1989, te csillag!

22

Bizonyára nem véletlenül választotta legújabb kötete címéül a Faludy György-parafrázist B. Kovács András Sepsiszentgyörgyön élő újságíró, hiszen mint Faludynak az ötvenhatos forradalom „…nem emlék, / nem múlt vagy nékem, nem történelem, / de húsom-vérem, lényem egy darabja, / szívem, gerincem…”, számára, számunkra sem múlt, nem történelem 1989 decembere, hanem lényünk egy darabja. Sokan úgy vagyunk vele, hogy megérte megélni – ha csak pár napig is tartott az eufória – a szabadság érzését. Mint B. Kovács András írja kötete előszavában, „kivételezett nemzedéknek jut hasonló ajándék”.

Jó alkalom volt arra az évforduló, hogy napvilágot lássanak különböző, az alkalomhoz kötődő kötetek. Környezetünkben tudtommal Székelyudvarhelyen adtak ki visszaemlékezés-kötetet, a Hargita Népe Kiadó gondozásában jelent meg a Kelt levelem harminc éve című, a rendszerváltást követő első három hónapban a Hargita Népe szerkesztőségébe érkezett olvasói levelekből készült válogatás, illetve Sepsiszentgyörgyön a szóban forgó remek kiállítású, tetszetős nyomdai kivitelezésű, interjúkat, riportokat és visszaemlékezéseket tartalmazó könyv, B. Kovács András tollából.
A kötet válogatás a szerző korábban megjelent írásaiból, s bár keltezésük mintegy negyed évszázadot átfog – a legrégebbi 1990. július 13-án kelt, a legutolsó 2015-ben, a történetek felelevenítik 1989. december végének napjait, bemutatják, hogy miként válik a félelemmel átitatott remény, aggodalom a temesvári események idején eufóriává december 22-én, s ez az érzés karácsonykor teljesedett ki, a diktátorházaspár kivégzésének napján. Következett az önszerveződés időszaka, amikor alulról jövő építkezés és fenti sugallatra való cselekvés ötvöződött, s kialakult egy új rend. Ez képlékeny, folyamatosan alakuló és alakítható rend volt, amelyhez sok reményt fűztünk, de amelyben idő teltén csalatkoznunk kellett.
Ezeket a folyamatokat ragadja meg érzékletesen történeteiben B. Kovács András, a lokális történések mozgatórugóit az általános forrongásban keresve. Sorra vonulnak fel a helyben érdemeket szerzett, de tevékenységük révén országos vagy nemzetközi ismertségre szert tett személyek, akik meghatározták koruk történéseit, megalapozva az elkövetkező időszak folyamatainak alakulását is. Politikusok, egyházfiak, gazdák, értelmiségiek, újságírók szólalnak meg. Számomra egyik legérdekesebb a kisebbségi jogokért vívott küzdelem két világháború közötti és a rendszerváltás utáni történéseinek a dr. Ráduly Sándor ügyvéd, a Magyar Párt egykori aktivistáját bemutató írás volt, amelyik megmutatja, hogy a történelem ismétli önmagát.
A kötet írásainak végkicsengése pozitív. Maga a szerző vallja róla: „Íme hogyan szembesültünk históriai és napi jelentőségével a Székelyföld déli sarkában egy reményekkel eltelt nemzetrész szemével nézve.” Ugyanis 1989 decembere még nem emlék, nem múlt, nem történelem, de lényünk egy darabja.
A könyvet és a szerző Fedelet a fejünk fölé című regényét ma este ismerheti meg a csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtárban az 5 órakor kezdődő könyvbemutatón.

Sarány István

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek