20-40 százalékos terméskiesésre számítanak

1,2 millió lejre becsülik a pillanatnyi Hargita megyei mezőgazdasági árvízkárokat

103

Zöldségeskertekben, kaszálókon, búza-, burgonya- és cukorrépaföldeken pusztított az ár. Több mint 1,2 millió lej kárt okoztak az elmúlt hetekben a csapadék nyomán megduzzadt patakok a Hargita megyei mezőgazdasági parcellákban. A kárfelmérő bizottság jelentése azonban hat esetben még nem készült el, így az eddig számba vett károk értéke várhatóan még jelentősen nőni fog.

Víz alá került burgonyaparcella Alcsíkon. Kárigénylés nélkül nincs kártérítés

Megyeszerte 645 hektárnyi mezőgazdasági területet elárasztva, több mint 1 millió lej kárt okoztak az elmúlt hetekben a felhőszakadá-
sok és medrükből kilépett patakok a Hargita megyei gazdáknak. A hivatalosan bejelentett mezőgazdasági károk zöme három községre: Gyergyócsomafalvára, Csíkszentmártonra és Homoród­szentmártonra koncentrálódik, de az árvízkárok által érintett települések száma ennél számottevően nagyobb – mondta el tegnap érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A víz alá került parcellákon átlagosan 20-40 százalékos terméskiesésre számíthatnak a gazdák.
– Az első, ún. operatív kárfelmérési gyorsjelentésben 645 hektár szerepel, a becsült kár értéke pedig 1 millió 234 ezer lejre rúg, ez azonban nőni fog. A második jelentés – ami már a kárfelmérő bizottság helyszíni jelentésén alapul – ugyanis még nem minden érintett település esetében készült el. A legnagyobb problémákat az áradások Csíkszentmártonban, Gyergyócsomafalván és Ho­moród­szentmártonban okozták, de károkat jeleztek Szárhegyről, Csíkkozmásról és Bánkfalváról is – tette hozzá Török Jenő.
A szakember nem rejtette véka alá véleményét, hogy az áradások intenzitásához és kiterjedtségéhez képest a vártnál kevesebb gazda jelezte kártérítési igényét. Ebben egyrészt a jegyzőkönyvek hiánya, másrészről viszont a tavalyi rossz tapasztalatok is szerepet játszottak: utóbbihoz kötődően két éve még zökkenőmentesen zajlott a kártérítés, tavaly viszont a hivatalosan jelzett kárigényléseket válasz nélkül hagyta a szakminisztérium.
– Az érintett 645 hektár több mint fele kaszáló. A víz emellett 180 hektárnyi búzát, 5 hektárnyi árpát, 120 hektárnyi pityókát és 32 hektárnyi cukorrépát érintett, míg az elöntött háztáji, zöldségeskertek összfelülete 10 hektárra rúg. A kár községről községre, parcelláról parcellára változik, de a terméskiesés átlagosan 20-40 százalék közötti. A 30 százalék alatti terméskiesést viszont a kártérítés esetén nem is veszik figyelembe. Indirekt hatás ugyanakkor, hogy azokon a burgonyaparcellákon, amit a víz jobban áztatott, a burgonyavész is nagyobb – mutatott rá a szakember.
A burgonyavész elleni permetezés amúgy is nélkülözhetetlen volt: a betegség megfékezésére, az indák és a levélzet zölden tartására némely termelő már az ötödik permetező kezelést alkalmazza. Aki viszont – spekulációból, vagy költségtakarékossági megfontolásból – a pityóka első kezelésével megcsúszott, idén biztosan ráfázott. A várható burgonyatermést Török Jenő szerint még korai megbecsülni, de aki minőségi gumót ültetett és a védekezés terén időben cselekedett, az okkal reménykedhet. Az őszi búzák állapota viszont – a kedvezőtlen, száraz őszi és kora tavaszi időjárás miatt – nagyon gyenge, de a virágzás időszakában beköszöntött hűvös, esős tavaszi időjárás miatt – ami a beporzást segítő méheket hátráltatta – kevesebb termésre számíthatnak a gyümölcstermesztők is. Szépen alakul ellenben a silókukorica, a tavaszi vetésű kalászosok fejlődése. A szénának való takarmánynövények hozamával sincsenek problémák, a gazdáknak kihívást inkább a frissen kaszált rendek szárítása és betakarítása okozott.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek