A Bankvilág metamorfózisa: „Hízókúrás” karcsúsítás

31

Jó másfél évtizeddel ezelőtt rendszeresen hallhattunk, olvashattunk arról, hogyan gyarapodik a kereskedelmi bankok egységeinek száma, akárcsak alkalmazottaiké és az ügyfeleké, s ezt a hazai gazdaság erőteljes növekedésével (is) magyarázták. Változott a világ, s abba belefért az is, hogy szerkezetváltás következett be a bankok háza táján, s ez a jelek szerint egy kitartó tendenciaként nyilvánul meg.

Kedvező vagy kedvezőtlen fejleményeknek, mármint makrogazdasági fejleményeknek a tanújele-e vagy sem a kereskedelmi bankok kirendeltségeinek és ügynökségei számának a csökkentése, a személyzeti állomány karcsúsítása? – kérdezhetné bárki. Nehéz lenne választ adni, mert a világgazdaság, s azon belül a hazai gazdaság megannyi területén végbemenő változások, beleértve a technológiai forradalmat, azon belül a digitalizálás térhódítását, nem kerülhette el a bankok háza táját sem, mint ahogy a tőkekoncentráció, illetve a tulajdonváltások sorozata sem. Ugyanakkor a banki tevékenységnek is a barométere a hatékonyság, a rentabilitás, s nem utolsósorban helytállás a versenyben, a konkurenciában. Nos, ez utóbbinak valóban szerepe lehetett abban, hogy itt vagy ott csökkent a banki egységek száma vagy éppenséggel beszüntette tevékenységét az egyik/másik kereskedelmi bank: vagy azért, mert csődbe ment, vagy azért, mert kivonult az adott ország piacáról.

Közel 300-zal kevesebb egység…
A jegybanktól származó adatok szerint szeptember végén a hazai piacon működő bankok 4077 kirendeltséggel és ügynökséggel rendelkeztek, alkalmazottaik száma pedig 52 908 fő volt. Ez 2018 szeptemberéhez viszonyítva 5%-os, illetve 9%-os csökkenést jelent. Íme, abszolút számokban kifejezve: a múlt esztendő szeptemberének végén az alkalmazottak száma 55 254, az év végére számuk viszont 53 737-re csökkent, majd az idei esztendő szeptemberének végére 52 908-ra. A kirendeltségek és az ügynökségek száma a 2018 szeptemberi 4474-ről decemberre 4341-re csökkent, majd az idei esztendő szeptemberében 4077-re. Amúgy ennek a folyamatnak részese volt Hargita megye is, hisz szűkebb pátriánkban is szűntek meg banki egységek, többek között két nagy kereskedelmi bank fuzionálása okán. Ez a tendencia összefüggésbe hozható az ország gazdasági-társadalmi életében végbement változásokkal, az adott bankok tulajdonosainak és menedzsmentjének ama törekvésével, hogy igen rugalmas és hatékony szervezés révén eredményesebbé tegyék a tevékenységet. Ebbe beletartozik az is, hogy nagyobb hangsúlyt fektettek a költségek optimalizálására. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a bérek a bankszektorban ne növekedtek volna. Az elmúlt esztendőben a bankszektorban a havi átlagos nettóbér 4945 lej volt, ami körülbelül 1000 lejes növekedést jelent a 2008-as átlagszinthez viszonyítva. Ha már itt tartunk, arra is utalhatunk, hogy a 2008-as esztendőben az alkalmazottak száma még 71 622 volt, a banki kirendeltségeké és ügynökségeké pedig 6552. Ami pedig a jövőt illeti, egyes feltételezések szerint a szerkezetváltás folytatódni fog mindenekelőtt a digitalizálás térhódítása nyomán, ami egyébként igen iramosan érezteti hatását nemzetközi viszonylatban, de hazai szinten viszonylag lassú ütemben.

Nyereség mégis van
A hálózat beszűkülése vitathatatlan és úgymond velejárója volt a fejlődésnek, s ebben a kontextusban arra is utalnunk kell, hogy az egységek számának csökkenésével egyidejűleg, illetve azzal párhuzamosan erőteljesen gyarapodott (legalábbis egyes kereskedelmi bankok esetében) a bankautomaták száma, amelyek részben, illetve bizonyos értelemben „kivittek” a bankok épületéből egyes műveleteket. Hasonlóképpen a valutaváltó automaták. A digitalizálás ugyanakkor lehetővé teszi az ügyfél számára közvetlen banki művelet lebonyolítását akár otthonról is. A karcsúsításnak ugyan lehetnek és voltak is hátulütői, de a banki tevékenység eredményességét, pontosabban rentabilitását az nem befolyásolta, legalábbis hátrányosan nem. Ennek pedig bizonysága az, hogy a legutóbbi három esztendő során a bankrendszer hovatovább nagyobb nyereségekről számolhatott be. (Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak olyan bankok, amelyek egyik vagy a másik esztendőben nem zártak veszteséggel.) Az idei esztendő első kilenc hónapja során is a hazai bankrendszer mintegy 5 milliárd lejes értékű nettó profitot könyvelhetett el. Persze erről lehet vitatkozni, főleg, hogy hazai viszonylatban a kölcsönökre számított kamatok jóval, pontosabban indokolatlanul nagy arányban meghaladják az ügyfelek betéteire nyújtott kamatszinteket, ez utóbbiak tekintetében fenntartásokat fogalmazott meg maga a jegybank elnöke, Mugur Isărescu is. Ez azonban érdekes módon nem „taszította el” az ügyfeleket, aminek az is bizonysága, hogy a kedvezőbb kamatszinteket biztosító lakossági államkötvények ellenére is egyre inkább gyarapodik a lakossági bankbetétek állománya. Ezt a jelenséget egyrészt a hazai hagyományokkal, másrészt pedig azzal magyarázzák a piaci elemzők, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem rendelkezik kellő pénzpiaci kultúrával, ezért kevésbé érdeklődik másabb (de egyben kockázatosabb) pénzpiaci befektetési lehetőségek iránt. A jegybanktól származó adatok szerint a bankok legfontosabb nyereségforrásából, nevezetesen a kamatokból származó nettóbevételek az esztendő első kilenc hónapja során folyamatosan gyarapodtak. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy növekedett a nyújtott hitelek volumene, másrészt pedig annak, hogy egyes bankok „sürgölődtek” a hitelkamatok megemelésével. Lássuk a tényeket: a megelőző esztendő első kilenc hónapjához viszonyítva 2019 azonos időszakában a nyújtott hitelekre alkalmazott kamatokból származó jövedelmek 14,2%-kal növekedtek, elérve a 13,9 milliárd lejt. Ugyanakkor a hitelintézeteknek az ügyfelek betétjeire fizetett kamatok 2,6 milliárd lejes költséget jelentettek, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 28%-os bővülést jelent.

Adó és illeték
Köztudott, hogy a bankoknak is vannak az állammal szemben fizetési kötelezettségeik, például a nyereségadó vagy az aktívákra kivetendő illeték. Ez utóbbira az első félév folyamán 378,8 millió lejt „költöttek” a hazai bankok. Az Országos Adóügynökségtől (ANAF) származó értesülések szerint ez az érték kevesebb volt, mint amennyire számítottak. Mint ismeretes, ezt az illetéket a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet révén vezették be, s azt a bankárok keményen kifogásolták, talán ennek köszönhető, hogy a vonatkozó előírásokat három hónap múltán, azaz idén márciusban módosították a 2019/19-es sürgősségi kormányrendelet révén. Ez némileg kedvező fordulatot hozott a bankok által fizetendő, az aktívákra kiszabott illeték „nagyságrendje” tekintetében. Az már biztosra vehető, hogy annak idején a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet előírásain alapuló 5 milliárd lejes bevételre már nem számíthat az állami költségvetés, legjobb esetben is 1 milliárd lejről lehet szó. Ami pedig a nyereségadót illeti: az első félévben megközelítette az 1,25 milliárd lejt, s az ANAF-tól származó értesülések szerint ez befizetésre is került. Amúgy ez az érték majdhogynem egyenlő azzal, amit egész évre vonatkozóan vetített előre az adóhatóság…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek