csütörtök, november 26, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

2019 rekordévnek bizonyult

Tegnapi lapszámunkban sommásan vázoltuk azokat az újdonságszámba is menő elvárásokat, amelyeket az energiahatékonyság „fogalmaz meg” jelenleg a lakásépítőkkel szemben. Kissé tágítva a kört, az egész építkezési szektorra vonatkoztathatóak ezek az elvárások, amelyek tételesen szerepelnek uniós jogszabályokban is. Ebben a kontextusban talán nem érdektelen a visszatekintés, nevezetesen annak a számbavétele, hogy az elmúlt esztendő során miként is alakult a lakásépítkezés.

Talán azzal kellene kezdenünk, hogy az utóbbi három évtized során a rezidenciális ingatlanfejlesztés terén a leggyümölcsözőbb esztendőknek a 2007-es, a 2008-as és a 2009-es évek bizonyultak. 2009 viszont a gazdasági-pénzügyi krízis első esztendeje is volt, s így nem véletlen, hogy az akkor elkészült projektek megvalósítása elhúzódott. Ez azt is jelentette, hogy 2013-ig úgymond pangott a lakásépítkezés, elnéptelenedtek a munkatelepek. A 2013–2014-es időszakban kezdett bemelegedni az ingatlanfejlesztők motorja, s évről évre több lakás épült. A tavaly országos szinten 67 448 új lakást adtak át, 8%-kal többet, mint 2009-ben, amikor is 62 520-at finalizáltak. A tavalyi eredmény már-már kiugrónak nevezhető annak okán is, hogy 2008-ban (ami az egyik legjobb évnek bizonyult) csak 67 255 új otthonba költözhettek be a várományosok. A 2009-es évhez viszonyítva jegyzett növekedés nem bizonyult egyértelműnek az ország minden egyes megyéjében. A statisztikai adatok szerint a tavaly csak 12 olyan megye volt, ahol több új lakást adtak használatba, mint 10 esztendővel ezelőtt. Brassó megyében például megduplázódott az újonnan felépített lakások száma, az 2009-ben 1825 volt, a tavaly viszont 3872. Bukarestben közel háromszorosára növekedett a 2009-es 2921-ről 8647-re 2019-ben. Temes megyében is nagy vonalakban hasonló volt a dinamika: 2009-ben 2186 várományosnak adták a kezébe az új lakása vagy háza kulcsát, a tavaly már 5613-nak. Jelentős növekedés mutatkozott továbbá Fehér, Bihar és érdekes módon Mehedinți megyében is. A másik oldalon találhatók azok a megyék, ahol ilyen vagy olyan okból kifolyólag, de 2019-ben jóval kevesebb új lakást finalizáltak, mint 2009-ben. Ezek között említhetjük Suceava, Neamț, Hunyad, Krassó-Szörény, Teleorman, Vâlcea és Hargita megyét is. Ami megyénket illeti: 2009-ben az átadott új lakások száma 761 volt, a tavaly az már 279-re csökkent. (Egyébként 2019-ben megyénk azon kevés megye közé tartozott, ahol 300-nál kevesebb új lakást „avathattak” fel. Hunyad, Teleorman, Tulcea, Krassó-Szörény, Kovászna és Gorj megyékről van szó.) A megyeszékhelyek tekintetében is érdekesen alakult a helyzet: értelemszerűen a növekedés iramosabb volt a nagy egyetemi központokkal is rendelkező, iparilag fejlett városok-

ban, azok között lévén Bukarest, Kolozsvár, Brassó, Konstanca, Jászváros, Nagyvárad és Temesvár. Jóval szerényebb eredményekkel kellett megelégednie Resicának, Giurgiunak, Csíkszeredának, amelyek esetében az átadott új lakások száma még a 20-at sem érte el (az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint Csíkszeredában azok száma 19 volt).

Előtérben a garzon 

A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy az utóbbi évek során csökkenő tendenciát mutatott az újonnan épült lakások, illetve lakóházak hasznos felülete. Ennek meg voltak a maga anyagi és másabb természetű okai. Mint ahogy annak is, hogy egyre nagyobb részarányt képviselnek az újonnan átadott lakások számában a garzonok. A múlt esztendőben például 5528 egyszobás lakást finalizáltak, ami a megelőző esztendőhöz viszonyítva 28%-os növekedést jelentett. Ennél még nagyobb arányút jegyeztek 2018-ban, 2017-hez viszonyítva, nevezetesen 61%-osat, ami 4308 garzonban testesült meg. Amúgy a tavalyi garzonszám rekordnak bizonyult, 5000-nél több egyszobást csak 2008-ban és 2009-ben fejeztek be, de 5500-nál többet 1990-től errefelé egyetlen évben sem. Ingatlanpiaci szakértők szerint befektetés-kamatoztatási szándék áll a garzonok iránti fokozódó érdeklődésben. Azokat a magánbefektetők tulajdonképpen bérbeadási szándékkal kívánják megvásárolni, és számukra ez azért bizonyulhat előnyösebbnek, mert a helyiségek túlnyomó többségében az egyszobás és a kétszobás tömbházlakás bérleti díjszabásai között csak ritka esetben van jelentősebb eltérés, viszont ez utóbbi „beszerzési” ára jóval magasabb, s ilyenképpen a befektetés megtérülési időtartama is kinyúlik. (A példázódás kedvéért: Bukarestben az egyszobás és kétszobás lakás bérleti díja közti eltérés átlaga 100 euró körül van.) Ugyanakkor a nagyvárosokban akadnak olyan lakossági kategóriák (főiskolások, külföldről érkező magas képzettségű munkavállalók stb.), akik felhajtják a garzonok iránti keresletet. 

Annak ellenére, hogy az utóbbi esztendők során a legdinamikusabb növekedési ütemet az egyszobás lakások jegyezték, a lakásépítkezési részesedésük továbbra is a legkisebb. A tavaly, akárcsak a megelőző években is, az első helyet a kétszobások foglalták el, a másodikat a háromszobások, a harmadikat pedig a négyszobások.

Az ablak nem elég…

Kanyarodjunk vissza az energiahatékony lakások, lakóházak kérdésköréhez. Ma azt már senki sem vitatja, hogy abban megvolt, megvan és a jövőben is meg lesz a maguk szerepe a termopan nyílászáróknak. Azt viszont túlzás lenne állítani, hogy esetleg kizárólagos szerepük lenne, illetve azt, hogy az energiahatékonysági uniós irányelvekkel azok képesek megbirkózni. Az más ügy, hogy a kezdetet valóban a termopan nyílászárók jelentették ezelőtt néhány évtizeddel, s azóta azoknak már több generációja is megszületett. A Neomar Consulting ingatlanfejlesztési tanácsadó cég felmérése szerint ez esztendő végére a hazai lakásállomány 60–65%-a termopán nyílászárókkal fog rendelkezni. Ez az arány 2011-ben még 40% volt. Amúgy a felmérés nem számolt a teljes lakásállománnyal, figyelmen kívül hagyva a lepusztult, jobbára lakatlan egykori lakóépületeket, valamint azokat, amelyek rendeltetése az elmúlt 30 év során megváltozott. Ugyanakkor a felmérésben utalás van arra is, hogy a 20–25 évvel ezelőtt beszerelt termopán nyílászárók mára már elkoptak, s azok közül számos energiahatékonysági szempontból sem képes ráfelelni a jelenlegi igényekre, azaz megértek a cserére.

Újólag nyomatékolandó: az energiahatékonyság fokozása az ablakcserénél jóval többet követel, nevezetesen a hőszigetelési és az ahhoz kapcsolódó munkálatok elvégzését. E tekintetben távolról sem kedvező a helyzet, annak ellenére sem, hogy az Európai Unió az elmúlt évek során igen jelentős részt vállalt a szóban forgó munkálatok finanszírozásában. Szakértők szerint az ez irányú ténykedést magasabb szintre kell emelni, mindenekelőtt műszaki és energiahatékonysági szempontokból. Ugyanakkor ajánlatos lenne olyan támogatási program életre hívása, amely lehetővé tenné az évekkel, évtizedekkel ezelőtt épített lakóházak teljes körű hőszigetelésének a támogatását is.

 

Kapcsolódó cikkek:

14,236RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb