanács Végrehajtó Bizottságának beadványa a területi átszervezésért felelős országos bizottságnak van címezve és a 344/1968. jan. 30-i iktatószámot viseli az 1/d ügycsomóból. A román nyelvű beadvány szövegét magyar fordításban, teljes egészében közöljük.

Gyergyószentmiklós lakossága nagy lelkesedéssel fogadta az ország jobb adminisztratív-területi átszervezésére vonatkozó alapelveket, a szocialista-gazdaság és a kultúra vezetésének és megszervezésének tökéletesítését szolgáló intézkedéseket, amelyeket a Román Kommunista Párt Konferenciáján fogadtak el.
A Központi Párt- és Állam-bizottság Hargita megyére vonatkozó javaslatai élénk érdeklődést váltottak ki a lakosság körében, hangot adva azon meggyőződésünknek is, hogy Gyergyószentmiklós város harmonikusan és sokoldalúan fejlődhet a megye keretében.
A lakosság megbeszéléseinek középpontjában – ahogy ez természetes is – elsősorban a város jövőbeni fejlődése, a távlati életkörülmények állnak, amelyeket az új helyzet biztosít majd a rajoni testületek és szervezetek megszűnése után.
A Központi Párt- és Állam-bizottság megyékre és municípiumokra vonatkozó javaslatai után a városi dolgozók érdeklődésének középpontjában a közzétett új adminisztratív térkép állt, amelyet a munkahelyeken intézményekben, gyárban, illetve családi körben is megbeszéltek.
A város lakossága kiemelt figyelmet szentelt Gyilkostó üdülőtelepnek, mivel a Hargita és a Neamț megyék közötti határ éppen a Gyilkostó térségében halad.
1968. január 21-én a Sportul napilapban megjelent „Az ország új adminisztratív megszervezése és néhány turisztikai kérdés” című cikk, amely a békási vízgyűjtő körüli turisztikai övezettel is foglalkozik. Ebben a cikkben a Gyilkostót a Neamț megyei turisztikai övezet részeként említik.
A cikk tartalma nyugtalanságot és elégedetlenséget váltott ki a lakosság körében, ez lett a fő beszédtéma a magánbeszélgetéseken és a gyűléseken is.
A Gyergyószentmiklósi Néptanács folyó. év január 26-i ülésén felszólaló minden képviselő a választópolgá-
rok elégedetlenségét közvetítette a cikk tartalma kapcsán.
A Gyergyószentmiklósi Néptanács Végrehajtó Bizottságát az értesítések és a képviselők kérésére felhatalmazták, hogy közbejárjon a központi párt- és állambizottságnál, hogy az ország új adminisztratív-területi megszervezésekor, Gyilkostó üdülőtelep továbbra is Gyergyószentmiklós városhoz tartozzon.
Egészében magunkévá téve ezeket a javaslatokat és értesítéseket, engedjék meg, hogy ezek jogosságát a következőkkel támasszuk alá:
1. A Gyilkostó régió története egyedi és a legrégibbi időktől kedve összefonódik Gyergyószentmiklós város történetével. A környék a város közigazgatási határát képezi, a területek többsége a lakosság, az egykori közbirtokosság és Gyergyószentmiklós tulajdonát képezi.
1837-es dokumentumok szerint a tó egy természeti csapás következtében jött létre, ennek környékét legelőként és kaszálóként használták és nem voltak ide vezető utak. A Gyilkostó kialakulása után a térséget a lakosság látogatta és festői környezetű szabadidőközpontként ismert. Ez a folklórban is tükröződik, egy 19. századi népdalgyűjteményben is szerepel a „Gyilkostói halastó de halastó…” kezdetű népdal.
A Gyilkostó turisztikai pont 1926-ban alakult, amikor a Gyergyószentmiklósi Városi Közbirtokosság megépítette az első menedékházat ezen a vidéken. Ezt követően az üdülőtelep fejlődése lendületet vett, a város lakossága villákat, menedékházakat épített magáncélra, illetve az országból és határokon túlról érkező turisták elszállásolására. Ezekben az időkben az üdülőtelep fejlesztése a lakosság körében fontos kérdés volt. A korabeli sajtóban elkezdődött a turizmus népszerűsítése, az 1930-as években a turisták száma olyan mértékben nőtt, hogy az üdülőtelep ismertté vált úgy az országban, mint a határokon túl. Ugyanebben az időben jött létre a város turisztikai irodája, az elsők között az országban.
Ahogy a fentiekből is kitűnik, az üdülőtelep létrehozását a város lakossága kezdeményezte, és megalapításától napjainkig a Gyilkostó adminisztrálását és a település fejlesztését a városi közigazgatás szervei végezték.
2. Az üdülőtelep körül a város, illetve Vasláb és Tekerőpatak községek tulajdonában lévő legelők vannak, mind: Lapos 207 ha., Lóhavas 610 ha., Nyircsutak 165 ha., Juhpatak 84 ha., Lóduj 250 ha., Likas 40 ha., összesen: 1350 ha. Területek, amelyek a város és községek közigazgatási fennhatóságába tartoznak, ugyanakkor a termelőszövetkezetek, a lakosság és települések számára létfontosságú érdeket képviselnek. Gyilkostó és környékének felosztása nehéz helyzetet és állandó pereskedést eredményezne a két megye községeinek lakosai között.
3. Gyilkostó üdülőtelep Gyergyószentmiklós város alkotórésze, amelyet a természeti adottságok, a legkedvezőbb és hagyományos megközelítés, a gazdasági kapcsolatok is alátámasztanak. Úgy a vasúti, mint a közúti turista- és áru-forgalom az ország 26 megyéjéből (a 35 tervezett megyéből) Gyergyószentmiklós városon keresztül történne – mivel közvetlen és a legrövidebb kapcsolat –, a Közép- és Nyugat-Európából érkező turisták kizárólag ezt az útvonalat használják, ezért Gyergyószentmiklós fontos turisztikai központnak számít itthon és a határokon túl is. Ugyanakkor a város a Marosvásárhely-Szováta-Gyilkostó, Brassó-Tudnád-Borszék turisztikai útvonalak kereszteződésében helyezkedik el. Ha a Gyilkostó és a környező települések közötti távolságot vesszük számításba, abból is egyértelműen kitűnik, hogy Gyergyószentmiklós vonzáskörébe esik, mivel a távolság 24 km, míg Békás városától 31 km-re, Karácsonkő (Piatra-Neamț) városától 60 km-re fekszik.
4. Az üdülőtelep működtetését, a lehetőségei függvényében a Gyergyószentmiklósi Városi Néptanács oldotta meg a legjobb körülmények között, az itt pihenő munkásosztály egyszer sem fogalmazott meg elégedetlenséget ezzel kapcsolatban. A Gyergyószentmiklósi Városi Néptanács az alegységei által: a Közüzemi Vállalat, a Kertészet és a Helyi Ipari Vállalat közreműködésével a legnagyobb rendben tartotta az üdülőtelepet, parkokat és virágos sétányokat alakítva ki, hogy az ide érkezőknek a legjobb (legszebb) környezetet biztosítsák. Ugyanakkor különös hangsúlyt fektettek az utak javítására és karbantartására, a kereskedelmi és közélelmezési hálózat fejlesztésére, a sütőipari-kereskedelmi és kisipari szolgáltatások biztosítására. A turistaidény alatt az egységek számára egyenesen presztízs-kérdés volt az üdülőtelep vendégeinek példás kiszolgálása és a szolgáltatások fejlesztése. Ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt években a város a tervezett fejlesztési alap nagy részét Gyilkostón használta fel.
5. A város és környező községek lakói hagyományosan jó vendéglátók, ami lehetővé teszi, hogy Gyilkostó üdülőtelep jövőbeni ügyintézése és kiszolgálása is példaértékű legyen.
6. Az üdülőtelepen működő egységek jelenleg több mint 150 személy megélhetését biztosítják, közel 100 személy a kereskedelemben, a szállításban és az építkezésben dolgozik stb., a helybéliek megélhetése tehát közvetetten kapcsolódik az üdülőtelephez. Ugyanakkor megemlíthetjük azt a 300 városi és környékbeli munkást, akik erdőkitermeléssel és erdőgazdálkodással foglalkoznak a Gyilkostó környékén.
A Gyergyószentmiklósi Városi Néptanács Végrehajtó Bizottsága ezennel a lakók óhaját közvetíti a területi átszervezésért felelős országos bizottságnak a következő kéréssel: –amennyiben a Sportul napilapban megjelentek valósak – tanulmányozza a jelen anyagot, amelyben vázoltuk:
– hogy Gyilkostó üdülőtelep hagyományosan Gyergyószentmiklós városhoz való tartozik, és létfontosságú a lakosságnak.
– Az üdülőtelep a város szerves része.
– A város gazdasága és fejlődése a későbbiekben is indokolja, hogy az üdülőtelep Gyergyószentmiklós városához illetve Hargita megyéhez tartozzon.
– Az üdülőtelep és környezete kizárólag Gyergyó­szentmiklós vonzásköréhez tartozik, mivel közös gazdasági érdekeik vannak és a legkedvezőbben ebből az irányból megközelíthető.
 
A Román Kommunista Párt Országos Konferenciáján elfogadott elvek fényében azzal a határozott meggyőződéssel terjesztjük elő kérésünket, hogy önök is tanulmányozni fogják a jelen beadvány tartalmát, ami hozzájárul az igazságos megoldáshoz, hogy Gyilkostó üdülőtelep továbbra is Gyergyószentmiklós városához tartozzon.
 
Elnök: Sara Ioan

Titkár: Csukas Carol

A cikk a Hargita Népe március 20-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.