Vannak figyelmeztető jelek – Az agyi érkatasztrófákról az ideggyógyásszal

Múlt keddi lapszámunk Életmód rovatában a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ideggyógyászati osztályának működéséről számoltunk be. Akkor dr. Incze Emese osztályvezető szakorvos volt ebben a segítségünkre. A találkozásunk alkalmával azonban nemcsak erről, hanem azokról a betegségekről is beszélgettünk, amelyekkel a leggyakrabban bekerülnek az osztályra a betegek. Az agyi érkatasztrófák mellett a fiatalokat és az időseket érintő más betegségekre is kitértünk.

Hirtelen és látványos tünetekkel ér utol. Sokat ér az agyi ér Fotó: László F. Csaba:

Az ideggyógyászat területéhez tartozó betegségek közül az agyi érkatasztrófák azok, amelyek hirtelen és látványos tüneteket produkálnak, ezek valamelyik végtag vagy a test egyik felének elgyengülésével vagy rosszabb esetben bénulásával járnak, arcaszimmetriával (elcsavarodik a szája) és beszédértési, illetve kifejezési zavarral is társulnak.

Agyi infarktus
– Az agyi infarktus akkor következik be, amikor különböző okok miatt érelzáródás jelentkezik az agyban. Az elzáródott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, és ennek következtében elhal, ilyenkor szövetelhalásról beszélhetünk. Sajnos az idegsejteknek nincs úgymond éléskamrájuk, cukor- és oxigénraktáruk, a sejtek ezért viszonylag hamar elhalnak. Körülbelül 5 percig tart, amíg egy agyi infarktus kialakul. Időben tehát rosszabb esélyeink vannak, mint a szívinfarktus esetében – magyarázta az ideggyógyász.
Az agyi infarktus hirtelen jelentkező tünetegyüttest idéz elő. Az ideggyógyász elmondása szerint a tünetegyüttes jelentkezését követő vizsgálattal nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy agyvérzés történt vagy agyi infarktus. Ezért van szükség CT-vizsgálatra. Ez az első lépés a sürgősségi ellátásban a neurológiai vizsgálat után. A két patológiának más-más a kezelése és más a kiváltó oka is. Éppen ezért a vizsgálat és a CT-eredmény függvényében kezdik keresni az okokat, amellyel akár egy következő agyi érkatasztrófát is megelőzhetnek.

Az agyvérzés
Ez a betegség is az erek patológiájához tartozik, csak ebben az esetben nem elzáródik egy ér, hanem elszakad, ennek következtében vérömleny keletkezik. A bevérzés az agy különböző területein következhet be, ezért az orvosok állományvérzésről vagy az agyszöveten belül keletkező vérgyülemről szoktak beszélni. Egyes esetekben azonban az agyhártyák alá is bejuthat a vér, ugyanakkor különböző okok miatt a koponya és az agyhártyák közötti vérzés is kialakulhat.
– Mindegyik vérzés úgynevezett térfoglaló folyamat, ez azt jelenti, hogy a koponyán belül – amely nem tágul – többletvér jelenik meg, amely nyomást gyakorol az agy többi, ép részére. Ödémát, vagyis vizenyős elváltozást is okoz, amely szintén növeli a nyomást. Tehát azon kívül, hogy helyi elváltozás miatt elhalnak az érintett szövetek, funkciókiesés lép fel (mozgás-, látás-, érzés- vagy beszédzavar), a beteg életét is veszélyezteti – részletezte a betegség tüneteit dr. Incze Emese.
Az agyvérzésnek ezért kezdetben súlyosabb következményei lehetnek, mint az agyi infarktusnak. Előbbi esetében gyakori, hogy amíg a mentővel beérnek a kórházba, addigra már olyan súlyos állapotban van a beteg, hogy nem tudnak segíteni rajta sem sebészi beavatkozással, sem gyógyszerek alkalmazásával.

Felépülés
Az agyi infarktus és az agyvérzés is maradványtünetekkel, például mozgáskieséssel járhat, ez részben javulhat hosszú és kitartó munka árán, amelyben a beteget csapatban dolgozó szakemberek (kinetoterapeuta, logopédus, pszichológus) segíthetik, de sajnos a legtöbb esetben nem beszélhetünk teljes gyógyulásról. Az is sajnálatos tény, hogy nagy hiány mutatkozik az olyan intézményekből, ahol ilyen ellátást biztosítanak, ezért nagy teher hárul a családokra.
– Sokszor vannak számunkra is kellemes meglepetések. Van olyan beteg, aki a kórházban még nagyon rossz állapotban volt, és amikor egy hónap múlva visszajött felülvizsgálatra, örömmel tapasztaltuk, hogy milyen látványos javuláson ment át. Ennek a másik véglete az, amikor a beteg az ágyban kénytelen maradni, nem tud gondoskodni magáról – tette hozzá az ideggyógyász. – Mi mindenkinél a gyors és látványos felépülést várjuk és szeretnénk, de sajnos ez nem mindig tőlünk függ. Sok múlik azon is, hogy a beteg mennyire elszánt, mennyire akar meggyógyulni. Van, akinél kialakul az úgynevezett posztstroke-depresszió, ez pedig nagyban befolyásolja a felépülés sikerét. Ez érthető is, hiszen nagyon nehéz elfogadni, hogy az egyik pillanatban még normálisan járkálunk fel-alá, és a másikban nem értjük, hogy mit mondanak nekünk, vagy azt tapasztaljuk, hogy a testünk egyik oldala nem mozog.

Megelőzés
Az ideggyógyász elmondása szerint minden, amit az egészségünk megőrzése érdekében általában tehetünk, az segít az agyi érkatasztrófa megelőzésében is. Tehát ideggyógyászati szempontból is rendkívül káros például a dohányzás. Minden érrendszerre negatívan ható tényezőt csökkenteni kell, és akkor az agyi érkatasztrófa kialakulásának az esélye is alacsonyabb lesz. Ajánlott a kevésbé sós ételek fogyasztása, együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, kevesebb zsíros ételt, adjuk le a súlyfeleslegünket és mozogjunk rendszeresen. Ez lehet akár kétnaponta fél óra rendszeres séta is. Ha valaki cukorbeteg, ajánlott rendszeres ellenőrzésre járnia. Ha valakinek magas vérnyomása van, javasolt ennek megfelelő gyógyszert szednie, ugyanakkor – amennyire lehet – kerülnie kell a stresszt.
A TIA (transiens ischaemiás attack) esetében például – amely átmeneti beszédzavarral, erőcsökkenéssel jár – általában nagyér eredetű agyi érkatasztrófáról beszélünk. Ez akkor jelentkezik, amikor a nyaki verőereken olyan lerakódás van, amely hosszú évek alatt, lassan és tünetmentesen szűkíti az érben zajló keringést. Majd átmenetileg, percekre, fél órára vagy egy órára olyan tünetcsoportot eredményez, amelyet az emberek gyakran nem vesznek komolyan, mert elmúlik. Ha mégis komolyan vennék, akkor lenne lehetőség megelőző lépéseket tenni, hiszen az átmeneti tünetek tulajdonképpen egy nagyobb agyi érkatasztrófa figyelmeztető jelei voltak, amely kivizsgálással, és szükség esetén műtéti kezeléssel megelőzhető.

További ideggyógyászati betegségek
Az agyi érkatasztrófákon túl az ideggyógyászaton eszméletvesztés, epilepsziás görcsök, fejfájás, szédülés, mindenféle gerincpatológia és neuropátia, vagyis a környéki idegrendszer panaszai miatt fordulnak meg az emberek.
– Ezeknek az okát szoktuk keresni; ritkán, de előfordul sajnos, hogy daganatos elváltozásokat észlelünk, amely már a gerincben vagy az agyban csak szövődményként jelentkezik. Ekkor kezdjük keresni az eredeti betegséget, hogy annak megfelelő onkológiai kezelést kapjon a beteg. A fiatalabb betegeink esetében a sclerosis multiplex gyakori, amelynek kezelése rohamosan fejlődött az utóbbi években, az idősek esetében az elbutulás, vagyis a demencia gyakori, ez a pszichiátriával társpatológia, amelyet általában közösen is diagnosztizálunk, mivel esetükben az úgynevezett organikus tényezők kizárására van szükség – mondta az ideggyógyász.
Az orvosok ekkor arra keresik a választ, hogy nem-e valamilyen konkrét, kezelhető ok miatt butul el az illető. Emellett a pszichiáter és a pszichológus véleményére is szükség van, hogy összeálljon a diagnózis, és kiderüljön, hogy a beteg elbutulása milyen súlyos.
– Sokszor családi körben nem veszik észre a tüneteket, és arra gondolnak, hogy az illető biztosan öreg, és már belefér a viselkedésébe az, hogy időnként nem talál haza, vagy nem ismer fel egyes embereket. Amikor mi vagy a pszichiáter célzottan teszünk fel kérdéseket, amelyek szükségesek a diagnózis felállításához, akkor kiderül, hogy tulajdonképpen a család jól tűri a helyzetet, és nem veszi figyelembe, hogy ez nemcsak az öregedés jele, hanem esetleg betegség is lehet. Olyankor fordulnak hozzánk, amikor agresszív, zavarodott lesz az idős rokon, esetleg éjszaka nem alszik. Ez is egy folyamatosan romló, nem gyógyítható betegség, de van rá kezelés, amelynek segítségével lassíthatjuk ezt a romló folyamatot, a tüneteket enyhíthetjük, és az is eredmény – hívta fel a figyelmünket az ideggyógyász.

Márk Boglárka