Az autonómiát alulról kell építeni

Nagy jelentősége van a hárompárti megegyezésnek

170

Az idén januárban kötött há­rom­párti megegyezés a székelyföldi autonómia ügyének egyik legfontosabb előrelépése volt – szögezték le a Székelyföld autonómiatervezetéről folytatott pénteki tusványosi panelbeszélgetés résztvevői.

Fotó: Márk Boglárka

A beszélgetésben a három erdélyi magyar párt – az RMDSZ, az MPP és az EMNP –, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői fejtették ki meglátásaikat.
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azzal vezette fel mondandóját, hogy az autonómia kérdésének érdemben történő tárgyalásához előbb partnereket kell találni a román fél részéről is. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint azonban a témát folyamatosan melegen kell tartani.
– Ha azt mondjuk, hogy ez még nem aktuális, akkor a románok fejével gondolkodunk, az ő jövőképüket követjük. Székelyföld autonómiája most aktuális, tematizálni kell, a románoknak pedig meg kell érteniük, hogy erről nem mondunk le – zárta rövidre az SZNT elnöke, majd rámutatott: a törvényhozási tanács legutóbb úgy utasította el a harmadszor is benyújtott autonómia-statútumot, hogy a korábbi indoklásokból számos ellenérvet törölt, mert belátták, hogy azok félremagyarázások voltak.

Hol húzódna az autonóm terület határa?
A beszélgetésben rámutattak: két autonómia-statútum létezik. Az egyiket az SZNT, a másikat az RMDSZ állította össze. A különbség a kettő között az, hogy míg az SZNT a történelmi Székelyföld határait venné az autonóm terület meghatározásának alapjául, addig az RMDSZ tervezete a három magyarlakta megye határait venné figyelembe.
Izsák Balázs azzal az indoklással állt ki a történelmi határvonal megtartása mellett, hogy a székelyeknek erős a széki identitása, a régi székely közigazgatási forma emberközpontú volt. Hozzátette, ezt igazolja az is, hogy amikor az RMDSZ létrejött, a székelyföldi megyékben nem tudtak megyei, csak széki szervezeteket létrehozni.
Székely István rámutatott, hogy az RMDSZ autonómia-statútuma valóban a három megyéből indul ki, de abból a megfontolásból, hogy a megyékben szervezett népszavazáson az egyes települések lakói dönthessenek arról, hogy az autonóm régióhoz akarnak-e majd tartozni.

Nem minden román szerint ördögtől való
Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Önkormányzati Tanácsa elnökének véleménye szerint fontos megértetnünk magunkat a románokkal, párbeszédet kell folytatnunk, hisz „nagyobb hozadéka van feleannyi románt megszólítani, mint mindig ugyanazoknak a társainknak elmondani elképzeléseinket”. Ugyanakkor véleménye szerint ehhez az önkormányzatok működésének autonómiához hasonló elvéből kell kiindulni, amikor a meggyőzés lesz aktuális.
Sánta Imre, az MPP-s Kulcsár Terza József (aki legutóbb beterjesztette az autonómia-tervezetet) parlamenti tanácsadója szerint is mindig időszerűnek kell lennie az autonómia kérdésének. Megjegyezte, hogy vannak olyan román politikusok, akik nem tartják ördögtől valónak az autonómiát, azonban a nyilvánosság előtt ezt nem merik felvállalni. Meglátása szerint célravezető lenne, ha az önrendelkezésért folytatott harcot a nemzetközi porondon is elkezdenék.

Félre kell tenni, hogy „itt is jobb, mint máshol”
Szintén eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy az autonómia fogalmát mennyire értik maguk a székelyek. Székely István szerint a fogalmat fel kell tölteni tartalommal. Mint mondta, súlyos probléma, hogy az autonómiát valami csodálatos dologként tálalják, de közben egyes székelyföldi elöljárók nem állnak szóba egymással.
– A törvény paragrafusán túl azt is fel kell sorolni, hogy miként lehet gazdálkodni az emberi és természeti erőforrásokkal Székelyföldön – szögezte le az ügyvezető alelnök.
Izsák Balázs szerint ezzel szemben a székelyeket nem kell megtanítani arra, hogy mi az autonómia, mert a történelmi emlékezetükbe be van vésve, hogy a rendet hogyan alakítsák. Székely István neki adott válaszában hangsúlyozta, hogy az alulról jövő önszerveződésnek és építkezésnek sokkal nagyobb jelentősége van, mint a Bukaresttel folytatott harcnak. Véleménye szerint a legfontosabb a Székelyföldön való építkezés, amihez utólag is lehet jogszabályt rendelni, csak előtte félre kéne tenni az „itt is jobb, mint máshol” típusú hozzáállást.
A felszólalók végül egybehangzóan kijelentették, hogy a vitában túl nagy szerepet kaptak a különbözőségek, holott annak van igazán jelentősége, hogy a januári hárompárti megállapodás azt mutatja, hogy 90 százalékban megegyező állásponton vannak.

Márk Boglárka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.