A 2020-as esztendei állami költségvetés: Mától hatályos a törvény

26

Azt már a múlt héten sejteni lehetett, hogy az államelnök nem fogja megvárni az Alkotmánybíróság döntését az idei állami költségvetést és az állami társadalombiztosítási költségvetést jóváhagyó törvényeket kifogásoló beadványokkal kapcsolatosan és ki fogja hirdetni a szóban forgó két jogszabályt. Erre hétfőn délelőtt került sor, s az éjjeli órákban azok meg is jelentek a Hivatalos Közlöny online kiadásában. A 2020/5-ös és a 2020/6-os törvényekről van szó. Azok előírásai a mai naptól kezdődően válnak hatályossá, de azt is tudni kell, hogy a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletet gyökeresen módosító, illetve annak egyes előírásait hatályon kívül helyező törvény nélkül a költségvetésekre vonatkozó törvények előírásai nemigen lehetnek „üzemképesek”. Az a törvény viszont szintén a taláros testületnél kötött ki, s annak esetében annak döntését feltétlenül meg kell, kellett volna várni. Hétfőn viszont a kormány egy szokatlan, illetve rendhagyó lépésre kényszerült, s amint arról már hírt adtunk, egy sürgősségi kormányrendelet révén kívánta rendezni a tarthatatlan, illetve áldatlan állapotot…

Maradjunk egyelőre a költségvetéseket jóváhagyó törvényeknél. Emlékeztetnénk arra, hogy a parlament két házának elnöke december végén kifogást emelt a költségvetések kormányzati felelősségvállalással történt elfogadása miatt, a kormány és a parlament közti alkotmányos természetű jogi konfliktusra hivatkozva. Ebben az ügyben a felek január 10-ig nyújthatják be álláspontjukat, s a taláros testület valószínűsíthető, hogy a hónap végéig meghozza döntését. Annak nemigen van gyakorlati jelentősége a költségvetések szempontjából, ugyanis az azokat jóváhagyó törvények – amint már arra utaltunk – mától hatályba léphetnek. Az Alkotmánybíróság esetlegesen elmarasztaló döntése ilyen esetekben csak a jövőre vonatkozóan érvényes, s annak értelmében csak majd ezentúl nem lehet kormányzati felelősségvállalási eljárás révén elfogadni az állami költségvetést és az állami társadalombiztosítási költségvetést.
Jóval bonyolultabb a helyzet a keményen bírált és sokat vitatott 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletet módosító törvény esetében, amelyet szintén felelősségvállalási eljárás keretében terjesztett be a parlamentbe az Orban-kormány, s amellyel szemben ugyancsak alkotmányossági aggályokat nyújtott be a szociáldemokrata párt parlamenti frakciója. Ez esetben a felek január 20-ig fejthetik ki írásban álláspontjukat, a tárgyalást pedig január 29-re tűzték ki, de nem biztos, hogy abban az időpontban megszületik a döntés. Nos, ezt a törvényt próbálta meg úgy „kicselezni” a kormány, hogy azt úgymond „helyettesítette” a hétfőn délután sebtében elfogadott sürgősségi kormányrendelettel, ezt az ad hoc megoldást viszont máris sok szakjogász kifogásolta, helytelenítette. Ám ahogy mondani szokták, a szükség törvényt bont, s ha netalántán a taláros testület a szóban forgó törvényt majd teljes egészében elutasítja, akkor abból komoly galiba származhat. Amúgy annak kockázatával valószínű, hogy a kormány is számolt, mert a sürgősségi kormányrendelet szövege nem azonos a szociáldemokraták által kifogásolt törvény szövegével, s abban nincs benne például az az előírás, miszerint a közszférában, egyes szegmensek kivételével, nem halmozható a munkavállalói jogállás a nyugdíjas jogállással. (Amúgy a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet lapzártáig nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Annak ismertetésére majd megjelentetése után módot ejtünk.)
A sürgősségi kormányrendelet kapcsán feltétlenül utalni kell az alkotmány egyik cikkelyére, amely ugyancsak bonyolítja a helyzetet: a 115-ös cikkely (5)-ös bekezdésének értelmében a sürgősségi kormányrendelet csak azután válik hatályossá, miután azt benyújtották a parlament illetékes kamarájához sürgősségi eljárás keretében való megvitatás végett és megjelentették a Hivatalos Közlönyben. Amennyiben a kamaráknak nincs ülésszaka, a benyújtást követő 5 napon belül kötelező módon azt össze kell hívni. Amennyiben a benyújtástól számított 30 napon belül az érintett kamara nem dönt a kormányrendeletről, az elfogadottnak tekintendő és a kormányrendelet megküldendő a másik kamarának, ugyancsak sürgősségi eljárás keretében. Mindebből az következik ki, hogy napokon belül össze kell hívni a parlament rendkívüli ülésszakát. Erről egyelőre nem szól a fáma…

Bizakodás
Azok a sarokszámok, amelyekre alapoz az idei állami költségvetés, egyes szakelemzők szerint túlzottnak tűnnek, a kormány viszont bizakodó. Ezek szerint az Orban Ludovic vezette kormány 4,1%-os gazdasági növekedéssel számol, 3,1%-os inflációs rátával, a lej/euró átlagárfolyama pedig 4,75 lej lesz, lenne. Mindezzel szemben a tekintélyes szakelemzők túlnyomó többsége nemigen tart lehetségesnek 3,5%-nál iramosabb gazdasági növekedést, az inflációs rátát 3,4-3,5%-ra „lövik be”, a lej/euró átlagkurzusát pedig 4,80 lejre (de vannak olyanok is, akik megkockáztatják a 4,9 lejt). Majd megválik. De amennyiben a kormány számításai nem igazolódnak be, akkor a költségvetés-végrehajtás helyzetjelentései sem ölthetnek rózsás színt, hanem inkább besötétülhetnek. Említsünk meg a sarokszámok közül még néhá­nyat: a névleges GDP értéke 1129 milliárd lej lesz, a névleges folyómérleghiány 10,6 milliárd euró, a GDP-arányos folyómérleghiány 4,5%-os, az általános konszolidált költségvetés bevételei 360,1 milliárd lejt fognak kitenni, az általános konszolidált költségvetés kiadásai pedig 400,7 milliárd lejt, ezek szerint a névleges deficit 40,5 milliárd lej lesz, a GDP-arányos deficit pedig 3,59%-os, továbbá a havi átlagos nettó bér el fogja érni a 3324 lejt. Akit részleteiben is érdekel a költségvetés, annak figyelmébe ajánlhatjuk a Hivatalos Közlöny január 6-i 2-es számát. Lesz, amit olvasnia, mert egy igen terjedelmes jogszabályról van szó, amelynek oldalszáma meghaladja a 190-et (A4-es formátumban).

Mennyi jut a helyi költségvetéseknek?
A magunk részéről a fentebb említetteken túl a helyi költségvetésekkel kapcsolatos előírások közül szemrevételeznénk néhányat, azokat, amelyek esetleg közérdeklődésre is számot tartanak, illetve érintik Hargita megyét, annak területi-közigazgatási egységeit. Érdemes megemlítenünk azt is, hogy a helyi költségvetésekre vonatkozóan a törvény 7 szakaszt tartalmaz, s azon belül több mint 20 bekezdést, továbbá 5 olyan melléklet van, amelyek a helyi költségvetéseknek kiutalt pénzala­pokra vonatkozó táblázatokat ismertetnek. Lássuk a tényeket. Az áfából számfejtett összegekből
15 078,4 millió lejt utalnak ki a helyi költségvetéseknek. Ebből az összegből 1610,6 millió lejt a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására. A törvény 4-es számú mellékletében vannak feltüntetve a megyéket megillető összegek. Azt szemrevételezve az derül ki, hogy a szóban forgó összegből Hargita megyét közel 29 millió lej illeti meg. Ebből a pénzösszegből mintegy 10 millió lej fordítandó a gyermekvédelmi rendszer szociális szolgálatainak finanszírozására, közel 3,6 millió lej a fogyatékkal élő felnőttek központjainak finanszírozására, közel 5,9 millió lej az iskolai étkeztetésre (tej + kifli program stb.), 321 ezer lej a különleges oktatásban részesülő különleges nevelési igényű gyermekek jogosultságainak a finanszírozására, 743 ezer lej a különleges iskolai egységek javainak vásárlására és szolgáltatásai finanszírozására és közel 8,2 millió lej a felekezetek és a kultúra finanszírozására (ezen költségtétel beépítése újdonságszámba megy, s mint ilyen, mindenképp figyelemre méltó). Továbbá az 5-ös számú melléklet értelmében az áfából számfejtett összegekből 4448,2 millió lejt utaltak ki a községi, a városi és a municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására. Ebből a pénzösszegből Hargita megyét közel 64,2 millió lej illeti meg, amelyből közel 23,4 millió lej az állami egyetem előtti oktatási egységek alapfinanszírozására (összhangban a tanügyi, a 2011/1-es törvény vonatkozó előírásaival), több mint 35,8 millió lej a fogyatékkal élő személyek asszisztensei jogosultságaira vagy a havi illetményekre, több mint 1,2 millió lej fafűtéses, szénfűtéses és folyékony tüzelőanyag-fűtéses háztartások támogatásainak finanszírozására, 57 ezer lej öregotthonok számára, 729 ezer lej azon gyermekek iskolába járásának az ösztönzésére, akik hátrányos helyzetű családokban nevelkednek, közel 2,2 millió lej különleges nevelési igényű gyermekek jogosultságainak a finanszírozására (azokéra, akik beleintegrálódtak a tömegoktatásba). 600 millió lejt különítettek el a megyei és a községi utakkal kapcsolatos költségek finanszírozására, s ennek az összegnek a leosztása a 6-os számú mellékletben találtatik. A költségvetést jóváhagyó törvény 4-es szakasza c.) bekezdése értelmében a területi-közigazgatási egységekre való szétosztásra a megyei tanács döntése alapján kerül sor, a polgármesterek megkonzultálását követően az adott utak hosszúsága és azok műszaki állapota függvényében. Hargita megye esetében a szóban forgó célra az áfából számfejtett összeg 14 384 000 lej.
Az áfából számfejtett összegek keretében a legnagyobb tételt a községek, a városok, a municípiumok és a megyék helyi költségvetései kiegyensúlyozására szánt összeg jelenti, 8 164,8 millió lejről van szó. Ebbe az összegbe belefoglaltatik a hegyi mentő és turisztikai elsősegély nyújtási közszolgálatok működtetésének finanszírozása is, valamint Brassó Megye Tanácsának nyújtott pénzösszeg a Vidombáki Nemzetközi Repülőtér munkálatai­nak a finanszírozására, illetve Maros Megye Tanácsának biztosított pénzösszeg a Marosvásárhelyi Nemzetközi Repülőtér munkálatainak a finanszírozására, továbbá egyes megyék különleges, illetve sajátos közérdekű kiadásainak finanszírozására. Hargita megye esetében, úgy, ahogy az kitűnik a 7-es számú mellékletből közel 161, 2 millió lejről van szó. (Az érdekesség kedvéért a vidombáki majdani nemzetközi repülőtér munkálatainak finanszírozására az állami költségvetésből 50 millió lejt különítettek el.) Van még egy költségtétel, nevezetesen az akkreditált magán- és felekezeti oktatás kiadásainak finanszírozására vonatkozóan. Erre a célra 254,6 millió lejt szánnak, s abból Hargita megyének 636 ezer lej jut (amelyből 539 ezer lej bérekre és bér jellegű juttatásokra, 43 ezer lej pedig javakra és szolgáltatásokra). Ezzel be is fejeztük a helyi költségvetéseknek juttatandó „pénzosztás” lajstromozását. A törvény 5-ös szakasza továbbá arról rendelkezik, hogy az áfából számfejtett összegeknek melyek is a rendeltetései, mint ahogy arról is, hogy azok szigorú és kötelező módon betartandók. Ugyanebben a szakaszban találunk rendelkezéseket a finanszírozási eljárásokra vonatkozóan is. A szóban forgó szakasz 7-es bekezdése értelmében a finanszírozandó költségek tekintetében az áfából számfejtett összegek mellett a helyi költségvetésekből is pénzalapokat kell biztosítani. A törvény 6-os szakasza értelmében a helyi közpénzügyi a 2006/273-as törvény vonatkozó előírásaitól eltérő módon a 2020-as esztendőben az állami költségvetést megillető jövedelmi adóból minden egyes területi-közigazgatási egység szintjén a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok igazgatói döntése alapján a következő kvótákat állapítják meg: a bevételezendő jövedelmi adó 14%-a a megyei költségvetést illeti meg, 63%-a azon községek, városok és municípiumok helyi költségvetését, amelyek területén kifejtik tevékenységüket a jövedelmi adót fizetők, 6%-ot pedig szétosztanak a községek, a városok és a municípiumok helyi tanácsai között a megyei tanács határozata révén. Álljunk meg itt, nem bocsátkozva bizonyos technikai jellegű részletekbe.
A törvény 31-es szakaszában rábukkantunk azokra az előírásokra, amelyek értelmében az egészségügy minisztérium költségvetésében többek között a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház építkezési, főjavítási munkálataira, valamint felszerelés vásárlására 25 millió lejt biztosítanak, a Székelyudvarhelyi Municípiumi Kórház hasonló jellegű költségeinek finanszírozására 10 millió lejt, a Gyergyószentmiklósi Municípiumi Kórház ugyancsak hasonló jellegű kiadásaira 3 millió lejt.
Az állami társadalombiztosí­tási költségvetésről csupán néhány szót. A köznyugdíjrendszer költségvetését a bevételi oldalon
87 327 121 ezer lejben állapították meg, s ugyanezen összeg szerepel a kiadási oldalon is. Az állami társadalombiztosítási költségvetés megalapozásánál alkalmazott átlagos bruttó bér a 2020-as évre vonatkozóan 5429 lej. Ugyanennyi annak a temetkezési segélynek a kvantuma is, amely juttatandó a biztosított személy vagy a nyugdíjas elhalálozása esetén, és 2715 lej azok egy családtagja elhunyta esetén.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek